Itt van tehát a bejelentés: hivatalosan is kitűzte a köztársasági elnök a jelenlegi ciklust lezáró országgyűlési választások napját. Április 8-án, egyetlen fordulóban 199 képviselőt választ meg a szavazásra jogosult magyar állampolgárok ez iránt érdeklődő része. Addig viszont sok fontos határidő lesz, hiszen nem csak szavazati joga van a 18 év feletti állampolgároknak, de maguk is elindulhatnak a választásokon. Összeszedtük, mire kell számítani.

• Lassan bőgnek fel a motorok

Áder bejelentése után nem kell hirtelen felpörgő folyamatokra számítani. Igaz, Ádernek még egy bejelentése sem okozott ilyet. Egyelőre marad a viszonylagos nyugalom, a névjegyzékbe vételt lehet ellenőrizni. A jelöltet vagy listát állítani akaró pártok már jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál, azonban az aláírásgyűjtéshez szükséges íveket legkorábban a szavazást megelőző 48. napon kapják meg. Vagyis február 19-én hétfőn. A hivatalos kampány is csak az azt megelőző hétvégén indul.

MTI / Beliczay László

A jelölteknek 2 hetük lesz arra, hogy 500 aláírást összegyűjtsenek. Ez nem számít különösebb akadálynak, főleg, mióta egy ember több jelöltet is ajánlhat. A pártok számára a tétet inkább az adja, hogy addig mindenkinek el kell döntenie, milyen formációban indul. Jelen állás szerint az ellenzéki oldalon egy kérdés van: az MSZP és a Párbeszéd tényleg közös listán indul-e, és ezzel vállalja a duplájára, 10 százalékra emelkedő küszöböt, vagy más megoldást választ. A határidőig eldöntött formáció szerepel majd az egyéni jelöltek neve mellett is, utána már változtatni nem lehet. Kivéve, ha a teljes listát töröltetik.

• Most veszélyesebb lehet kamuzni

A kamupártok pénzszerzését jelentősen megszigorították, nagy kérdés, hogy ez a számuk csökkenéséhez vezet-e. Korábban ugyanis csak az egyéni képviselő-jelölteknek kellett (volna) visszafizetni az egymilliós állami kampánytámogatást, ha a választáson a 2 százalékot sem érték el. Most azonban már a pártok is fizethetnek, ha nem ütik meg országosan az egyszázalékos küszöböt. Ezt egy friss törvénymódosítás írja elő, ahogy azt is, hogy a tartozásért a párt vezetői felelősségre vonhatóak.

Ez tényleg komoly fegyelmező erő lehet, hiszen négy éve egyetlen párt sem érte el az egy százalékot, amelyik nem került be a parlamentbe. Az 5 százalékot szerző LMP-t a Munkáspárt követte, ők a listás szavazatok kicsivel több mint fél százalékát kapták. A Zuschlag Jánoshoz köthető, két emblematikus kamupárt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt szabad szemmel nem látható voksot gyűjtött, de 300 milliós állami kampánytámogatást kaptak a listaállítás miatt. Bár a pártrengetegben a Fidesz megszerezte a kétharmadot, az Államkincstár bukott: a pártok még mindig kétmilliárd forintnyi bírsággal adósak, amit jellemzően a vissza nem vitt ajánlóívek miatt kaptak. Azt nem is tudni, hogy a rosszul szereplő jelöltektől mennyi pénzt nem sikerült visszaszedni.

• Az aranyat érő jelöltek

Egy párt kampányára a költségvetésből annak arányában ad támogatást az állam, hogy hány választókerületben tud jelöltet állítani. Ahhoz, hogy egyáltalán országos listája legyen, legalább 27 körzetben kell tudni összegyűjteni a szükséges számú aláírást, méghozzá úgy, hogy legalább 9 megyében és a fővárosban is érdekeltté váljon. Viszont ha ezt teljesíti, akkor rögtön kap a jelölő szervezet 149 milliót a kampányára. 54 jelölt után 298, 80 jelölt után 447 millió forint kampánytámogatás jár. A maximális összeget az a párt kapja, amely mind a 106 egyéni választókerületben jelöltet állít, ebben az esetben 597 millió jár a költségvetésből.

