Windisch Judit
Windisch Judit

Áder János nem okozott meglepetést, nem mintha szokása lenne. Április 8-ra kiírta a soron következő országgyűlési választásokat. Összeszedtünk, mit kell tudni a következő három hónap ütemezéséről.

Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Friss cikkek a témában

Itt van tehát a bejelentés: hivatalosan is kitűzte a köztársasági elnök a jelenlegi ciklust lezáró országgyűlési választások napját. Április 8-án, egyetlen fordulóban 199 képviselőt választ meg a szavazásra jogosult magyar állampolgárok ez iránt érdeklődő része. Addig viszont sok fontos határidő lesz, hiszen nem csak szavazati joga van a 18 év feletti állampolgároknak, de maguk is elindulhatnak a választásokon. Összeszedtük, mire kell számítani.

  • Lassan bőgnek fel a motorok

Áder bejelentése után nem kell hirtelen felpörgő folyamatokra számítani. Igaz, Ádernek még egy bejelentése sem okozott ilyet. Egyelőre marad a viszonylagos nyugalom, a névjegyzékbe vételt lehet ellenőrizni. A jelöltet vagy listát állítani akaró pártok már jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál, azonban az aláírásgyűjtéshez szükséges íveket legkorábban a szavazást megelőző 48. napon kapják meg. Vagyis február 19-én hétfőn. A hivatalos kampány is csak az azt megelőző hétvégén indul.

©

A jelölteknek 2 hetük lesz arra, hogy 500 aláírást összegyűjtsenek. Ez nem számít különösebb akadálynak, főleg, mióta egy ember több jelöltet is ajánlhat. A pártok számára a tétet inkább az adja, hogy addig mindenkinek el kell döntenie, milyen formációban indul. Jelen állás szerint az ellenzéki oldalon egy kérdés van: az MSZP és a Párbeszéd tényleg közös listán indul-e, és ezzel vállalja a duplájára, 10 százalékra emelkedő küszöböt, vagy más megoldást választ. A határidőig eldöntött formáció szerepel majd az egyéni jelöltek neve mellett is, utána már változtatni nem lehet. Kivéve, ha a teljes listát töröltetik.

  • Most veszélyesebb lehet kamuzni

A kamupártok pénzszerzését jelentősen megszigorították, nagy kérdés, hogy ez a számuk csökkenéséhez vezet-e. Korábban ugyanis csak az egyéni képviselő-jelölteknek kellett (volna) visszafizetni az egymilliós állami kampánytámogatást, ha a választáson a 2 százalékot sem érték el. Most azonban már a pártok is fizethetnek, ha nem ütik meg országosan az egyszázalékos küszöböt. Ezt egy friss törvénymódosítás írja elő, ahogy azt is, hogy a tartozásért a párt vezetői felelősségre vonhatóak.

Ez tényleg komoly fegyelmező erő lehet, hiszen négy éve egyetlen párt sem érte el az egy százalékot, amelyik nem került be a parlamentbe. Az 5 százalékot szerző LMP-t a Munkáspárt követte, ők a listás szavazatok kicsivel több mint fél százalékát kapták. A Zuschlag Jánoshoz köthető, két emblematikus kamupárt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt szabad szemmel nem látható voksot gyűjtött, de 300 milliós állami kampánytámogatást kaptak a listaállítás miatt. Bár a pártrengetegben a Fidesz megszerezte a kétharmadot, az Államkincstár bukott: a pártok még mindig kétmilliárd forintnyi bírsággal adósak, amit jellemzően a vissza nem vitt ajánlóívek miatt kaptak. Azt nem is tudni, hogy a rosszul szereplő jelöltektől mennyi pénzt nem sikerült visszaszedni.

  • Az aranyat érő jelöltek

Egy párt kampányára a költségvetésből annak arányában ad támogatást az állam, hogy hány választókerületben tud jelöltet állítani. Ahhoz, hogy egyáltalán országos listája legyen, legalább 27 körzetben kell tudni összegyűjteni a szükséges számú aláírást, méghozzá úgy, hogy legalább 9 megyében és a fővárosban is érdekeltté váljon. Viszont ha ezt teljesíti, akkor rögtön kap a jelölő szervezet 149 milliót a kampányára. 54 jelölt után 298, 80 jelölt után 447 millió forint kampánytámogatás jár. A maximális összeget az a párt kapja, amely mind a 106 egyéni választókerületben jelöltet állít, ebben az esetben 597 millió jár a költségvetésből.

Az MSZP és a DK – a koordinált indulási megállapodás miatt – nem számolhat a maximális összeggel, sőt együtt sem fogják elérni a 600 milliós határt. Az MSZP a 298 milliós sávba esik a két párt alkujaként megállapított 60 körzetével, míg a DK az alsó, 149 milliós sávba a 46 egyéni jelöltje miatt. (Igen, megelőlegeztük, hogy mindenütt összegyűjtik majd a kellő számú aláírást). Komoly anyagi dilemmát jelent a pártoknak a visszaléptetés is. A leginkább épp az első gesztus fájhat, ha valaki 106 helyett "csak" 105 képviselő-jelöltet indítani, kapásból veszít 150 milliót.

