Nem lesz többé évvesztes gyerek, és megszűnhet az az utóbbi években egyre elterjedtebb halasztott iskolakezdés gyakorlata is, ha a kormány terveinek megfelelően 2019-től valóban bevezetik a kilenc évfolyamos iskolát Magyarországon.

A plusz egy évet ugyanis – ahogy arról a múlt héten már Balog Zoltán erőforrás-miniszter is beszélt – az óvoda és az általános iskola első osztálya közé illesztenék be. Egész egyszerűen itt van a legtöbb értelme: nemzetközi kutatások szerint a gyerekek 3 és 10 éves koruk között a legfogékonyabbak, a későbbi tanuláshoz szükséges alapkompetenciáikat – olvasási, írási, szövegértési és számolási képességüket – ekkor lehet a legjobban fejleszteni és elmélyíteni. (Az általános iskola végére biggyesztett plusz évfolyamnak nem is igen lenne értelme. Csépe Valéria pszichológus, akadémikus, az új nemzeti alaptanterv miniszteri biztosának szavaival élve, "aki addig nem tanult meg írni, olvasni és számolni, az már nem fog azután sem".)

Az iskola új alapja: az alaposztály

Stiller Ákos

Az óvoda és az iskola közötti szakadék áthidalására tervezett évfolyam viszont pont azt nyújtaná a 6 -7 éveseknek, amiért ma sok szülő annak ellenére is plusz egy évig az óvodában hagyja a gyerekét, hogy kora szerint már iskolába mehetne. (A fő szabály szerint egy gyerek akkor válik tankötelessé, ha az adott nevelési évben – szeptember 1-től augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét.) A szülők gyakori félelme ugyanis, hogy egy 6 évest még túlságosan megviselnek az iskolarendszer erős elvárásai, ezért jobb neki, ha még egy évig egy játékosabb közegben marad, a következő tanév kezdetére pedig fizikailag és mentálisan is „megérlelődik”.

A pluszként bevezetendő „alaposztály” (az oktatási államtitkárság szándékosan kerüli az átmeneti év, vagy nulladik vagy mínusz egyedik év kifejezést) az elképzelések szerint ilyen közegben koncentrálna az alapkészségek és a tanuláshoz nélkülözhetetlen további, értelmi, érzelmi, és magatartásszabályozó képességek erősítésére, nem mellesleg pedig az ezekkel kapcsolatos esetleges egyéni hátrányok eltüntetésére.

Ennek szellemében nemcsak a hatéves korukat már betöltött gyerekeket nem lenne értelme plusz egy évig az oviban tartani, de azokat az eddig évvesztesként emlegetetteket sem, akik az iskolaköteles kort csak az adott tanév szeptembere és decembere között töltötték be. Ha ugyanis a halasztások és éveltolások lehetősége továbbra is bennmaradna a rendszerben, akkor a rengeteg, az általánost 7 vagy 7,5 évesen kezdő gyerek csak 16 évesen fejeznék azt be, majd húszévesen érettségizne, ami az államtitkárság szerint nonszensz lenne.

A plusz év oda kell, ahol a legnagyobb a hiányosság

A tervek egyelőre ugyanakkor annyira képlények, hogy véglegesen az sem dőlt el, hogy az átvezető pluszévfolyam biztosan az iskolákhoz kerüljön-e. Vannak érvek ugyanis amellett is, hogy egy óvodai kiegészítő év legyen az alapozás, vagy a képzés legalább fizikailag maradjon az óvodáknál.

Vannak rá nemzetközi példák, ahol a felső tagozatot toldották meg egy évvel – ilyen volt Szlovákia, ahol ez nemhogy javulást, de egyenesen romlást eredményezett a diákok eredményeiben. Ez itthon sem lett volna jó megoldás, hiszen a magyar oktatás egyik legfőbb, a kompetenciatesztek eredményében is visszaköszönő gondja az, hogy siettetett tanulás-tanítás miatt a diákok jó része az alapkészségeket sem sajátítja el rendesen. Márpedig ezeket – ahogy a fenti indoklásból is kitűnt – az iskola első éveiben kell megalapozni.

Vannak országok, ahol a hosszabb (5 vagy 6 éves) alsó tagozat miatt a felső tagozat vagy a középfokú oktatás hosszát rövidítik le háromévesre (erre jó példa a "lengyel csodaként" emlegetett reform, ami látványos eredményeket ért el, igaz, épp most akarják visszafordítani), az érettségiig így összességében ugyanúgy tizenkét évet járnak a diákok, a vizsgát pedig tizennyolc évesen teszik le. Ez itthon viszont szintén nem jöhetett szóba, olyan mértékű átalakítást igényelt volna ugyanis a tantervektől a tankönyveken át a pedagógusképzésig, hogy az már túl kockázatos lett volna.

15 évesen vége a tankötelezettségnek?

Rengeteg nyitott kérdésre még így sincs válasza az államtitkárságnak, így arra sem, hogy az új rendszer hogyan érinti majd a most 16 éves korig tartó tankötelezettséget, hiszen az egy évvel megnyújtott általános iskolából eleve 15 évesen kerülnek majd ki a diákok. A hvg.hu erre vonatkozó kérdésre Palkovics László oktatási államtitkárnak meglepő módon nem a korhatár automatikus, 17 évre emelése volt a válasza, hanem, hogy minden megoldást fontolóra kell venni, akár a leszállítását is 15 éves korra.

Fülöp Máté

A pluszban betoldott évfolyam az első számítások szerint egy évre amúgy nagyjából 70 milliárd forinttal dobná meg a közoktatásra fordított kiadásokat, de ez csak az oktatás költsége: a pedagóguslétszám bővítésén túl további több tízmilliárd forintokat kellene fordítani a pluszévfolyamok elhelyezésére, iskolabővítésekre, vagy adott esetben -építésekre.

Az átálláshoz nem spórolható meg tanítók át- illetve továbbképzése sem, a jelenlegi pedagógusképzés ugyanis nem készít fel az új rendszerben várható, speciális feladatokra. A formálódó struktúrát az államtitkárság tervei szerint az új nemzeti alaptantervvel egy időben, 2019-ben vezetnék be, de Palkovics László szavai szerint

„nem minden áron és nem szükségszerűen”.

Megválaszolatlan kérdés egyelőre az is, hogy ha 2019-ben valóban életbe lépne a rendszer, akkor nyolc év múlva, 2027-ben senki nem jelentkezne középiskolákba, hiszen az utolsó „hagyományos” osztályok addigra már beléptek, az első „kilencévesített” évfolyam viszont az általánosban dekkol még egy évet.