A középiskolák több szempontot vesznek figyelembe a hozzájuk kerülő diákok kiválogatásánál.

Általában nézik:

-          az általános iskolai eredményeket (hol a 7. év végi és 8. félévi osztályzatokat, hol az összes felső tagozatos év végi és a 8.-os félévi jegyet)

-          a központi írásbeli tesztek eredményeit (maximálisan a magyar 50 pont + matek 50 pont)

-          az adott iskola szóbelijén elért eredményeket.

Mivel nem egységes szempontok alapján állítják össze ezt a bemeneti szűrőt, most még van olyan iskola is, ahol nem várják el se az írásbelit, se a szóbelit, de az biztos, hogy ún. jobb középiskolákban a fenti három megmérettetés alapján dől el, hogy kit vesznek fel. És ezek közül is mindenütt a legnagyobb súlya az írásbeliknek van. (Legtöbb helyen a maximális 200 pont úgy áll össze, hogy 50 a hozott pont, 50 a szóbeli és 100 pont az írásbeli. De ahol más a rendszer, ott is az írásbeli a legfontosabb elem.)

Ezért is számít a központilag összeállított, egységes időpontban megírt teszt. Az OH ismertetője kiemeli, hogy az írásbeli vizsga feladata, hogy olyan mércét állítson, olyan módszereket alkalmazzon, amelyekkel „az írásbeli dolgozatot megíró diákok képességeiben, készségeiben és tudásszintjében meglevő különbségek kimutathatók, a tanulói teljesítmények összehasonlíthatók”.

E szempontból nagyon aggályos az idei, hatosztályos gimnáziumokba készülők matematikatesztje. Az még önmagában nem lenne baj, hogy 2007 óta idén érték el a gyerekek a legrosszabb eredményt. Hiszen, ha mindenki ugyanazt a tesztet írja, akkor mindenkinek ugyanolyan nehéz. Ám van egy pótnap, hogy az írásbeli idején beteg diákok is megírhassák a felmérőt. Ennek ugyanakkor értelemszerűen nagyjából azonos nehézségűnek kellene lennie a főnapi teszthez. (Nyilván 1-2 pont eltérés lehet benne.)

Idén azonban azok a 6.-os tanulók, akik a pótnapon írtak közel 12 ponttal több pontot értek átlagban. Ez egy 50 pontos teszt esetén óriási előnyt biztosít a pótnaposoknak. Azaz óriási előnyt jelent a vágyott gimnáziumba való bekerüléshez, ha valaki a pótnapos 277 tanuló egyike. (A rendes felvételi időpontjában 7418-an írtak.)

A 4.-esek és 8.-osoknál nem volt ilyen nagy különbség, bár a 8.-os magyarnál az 5 pontnyi eltérés is számottevő – ott a pótnaposok kárára. Ezeken az évfolyamokon nem volt kiugróan alacsony vagy magas az átlagpontszám sem, a 2016-os eredményeknél 1-2 ponttal jobbat írtak a diákok.

2017-ben a 8.-os magyar átlageredménye 31,2 pont volt, a mateké 20,4 pont.
A 6. évfolyamos tanulóknál ugyanezek: 35,9 és 19,7.
A 4.-eseknél 34,3 és 34,6.

Itt tanulmányozhatók bővebben és visszamenőleg 10 évre az átlageredmények:

Ez az pedig ábra a felvételizők eredményeinek eloszlását mutatja. Látszik, hogy a magyarnál a jobb eredmények felé, a mateknál a rosszabb eredmények felé tolódik az úgynevezett Gauss-görbe. Azaz sokkal nagyobb súllyal esik latba a matematikaeredmény a sikeres felvételihez. 

OH