A magyar jogban a vis maior fogalmára nem adható pontos meghatározás. A Ptk. kommentár a vis maiort az elháríthatatlanság egyik eseteként határozza meg, a természeti események, állati közrehatás, stb. mellett. Így vis maiornak az olyan eseményt tekinti, amely esetén a technika adott fejlettségi szintjére és a gazdaság teherbíró képességére is figyelemmel nem áll fenn a védekezés lehetősége.

A Munka Törvénykönyve kommentárja a vis maior eseményeket a fentiektől sokkal bővebben, a munkavállaló személyétől függetlenül objektíve bekövetkezett, elháríthatatlan akadályként (például árvíz, hóvihar, baleset, sztrájk, stb.) határozza meg.

Az utazási és utazást közvetítő tevékenységről szóló 214/1996. Korm. rendelet vis maiorként szabályozza az olyan szokatlan, előre nem látható körülményt, amely az utazási vállalkozó akaratán kívül áll, és amelynek következményeit az utazási vállalkozó a legkörültekintőbb gondosság mellett sem lett volna képes elhárítani (rendelet 12. § (6). Bekezdés c. pont). Így ez alapján nem minősíthető vis maiornak télen, egy síparadicsomban bekövetkező hóvihar, mert bár ez az a vállalkozó akaratán kívül áll, ezt elhárítani nem képes, de szokatlannak nem minősíthető.

Vis maior esetén a minket ért kár megtérítését általában senkitől sem követelhetjük. Bár az utazási vállalkozó felel az utazási szerződés betartásáért, illetve a hibás teljesítésből eredő károkért, de vis maior esetén nincs kártérítési felelőssége (rendelet 12. §.).

Kártérítést esetleg abban az esetben kérhetünk, ha valamely olyan természeti esemény miatt ért minket kár, amelyet az ennek megfigyelésére, előrejelzésére létrehozott szerv észlelt, vagy kellő körültekintés mellett észlelhetett volna, és ha időben figyelmeztet minket az esemény bekövetkezésére – illetve a kárt jelentős mértékben mérsékelni lehetett volna. Kártérítés csak ettől a szervtől kérhető.

A vis maior által okozott kár kockázatát megfelelő biztosítás megkötésével csökkenthetjük.

dr. Benkő Ferenc
Benkő és Boros Ügyvédi Iroda