Hiába hivatkozik egy állampolgár az Alaptörvényben szereplő elvek megsértésére, az Alkotmánybíróság nem mindig hajlandó ezzel foglalkozni – ez derül ki egy új Ab-határozatból. 

Egy választópolgár azért tett panaszt az Alkotmánybíróságnál, mert szerinte a hódmezővásárhelyi polgármester-választási kampány során "a kormányzó politikai párt a kormányzati helyzetét kihasználva, illetve emellett az állami és hivatali, valamint a pártbeli szerepeket összemosva aránytalan és szabálytalan állami kampányeszközöket használt". A kormányfő nem pártvezetőként, hanem kormányfői minőségében kampányolt, Lázár János miniszter pedig "az uniós, valamint a hazai forrásfelhasználást és fejlesztéseket a saját jelölt megválasztásának feltételéhez kötötte".

Ez a panaszos szerint az Alaptörvénybe ütközik, amely kimondja, hogy "a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik", továbbá azt is, hogy "senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására”, és „pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak". A beadvány írója nem hódmezővásárhelyi, de úgy látja, hogy a leírt gyakorlat általános, és befolyásolhatja az országgyűlési választást is.

Panaszát a választási bizottságok elutasították, a bíróságon se járt sikerrel, ezért fordult az Alkotmánybírósághoz, amely azonban megtagadta a panasz érdemi vizsgálatát.

Indoklás: hiába hivatkozik a panaszos az idézett pontokra, "az Alaptörvény e szabályainak egyike sem Alaptörvényben biztosított jog, így ennek megfelelően vélt sérelmükre alkotmányjogi panasz sem alapítható".