©

Bár idén minden korábbinál hangsúlyosabb lett a pártok kalapozása a választópolgároknál, a "háborús kassza" nagyobbik része nem innen, és sok esetben nem is az állami támogatásból származik. Hogy valójában mennyibe kerül egy választási kampány, soha nem derül ki, a hivatalos adatok lényegesen alacsonyabbak annál, mint amit a különböző, korrupciót kutató szervezetek becsülnek.

  • Feltámadás csatazajban

Kampányolni a szavazást megelőző 50. naptól – vagyis február 17-étől – lehet. Kérdés, hogy a pártok mennyire lesznek tapintatosak húsvét idején (és a papok mennyit politizálnak helyettük), a nagy keresztény ünnep ugyanis pont a választást megelőző hétvégére esik. Kampánycsend már nincs, annyi a megkötés, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségek 150 méteres körzetében tilos befolyásolni a választókat. Aznap már választási gyűlést sem lehet tartani.

Plakáterdő vélhetően lesz, de túl nagy változatosság nem várható: a mindent elárasztó Fidesz óriásplakátok mellett a Jobbik feltűnhet még, ha Simicska is úgy akarja, sok párt azonban már keresztet vetett erre a reklámozási lehetőségre. Ahhoz, hogy a választót közvetlenül (mobilon vagy e-mailen) „zaklassák” a pártok, ahhoz az érintettek engedélyére szükség van. Előre nem tudni, hogy a kereskedelmi tévékben lesznek-e politikai reklámok: azokért ugyanis nem kérhetnek pénzt a médiaszolgáltatók. A 2014-es választás előtt senki sem vállalkozott ilyenre, a kötelező kvótáról szóló népszavazás előtt viszont hárman is beszálltak: az ATV, a TV2 és a szintén Andy Vajnához tartozó CEE Broadcasting.

Jobbik-plakátok
©

Politikai hirdetést tudnak vásárolni a pártok, bár annak a médiumnak, amely teret adna erre, 5 napon belül el kell küldenie a hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek, hogy az nyilvántartásba tudja venni. A leadott ártól később nem térhet el.

  • A győztes mindent visz

A választás egyfordulós, az egyéni körzetekben az nyer, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, függetlenül attól, hogy mekkora volt a részvétel. A korábbi rendszerben csak a vesztesre leadott szavazatok kerültek a kompenzációs listára, 2014-től a győztesre leadott szavazatok azon része is hasznosul, ami már nem kellett a sikerhez.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező magyarok pártlistára és egyéni képviselőre is szavazhatnak – azok is, akik külföldön dolgoznak, csak nekik adott esetben sokat kell utazni a kijelölt helyekig vagy konzulátusig –, míg a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, kettős állampolgárok levélben szavazhatnak, pártlistára. A parlamentbe 106 egyéni képviselő jut be, 93 helyet pedig a listára leadott – és a kompenzációként megkapott – szavazatok alapján osztanak szét. Csak az a párt juthat be, amelynek a listája elérte az 5 százalékos küszöböt, két párt közös listája esetén pedig a 10-et.

Szavazók a londoni nagykövetség előtt
©

Tovább színesíti a képet az amúgy sok hasznot nem hozó nemzetiségi szószólók ügye is: ha a nemzetiséghez tartozó nemzetiségre szavaz, pártlistára nem szavazhat.

  • Többségi vélemény

Török Gábor politikai elemző szerint a választás tétje óriási, a Fidesz számára is: nem mindegy, hogy kétharmada, abszolút vagy relatív többsége lesz-e a választás után. Török szerint az egyéni választókerületekben okozhat meglepetést az ellenzék, arról pedig vad számolgatás megy az elemzők között, mennyi egyéni választókerület elbukása után veszik a Fidesz kormánytöbbsége.

Török szerint éppen ezért jó lenne, ha az ellenzék a reális célokról beszélne, nem pedig arról, hogy mit tesz kormányon, miközben most csak 8 százalékon áll, jó esetben.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gergely Márton-Windisch Judit Itthon

Török Gábor: "Óriási a tét, a Fidesz számára is"

Török Gábor politikai elemző szerint a jelenlegi ismeretek szerint nem kérdés, hogy a Fidesz nyeri a választást, az viszont nagyon is, hogy mennyivel. Szerinte az ellenzéknek igazat kellene mondania a valós esélyekről, így tudnák kommunikálni a választás valós tétjét. Ez pedig az, kisebbségbe kerül-e a kormány.

Gergely Márton-Windisch Judit Itthon

Török Gábor: "A Jobbik változása nem egy szerves folyamatnak látszik"

Vona Gábor túl magasra tette a lécet, és a Jobbik néppártosodása erőltetett folyamatnak hat – mondja Török Gábor politikai elemző, aki nem tartja elképzelhetőnek, hogy horrorkoalíció jön létre, azt már inkább, hogy kormányon a Fidesz áll össze az MSZP-vel. Évnyitó interjúnk 2. részét olvashatják.