Pálmai Erika
Pálmai Erika
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Csak a 2006 előtt végzett jogászok bízhatnak abban, hogy anélkül lehetnek állami vezető tisztségviselők, hogy elvégeznék az államtudományi mesterképzést a kormány kedvenc egyetemén. Azóta ugyanis nem születik olyan jogász diploma, amely megfelelne a mentességi követelményeknek.

Látszólag tesz csak nagy engedményeket a jogi egyetemek felé a kormány, valójában nem minden végzett jogász bízhat abban, hogy megúszhatja az ötéves államtudományi mesterképzést, s ennek ellenére is lehet belőle minisztériumi vezető, főigazgató, kormánymegbízott vagy éppen nagykövet.

Bár a HVG birtokába jutott előterjesztés alapján elsőre úgy tűnik mintha „alanyi jogon” mentességet kaphatnának a jogászok, egészen pontosan azok, akik rendelkeznek állam- és jogtudományi oklevéllel. Csakhogy ilyen 2006 óta már nincs. „Az azóta indult évfolyamok már 'tiszta' jogtudományi képzésben vettek részt, az 'államtudományi' szakképzettség megszűnt” – áll az előterjesztés indoklásában is, ami arra utal, hogy az előterjesztő Miniszterelnökség és az Igazságügyi Minisztérium is tisztában van az ellentmondással. Miközben ez formális változás volt, az oktatás tartalmilag nem változott: maradtak a tárgyak és az oktatók is. Ahogy ezt a jog- és államtudományi karok neve is tükrözi.

Arról a csütörtöki HVG ír, hogy a kormány újra iskolapadba ülteti az állami vezetőket, akinek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi mesterképzését kell elvégezniük. Vagyis bejött, amitől például az ELTE és más egyetemek jogi karain tartottak: a jövőben a közigazgatásban csak az lehet vezető, aki elvégzi a kormány kedvenc egyetemének államtudományi mesterképzését.

Az előírt diploma megszerzésére több határidőt is megneveznek: beosztástól függően 2023-ig, 2024-ig és 2025-ig szól a türelmi idő. Ezek azonban csak látszólag távoli dátumok: ahhoz ugyanis, hogy az elvárt, jelenleg ötéves, osztatlan mesterképzést időben befejezhessék, legkésőbb jövő szeptemberben be kellene ülniük az iskolapadba az érintetteknek. Azaz a minisztériumi főosztályvezetőtől kezdve a közigazgatási államtitkárokig mindenki érintett, de e körbe tartoznak a nagyobb állami intézmények vezetői, sőt a nagykövetek is. Ami a következő évtizedekben több ezer biztos hallgatót jelent az egyetemnek.

©