Az MSZP és a DK – a koordinált indulási megállapodás miatt – nem számolhat a maximális összeggel, sőt együtt sem fogják elérni a 600 milliós határt. Az MSZP a 298 milliós sávba esik a két párt alkujaként megállapított 60 körzetével, míg a DK az alsó, 149 milliós sávba a 46 egyéni jelöltje miatt. (Igen, megelőlegeztük, hogy mindenütt összegyűjtik majd a kellő számú aláírást). Komoly anyagi dilemmát jelent a pártoknak a visszaléptetés is. A leginkább épp az első gesztus fájhat, ha valaki 106 helyett "csak" 105 képviselő-jelöltet indítani, kapásból veszít 150 milliót.

MTI / Balogh Zoltán

Bár idén minden korábbinál hangsúlyosabb lett a pártok kalapozása a választópolgároknál, a "háborús kassza" nagyobbik része nem innen, és sok esetben nem is az állami támogatásból származik. Hogy valójában mennyibe kerül egy választási kampány, soha nem derül ki, a hivatalos adatok lényegesen alacsonyabbak annál, mint amit a különböző, korrupciót kutató szervezetek becsülnek.

• Feltámadás csatazajban

Kampányolni a szavazást megelőző 50. naptól – vagyis február 17-étől – lehet. Kérdés, hogy a pártok mennyire lesznek tapintatosak húsvét idején (és a papok mennyit politizálnak helyettük), a nagy keresztény ünnep ugyanis pont a választást megelőző hétvégére esik. Kampánycsend már nincs, annyi a megkötés, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségek 150 méteres körzetében tilos befolyásolni a választókat. Aznap már választási gyűlést sem lehet tartani.

Lehetne egy második Kubatov-listája is a Fidesznek, de csapnivalóan facebookozik

Plakáterdő vélhetően lesz, de túl nagy változatosság nem várható: a mindent elárasztó Fidesz óriásplakátok mellett a Jobbik feltűnhet még, ha Simicska is úgy akarja, sok párt azonban már keresztet vetett erre a reklámozási lehetőségre. Ahhoz, hogy a választót közvetlenül (mobilon vagy e-mailen) „zaklassák” a pártok, ahhoz az érintettek engedélyére szükség van. Előre nem tudni, hogy a kereskedelmi tévékben lesznek-e politikai reklámok: azokért ugyanis nem kérhetnek pénzt a médiaszolgáltatók. A 2014-es választás előtt senki sem vállalkozott ilyenre, a kötelező kvótáról szóló népszavazás előtt viszont hárman is beszálltak: az ATV, a TV2 és a szintén Andy Vajnához tartozó CEE Broadcasting.

Jobbik-plakátok

Fülöp Máté

Politikai hirdetést tudnak vásárolni a pártok, bár annak a médiumnak, amely teret adna erre, 5 napon belül el kell küldenie a hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek, hogy az nyilvántartásba tudja venni. A leadott ártól később nem térhet el.

• A győztes mindent visz

A választás egyfordulós, az egyéni körzetekben az nyer, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, függetlenül attól, hogy mekkora volt a részvétel. A korábbi rendszerben csak a vesztesre leadott szavazatok kerültek a kompenzációs listára, 2014-től a győztesre leadott szavazatok azon része is hasznosul, ami már nem kellett a sikerhez.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező magyarok pártlistára és egyéni képviselőre is szavazhatnak – azok is, akik külföldön dolgoznak, csak nekik adott esetben sokat kell utazni a kijelölt helyekig vagy konzulátusig –, míg a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, kettős állampolgárok levélben szavazhatnak, pártlistára. A parlamentbe 106 egyéni képviselő jut be, 93 helyet pedig a listára leadott – és a kompenzációként megkapott – szavazatok alapján osztanak szét. Csak az a párt juthat be, amelynek a listája elérte az 5 százalékos küszöböt, két párt közös listája esetén pedig a 10-et.

Szavazók a londoni nagykövetség előtt

MTI / Kertész Róbert

Tovább színesíti a képet az amúgy sok hasznot nem hozó nemzetiségi szószólók ügye is: ha a nemzetiséghez tartozó nemzetiségre szavaz, pártlistára nem szavazhat.

• Többségi vélemény

Török Gábor politikai elemző szerint a választás tétje óriási, a Fidesz számára is: nem mindegy, hogy kétharmada, abszolút vagy relatív többsége lesz-e a választás után. Török szerint az egyéni választókerületekben okozhat meglepetést az ellenzék, arról pedig vad számolgatás megy az elemzők között, mennyi egyéni választókerület elbukása után veszik a Fidesz kormánytöbbsége.

Török szerint éppen ezért jó lenne, ha az ellenzék a reális célokról beszélne, nem pedig arról, hogy mit tesz kormányon, miközben most csak 8 százalékon áll, jó esetben.