Csábító német állásajánlatok magyaroknak: mire kell figyelni?

2011. július 06., szerda, 19:00 • Utolsó frissítés: 2011. július 15., péntek, 11:43
Szerző:


Címkék: ; ; ; ; ; ; ;

Május elsejétől szabad a munkavállalás Németországban és Ausztriában: a két ország munkaerőpiaca az Európai Unióhoz 2004. május elsején csatlakozott tíz tagállam - köztük Magyarország - állampolgárai előtt is megnyílt. Utánanéztünk, hogy az elmúlt három hónapban tapasztaltak-e jelentős fellendülést vagy munkaerő-vándorlást az érintett országokban.

„Felszolgálóként dolgoztam már Angliában és Ausztriában, most - fél év kihagyás után - Németországba készülök” - mesélte a 25 éves Norbert, aki először ismerősök révén talált állást egy manchesteri pubban. A külföldi munka annyira megtetszett neki, hogy egy év kint tartózkodás után hat hónapot rendre itthon tölt, hogy aztán egy másik országban kezdje az egészet elölről. „Nincs családom, könnyen megy a beilleszkedés, egy helyen nem dolgozom túl sokáig, így több országot megismerhetek” - összegezte tapasztalatait és a vándorélet előnyeit az angolul és németül alapfokon beszélő fiú, aki a szállást mindig maga intézi: általában magyar barátaival közösen bérel lakást. Persze, neki is a fizetés a legfőbb szempont: a felszolgálóként megkereshető 1200-1500 eurós (315-400 ezer forintnyi) havi fix mellé 300-400 euró jatt is jöhet, hol több, hol kevesebb - mondta.

Nem rohamozták meg a magyarok Ausztriát és Németországot

„Annak ellenére, hogy május elsejétől szabad a munkavállalás Németországban és Ausztriában, nálunk eddig sem keresleti, sem kínálati oldalon nem mutatkozott jelentős változás. Ennek számos oka lehet, a munkát toborzó partnercégek vezetői és a HR-esek többsége nyáron veszi ki a szabadságát, így ebben az időszakban új megrendelésekkel nemigen számolhatunk. A szezon előtt viszont tárgyaltunk olyan osztrák munkaadóval, aki azt kérte, hogy folyamatosan küldjük neki az önéletrajzokat” - mondta a hvg.hu megkeresésére Tóth Károly, a munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel is foglalkozó EU-JOBS Kft. nemzetközi projektmenedzsere. Mint mondta, ez a versenyelőny - hogy egyes külföldi vállalatok bárkit felvesznek, ha az illető megfelel az alapvető elvárásoknak - hamar elvész, mert a hazai jelentkezők többsége nem beszél németül, következésképp nem lehet őket kiközvetíteni sem Ausztriába, sem Németországba.

Fotó:

Az építőiparban sincs földindulás

„A Németországban tevékenykedő magyar építőipari vállalkozások számára nem jelent nagy változást, hogy a magyarok immár szabadon vállalhatnak munkát Ausztriában és Németországban. A németek ugyanis korábban már megállapítottak kvótákat a magyar építőipari munkások számára, és még ezt a négyezres kvótát sem sikerült eddig kitölteni, így a szabaddá vált munkaerőpiacot sem rohanták meg” - mondta Mervai Péter, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének németországi vállalkozásokkal foglalkozó tagozatvezetője, részben német hatósági adatokra, részben személyes tapasztalataira hivatkozva. A Kölnben dolgozó szakember hozzátette: nem nőtt meg a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó kérelmek száma sem, mert még mindig jobban megéri a magyar tb-t fizetve kiküldetésbe küldeni a munkásokat és más szakembereket, mint kikölcsönözni őket Németországba, ahol a német járulékokat kell fizetni utánuk. Más szakmák esetében sem vált népszerűvé a magyarok kikölcsönzése - ezt a német engedélyezéssel foglalkozó hivataltól tudja Mervai.

Furcsa jelenség Németországban

A szakember ugyanakkor rávilágított egy érdekes jelenségre: Németországban számos építőipari cég igyekszik a magyar vállalatok által kiküldött magyar szakembereket egyéni vállalkozóként magához csábítani. Mervai szerint ez azt jelenti, hogy egyetlen német megrendelőnek fognak dolgozni ezek a magyarok (vagyis nem igazi vállalkozóként több helyre teljesítenek megbízásokat). Így ők színlelt egyéni vállalkozók lesznek. Sok magyar azonban nem tudja, hogy a német hatóságok az ilyesmire nagyon kényesek, és súlyos büntetésekkel számolhatnak azok, akik így próbálják meg a tb-jüket csökkenteni. A német adóhivatal adóbírságot, a tb-járulékok elkerüléséért pedig súlyos pénzbüntetést kaphatnak a magyarok. Mervai szerint a színlelt egyéni vállalkozás veszélyes játék, mert a munkás egyéni vállalkozóként lehet, hogy látszatra több pénzt kap, de e pénz után nem fizettek még járulékokat.

Czeglédy Edina, a Noerr és Társai ügyvédi iroda munkatársa szerint a németországi munkaerő-kölcsönzésre különösen figyelnie kell a magyar cégeknek, a bonyolult szabályozás miatt. Czeglédy azt ajánlja a magyar vállalatoknak, hogy német és magyar jogi szakértőket egyaránt vonjanak be egy ilyen ügyletbe. Mervai Péter ennek kapcsán azt emelte ki, hogy azoknak a cégeknek, amelyek munkaerő-kölcsönzéssel akarnak foglalkozni a német építőiparban, többek között hároméves iparági referenciával kell rendelkezniük. Vagyis a német munkaerőpiac megnyílt az egyéni munkavállalók előtt, de a cégeknek többéves procedúrával is járhat, míg bekerülnek a piacra - hangsúlyozta Czeglédy.

