Újabb fordulóhoz ért a Budaörs kontra magyar állam per. A város azért indított pert, mert meggyőződése, az állam kárt okozott neki a kivetett szolidaritási adóval. Korábbi cikkünkben felidéztük, mennyire megkérdőjelezhetően került az iskolafenntartói és működtetői feladatok állami átvétele miatt kivetett új adó a költségvetési törvénybe. A fideszes képviselők - köztük Budaörsé is - úgy szavazták meg, hogy nem tudták felmérni, melyik önkormányzatnak mekkora terhet is jelent az adó.

Budaörsnek, amely a tehetősebb városok közé tartozik, nagyot: 2017-ben 2,1 milliárd forintot kéne kicsengetnie. Ebből januárban már leszedett az állam 255 milliót, amit a város visszakövetel, és 200 milliós kártérítést is igényel. A vád szerint az állam okozhat kárt törvénykezéssel, míg az állam alperesként ezt tagadja. Mint érvelnek, az államot immunitás illeti meg ilyen esetekben (vagyis nem indítható ellene polgári peres eljárás), másrészt a károkozás tényét csak akkor lehet kimondani, ha az Alkotmánybíróság kimondja a vonatkozó törvény Alaptörvény-ellenességét. Budaörs viszont állítja, az új adó igazságtalan mértékű, felborítja a város költségvetését.

MTI / Koszticsák Szilárd

A maratoni tárgyalás után érte el a hvg.hu a felperes képviselőjét, aki elmondta: mindenn abban a mederben folytatódott, ahol abbamaradt legutóbb. Szerinte a bíró inkább az állam képviselőjével próbált meg dűlőre jutni, vele igyekezett kérdéseket tisztázni. Az első tárgyaláson - ahol Bártfai Beatrix képviselte az államot -  arról esett sok szó, miért illeti meg az államot az immunitás, miért nem sérti a szolidaritási hozzájárulás a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, és a törvény előkészítésénél miért nem egyeztetett az önkormányzatokkal a kormány. Nem tudni, miért, de az állam ezután lecserélte Bártfait, és az Abay-Török ügyvédi irodát bízta meg a védelemmel - ők sem újoncok az állam tájékán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011-ben rájuk bízta például a korábbi PPP-konstrukciók átvilágítását. Az már csak plusz adalék, hogy Abay Péter Orbán Viktor évfolyamtársa volt a jogi egyetemen.

Most tehát nekik kellett volna megválaszolni, hogy is állunk az immunitás kérdésével. Az új ügyvédi iroda pedig 30 oldalas érvelést rakott össze e kérdés megválaszolása, az önkormányzati charta meg nem sértése, a visszaélésszerű jogalkotás nem teljesülése bizonyítására. Szerintük az adó nem lehetetleníti el a Budaörsöt, nem sérti a tulajdon alkotmányos elvét (Budaörs azt sérelmezi, hogy az állam úgy hagyta meg az iskolaépületek tulajdonjogát a városnál, hogy azt teljesen kiüresítette, az épületeket nem idegenítheti el a város, azaz nem gyakorolhatja azokat a jogosítványokat, ami miatt a tulajdon tulajdon.) Az alperes szerint a közteherviselés elve sem sérül azzal, hogy Budaörsnek dupla annyit kellene beadnia a közösbe, mint amennyit ő költött a saját fenntartású iskoláira - nem beszélve arról az összegről, amelyet az állami fenntartás mellett is e célra költenek. A bíró azt is meg akarta tudni, minek számít a szolidaritási hozzájárulás, de kiderült, nem adó, inkább valamiféle közelebbről nem tisztázható közteher. Arra sincs válasz, honnan tudják, mennyit kell fizetni, mert a valós iparűzési-adó bevételt kell alapul venni, nem pedig a tervezettet - és az sem egyérterlmű, hogy ha a Kincstár rosszul számol, kihez lehet fordulni jogorvoslatért.

Az elmaradt egyeztetésről az állam képviselői azt mondták, az NGM-nek kéne erre választ adnia, amely viszont ezt nem tette meg. A bíró azonban rámutatott, hogy az alperes a magyar állam, amelyben benne foglaltatik az NGM is. Ha pedig minősített adat az egyeztetés - mint az állították -, akkor annyit áruljanak el, titokban zajlott-e egyeztetés. Budaörs polgármestere, Wittinghof Tamás, illetve Gödöllő első embere, Gémesi György sem tud ilyenről, pedig mindketten önkormányzati érdekvédelmi szervezetek vezető tisztségviselői. Az alperes még megpróbált új tanúkat és bizonyítékokat benyújtani, de ezeket a bíró elutasította. A tárgyalást berekesztette, a következő tárgyaláson pedig ítélethirdetés várható.