Ahogy a múlt pénteken megírtuk, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) iránymutatása szerint törölni kell a párt országos listáját, ha egy vagy több jelölt kiesése miatt a szavazás megkezdéséig bármikor nem éri el a törvényben foglalt minimumot, a 27 egyéni jelöltet. A kiesett listát a szavazólapról törölni kell, és az arra leadott szavazat érvénytelen lesz.

A Társaság a Szabadságjogokért most azt írja: az iránymutatás alapján ahhoz, hogy a testület ne törölje egy párt országos listáját, ezentúl egy, jogszabályban nem szereplő feltételt is kell teljesíteni: egy párt legalább 27 jelöltjének legalább kilenc megyében és a fővárosban kell indulnia a listája megtartásához. A TASZ szerint ezzel az NVB a törvényen túlterjeszkedve, ezért alaptörvény-ellenesen fogja korlátozni azoknak a jelölteknek a választhatóságát, akik listán szerettek volna indulni a tavaszi országgyűlési választásokon.

A TASZ részletes jogi elemzésében rámutat, az NVB-t a választási eljárási törvény azért hatalmazza fel iránymutatások kiadására, hogy ezzel biztosítsa a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezését. A múlt héten kiadott azonban szerintük nem ezt a célt szolgálja: egy jogszabály értelmezése helyett egyszerűen újabb jogkorlátozást vezet be.

A TASZ értékelése szerint azoknak a pártoknak a jogait korlátozzák, amelyek egyes egyéni jelöltek visszaléptetésével szeretnék más pártok választási eredményét segíteni, és ezzel saját politikai céljaikat előmozdítani. Amennyiben az NVB későbbi döntései során következetesen alkalmazza saját jogértelmezését, a TASZ szerint a jelenlegi politikai környezetben kivétel nélkül az ellenzéki politikai véleményt képviselő pártokat akadályozza abban, hogy eleget tegyenek alkotmányos feladatuknak választóik minél hatékonyabb képviseletével.

A jogvédő szervezet felhívja a figyelmet, hogy az NVB – szándékaitól függetlenül – alkotmányos rendeltetésével éppen ellentétes célokat szolgál akkor, ha döntéseivel hatását tekintve politikai vélemény szerint diszkriminál a pártok, jelöltek között. Az iránymutatás indokolása pedig semmilyen, a megkülönböztető hátrányokozást igazoló érdemi érvet nem tartalmaz, amely az önkényesség gyanúját eloszlatná.

A jogvédők érthetetlennek tartják, hogy az iránymutatást a választás kitűzése után, vagyis már javában a választási eljárásában hozták meg. Szerintük az NVB pártatlanságával, függetlenségével kapcsolatos súlyos kételyeket ébreszt az a tény is, hogy a testület akkor fogadta el az iránymutatást, amikor a parlamenti pártok által delegált tagok mandátuma már megszűnt, azonban az országos listát állító pártok delegált tagjainak mandátuma még nem jöhetett létre.

Így kizárólag a politikai konszenzus nélkül, kormánypárti képviselők által 2013-ban megválasztott tagokból álló NVB döntött az ellenzéki pártok esélyeit meghatározó iránymutatás kiadásáról.

"Ugyan fordulhatnának a pártok bírósághoz az NVB iránymutatása alapján hozott döntésekkel szemben, de erre csak azután lenne lehetőségük, miután már törölte országos listájukat az NVB. Ezt pedig egyetlen ésszerűen működő párt sem kockáztathatja meg. Így mindenki kénytelen lesz inkább előre igazodni az iránymutatáshoz, amely ezzel már el is éri a szabad és tisztességes választásokat aláásó hatását" – mutatott rá Mráz Attila, a TASZ Választási Jogi Projektjének vezetője.