Nick Thorpe, a BBC magyarországi tudósítója interjút készített Kovács Zoltán kormányszóvivővel a kormány által nyomatott állítólagos "Soros-tervről", az új nemzeti konzultációról és a menekültkérdésről, Thorpe pedig nem nagyon finomkodott Kováccsal, rögtön azzal kezdte a hét és fél perces interjút, hogy mégis mivel érdemelte ki a kormány támadását egy öregember, Soros György, aki amúgy korábban csak úgy öntötte a pénzt Magyarországra?

Kovács közölte, nem támadásról van szó, hanem arról, hogy amennyire lehet, nyilvánosságra hozzák azokat a "terveket", amiket az elmúlt néhány évben az EU vezetői kiötlöttek. A szóvivő szerint Soros maga is politikai szereplővé vált az utóbbi években, holott erre nincs demokratikus felhatalmazása, ezért mentek neki politikailag.

"De hát nincs Soros-terv, igaz? Csak kiszedtek három mondatot az elmúlt két évben írt újságcikkeiből, kivették a kontextusukból, hogy megfélemlítsék a választókat, valószínűleg, hogy megnyerjék a következő választást" – veti közbe Thorpe, mire Kovács azzal válaszol, hogy "de hát mind tudjuk, hogy van ilyen terv", hiszen Soros maga beszélt arról, hogy szerinte hogyan kellene megoldani a migrációs krízist Európában, és "ez érződik át az európai intézményeknél is, és ez nagyon aggasztó".  

A Soros-terv hangoztatása viszont Thorpe szerint épp olyan, mintha Magyarország ellen szőtt volna összeesküvést valaki, "ami meg hülyeség, nem?"

A javaslatok együtt egy tervet adnak ki, és ezt lehet alkalmazni, ha van befolyás, Sorosnak pedig van befolyása az uniós vezetők között

– ismeri el végül Kovács Zoltán, hogy csak sejteni vélik az egész Soros-terv létezését, mert az valójában Soros Györgynek az amúgy is ismert javaslatainak összessége. Szerinte egyébként Sorosnak komoly befolyása van az egész világon, az ötletei is terjednek, majd valósággá válnak, és a magyar kormány ez ellen akar küzdeni.

Thorpe közbevetésére, miszerint Soros György cikkeiből akár a magyar kormány álláspontjával egyező mondatokat is kivehettek volna (mint például hogy a kötelező menekültkvóták nem fognak működni, vagy hogy az EU-nak újra uralnia kell a határait) Kovács azzal védekezik, hogy ezekben ugyan van némi hasonlóság azzal, amit a magyar kormány állít, "de a tartalom nagyon különböző", és ami az európai kereteken átjön, az szerintük veszélyes, és nem áll a magyarok érdekében.

Thorpe bedobja azt a kínzó kérdést is, hogy mégis miért költenek még több közpénzt egy nemzeti konzultációra, ha szerintük már úgyis nagy többség áll mögöttük, mire Kovács kifejti, hogy szerinte a politikában nem lehet megállni és pihenni, mert mindig keresni kell a témákat és a megerősítést, Soros javaslatai pedig igenis meg fognak valósulni. "Ezért van szükség a megerősítésre és világos iránymutatásra a népességtől. A nemzeti konzultációk népszerűek voltak az elmúlt években és jó alkalomnak bizonyultak, hogy a valósággal kapcsolatban maradjunk, és hogy megtudjuk, mit gondolnak az emberek" - érvel Kovács a konzultáció mellett.

De hát ez nem konzultáció, nem kérdezik meg az embereket, hogy mit gondolnak, hanem megmondják, hogy mit gondoljanak és megerősítést akarnak a saját politikai intézkedéseiknek

– veti közbe a BBC újságírója, de Kovács nem hagyja magát, szerinte ez csak Thorpe interpretációja, mert szerintünk csak azt mondják meg, hogy a kormány mit gondol a valóságról és a veszélyekről, amikkel szembe kell nézni, és erről kérdezik meg az emberek véleményét.

Thorpe közbeveti, hogy nincs-e véletlenül Soros-terv helyett a magyar kormánynak egy terve, hogy megsértse a nemzetközi menekültügyi törvényeket, eltávolodjon az EU értékeitől, amikre egyébként felesküdött, de erre Kovács nem nagyon tud mit mondani:

Sajnálom, de ez nonszensz.

A BBC újságírója kitért az őcsényi ügyre is, ahol egy panziótulajdonost annak ellenére fenyegettek meg, hogy az állam által egyébként befogadott menekültek akart elszállásolni a panziójában, a falubeliek pedig a Soros-tervvel érveltek, amit a kormány meg azért talált ki, hogy megrémissze az embereket. "Akkor nagyon sikeresek voltak, nem?" – teszi fel a kérdést Thrope.

Kovács Orbánt ismételve azt fejtegeti, hogy az őcsényieknek kell eldönteniük, hogy mit akarnak a falujukban és a közösségükben, de egyébként a magyarok befogadják a legálisan érkező migránsokat és a rászorulókat. Kovács azzal magyarázza az Őcsényben történteket, hogy a magyarok 2015-ben "400 ezer embert láttak átjönni a határon és átvonulni az országon fegyelmezetlenül és a beleegyezésünk nélkül, ezért nyilvánvaló okokból a magyaroknak nem tetszik, ami az EU határainál történik".

Arra, hogy akkor nem kéne-e szólni, hogy itt nem illegális migránsokról volt szó, Kovács csak azzal tud válaszolni, hogy szerinte a BBC és mások rossz színben próbálják beállítani a magyar kormányt, miközben évente több száz menekültet fogadnak be, az illegális migráció viszont egy probléma, amit szóvá tenni demokratikus joga mindenkinek.

Thorpe szembesíti Kovácsot a nemrég a Financial Timesba írt cikkével, amelyben az európai értékek tiszteletben tartása is szerepel, majd idéz a 2007-ben aláírt Berlini Nyilatkozatból, amely a rasszizmust és az idegengyűlöletet is elítéli. A következő beszélgetést muszáj szó szerint idéznünk:

Kovács: Igen, ezt mi is aláírtuk, és teljesen egyet is értünk vele. Mi a kérdés? 

Thorpe: Az, hogy a menekültellenes politikájuk egyszerre rasszista és idegengyűlölő.

Kovács: Ez a BBC állítása vagy egy kérdés?

Thorpe: Ez egy kérdés.

Kovács: Pedig úgy hangzott, mint egy állítás. És nem értünk vele egyet.