Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2019 augusztusában kezdte vizsgálni a Microsoft-licencek magyarországi beszerzéseit, a gyanú szerint ugyanis csalás történt a kormányzati szervek informatikai vásárlásai során. Az ügyben akkor érintettként merült fel a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a NISZ Zrt. szoftverbeszerzése is.
Az OLAF vizsgálata azt állapította meg, hogy szabálytalanság történt, és miután a beszerzéseket részben EU-pénzből finanszírozták, 3,3 milliárd forintnyi uniós támogatást kellett visszafizetni.
A HVG információi szerint az OLAF munkatársai – az eljárási szokásoknak megfelelően – több magyarországi címen is helyszíni ellenőrzést tartottak, és arra is volt példa, hogy részletes tájékoztatást kértek az érintett vezetőktől.
Miről is szólt a Microsoft-botrány?
A botrányt az amerikai hatóságok robbantották ki még 2019-ben, vizsgálatuk szerint ugyanis csalás történhetett a kormányzati szervek 2013 és 2015 közötti beszerzéseinél. A módszer lényege az volt, hogy a különböző licenceket (például a Windowst vagy az irodai szoftvereket) nem közvetlenül a Microsofttól vásárolták meg, hanem közvetítőcégeken keresztül. Ezek a közvetítőcégek jelentős kedvezményeket kaptak a Microsofttól, de ezt nem érvényesítették teljesen a végső ár kialakításánál, hanem – összejátszva a kormányzati szervek képviselőivel – lenyelték a kedvezmények nagy részét, és nagyjából piaci áron adták tovább a termékeket. Az állam ugyan kapott valamilyen kedvezményt a listaárhoz képest, de végső soron sokkal drágábban vásárolt licenceket, mint tehette volna. A hasznot – az amerikai tőzsdefelügyelet szerint – korrupciós célokra használták.
A botrány kirobbanásakor érintettként merült fel más cégek mellett a Humansoft Kft. is, amely a Microsoft egyik viszonteladója volt. (A vizsgált időszakban más vállalatok is voltak az értékesítési láncban a Microsoft Magyarország és a Humansoft között, így a Humansoft a Napi.hu cikke szerint egyebek mellett azzal védekezett, hogy nem is tudhatott a háttérben zajló egyeztetésekről.)
Később a vállalat a 4iG-hez került, azaz a Jászai Gellért vezette óriáscég lett a Humansoft Kft. jogutódja.
Emiatt az OLAF ellenőrei 2019-ben helyszíni ellenőrzést tartottak a 4iG-nél „adatszolgáltatási céllal”, két másik alkalommal (2021-ben és 2022-ben) pedig levélben kértek tájékoztatást.
Az informatikai vállalat a HVG információit megerősítve azt közölte: „a 4iG a megkeresésekre minden esetben teljes körű együttműködéssel válaszolt”, és minden dokumentumot átadott határidőn belül a vizsgálatot végző hatóságnak.
Hozzátették: „Az OLAF által vizsgált szoftverbeszerzések 2013 és 2015 közé estek, amikor a HUMANsoft Kft. tulajdonosi köre és menedzsmentje nem volt azonos a jelenlegivel. Tehát a 4iG Nyrt. jogutódként került kapcsolatba az ügyekkel, miközben a vizsgálat időpontjában már új tulajdonosi és működési struktúra volt érvényben. Az OLAF vizsgálatát követően a 4iG Nyrt.-vel szemben semmilyen eljárás nem indult”.
A vállalat döntéshozói a vizsgálatok után belső átvilágítást is elrendeltek, ennek során pedig a 4iG tájékoztatása szerint
nem merült fel olyan körülmény, amely a Humansoft részéről jogellenes magatartásra utalt volna.
Azt is megjegyezték, hogy szerintük „a vizsgált ügyek kontextusát és hátterét érdemben az azokban központi szerepet játszó nemzetközi szállító partnerek működése határozta meg”.
A 4iG-n kívül a HVG információi szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is volt belső vizsgálat, de annak során is azt állapították meg, hogy nem történt szabálysértés.
Egyelőre tehát a sokszereplős ügy két érintettjének belső vizsgálata is arra jutott, hogy minden rendben folyt a beszerzések során.
Az OLAF vizsgálata következtében viszont mégis vissza kellett már fizetni 3,3 milliárd forintot (további 1,56 milliárd forint pedig függőben van), ezért megkerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, hogy megtudjuk: mely szervek és magáncégek eljárása esetében állapítottak meg szabálytalanságot, és az OLAF ellenőrei is kizárták-e a NAV és a Humansoft érintettségét. Kérdéseinkre egyelőre nem érkezett válasz, mint ahogyan a Központi Nyomozó Főügyészség sem felelt arra: miért nem jutottak el még a gyanúsításig sem hat év nyomozás után.
Utóbbival kapcsolatban sokat sejtet ugyanakkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentése, aki a legutóbbi kormányinfón – amellett, hogy jelezte, nem ismeri az ügyészségi nyomozás állását – azt az elvi álláspontot fogalmazta meg: „önmagában, hogy valami jogsértő, nem feltétlenül vezet a büntetőjogi felelősség megállapításához”.
Ennek alapján könnyen lehet, hogy hiába történt szabálytalanság a milliárdokért vásárolt licencek vásárlása során, emiatt senkinek sem kell majd bíróságra járnia.
Lefújták a gigaüzletet
A
24.hu korábbi cikke szerint 2015 után a Humansoft vezette annak a három konzorciumnak az egyikét, amelyek egy 20 milliárd forintos keretösszegű állami közbeszerzés nyerteseként minisztériumoknak és a költségvetési szerveknek szállíthatták volna a szoftverlicenceket. Ezt az üzletet végül lefújták, mert a Microsoft anyacégének belső vizsgálata után
megszakították a kapcsolatot több hazai viszonteladóval, így például a Humansofttal is.