Fotó:

Hiányszakmák: mire van kereslet?

„Továbbra is a hiányszakmákban dolgozókra van igazán nagy kereslet Németországban. A szakmai ismeretek mellett a cégek elvárják a német nyelvtudást, még az olyan keresett - fizikai munkát végző - szakemberektől is, mint az építőipari vagy fémipari dolgozók, gépszerelők, géplakatosok, hegesztők. A szakmunkások nem csak Németországban, Hollandiában is keresettek - számolt be tapasztalataikról Tóth Károly. Szerinte egyelőre kevés nyugat-európai cégvezető ismerte fel, hogy nem csak a két végletben érdemes gondolkodni, vagyis az alacsonyan képzett vagy éppen igen magasan kvalifikált közép-kelet-európai munkaerőben.

Az idénymunkákra többnyire már év elején - márciusig - kiválasztják a külföldi vendégmunkásokat - mondta lapunknak Tóth, hozzátéve, hogy a külföldi munkaadók általában fél évre, vagy ennél hosszabb időre keresnek alkalmazottakat. Megéri nekik, ha hosszú távra terveznek, mert így - a munkaerő-fluktuáció miatt - nem kell plusz költségekkel számolniuk. A szakember a kérdésre, miszerint az első három, csendesebb hónap után számíthat-e rohamra a német munkaerőpiac, azt felelte: valószínűleg több cég alkalmaz majd külföldi dolgozókat, más kérdés, hogy a munkaerő-kereslet és kínálat mennyire találkozik majd egymással. Véleménye szerint ugyanis akinek megvan a megfelelő nyelvtudása, szakképzettsége, és külföldre vágyott, valószínűleg már talált magának állást.

A különböző állásportálok ajánlatait böngészve kiderül, hogy a német vendéglátóipar továbbra is felszippantja, sőt igényli a külföldi munkaerőt: a pultosoknak, szakácsoknak átlagosan 1200-1700 eurót, a szobalányoknak 1200-1500 eurót kínálnak a munkaadók. Egy szakképzett épületvillamossági szerelő 2200 eurót, egy festő, kőműves, hegesztő vagy villanyszerelő 1000-1200 eurót, egy házigondozó átlagosan 1000-1100 eurót kereshet havonta. Keresettek a hentesek (óránként átlagosan 7-9 eurós bérért), a csont és lapocka csontozók és darukezelők is. Szellemi munkaköröket tekintve a mérnökök (gépész- és épületgépészek), orvosok tudnak szinte azonnal elhelyezkedni, persze a megfelelő nyelvtudás birtokában.

Nemzetközi közvetítés: meddig tart és mivel jár?

Amikor beérkezik egy magyar munkaerő-kölcsönző és közvetítő céghez a külföldi megrendelés: mondjuk felszolgálót keresnek, először is ki kell választani a megfelelő jelölteket az adatbáziusból. „Kiszűrjük, hogy önéletrajzuk alapján kik felelnek meg a munkaadó által megadott kritériumoknak. Akikben látunk lehetőséget, azokat felhívjuk” - ismertette a kiválasztási procedúra menetét Tóth Károly. Mint mondta, a nyelvi készség elengedhetetlen. Nem baj, ha a munkavállaló nem beszél tökéletesen egy nyelvet, a lényeg: merjen kommunikálni, hogy a külföldi munkaadó lássa, szívesen tanul. Ha megvan a megfelelő jelölt, pályázati anyaga és a róla készült jellemzés kiküldését követően egy skype-os beszélgetés következik, melynek során megismerhetik egymást a felek. Több hét vagy akár hónap is eltelhet, mire a kiválasztás e fázisba jut, a folyamat akkor rövidül le lényegesen, ha a külföldi munkaadónak sürgős, hogy az alkalmazott munkába álljon. A munkaszerződést - vagy egy általános szerződés vagy névre szól - a külföldi cég küldi el, előfordul, hogy magyarul, így a dolgozónak lényegesen könnyebb elolvasnia. A hivatalos dokumentum aláírását - általában külföldön - regisztráció követi: adószám igénylés, bankkártya és egyéb dokumentumok kiváltása.

Néhány alapvető szabályt érdemes betartani a külföldön munkát vállalóknak. A legfontosabb, hogy mielőtt belevágnak, informálódjanak: hova mennek, mennyi időre, milyen céghez, milyen körülmények között fognak dolgozni, hol laknak majd, mennyi pénzből tudnak megélni - az első időkben mennyiből tudják fedezni kiadásaikat, van-e elég pénzük a hazautazásra. Azt sem árt tisztázniuk magukban, hogy egy időre kiszakadnak megszokott környeztükből, távol lesznek családjuktól, barátaiktól. Aki ezt nem bírja, jobb, ha neki sem indul.

Nincs változás

Kevesen tudják, hogy - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény 26. paragrafusa szerint - ha valaki a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja vagy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.

 

„Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának népesség-nyilvántartása alapján külföldi letelepedést (állandó győri lakcím megszüntetését) nem jelentettek be 2011. május elseje óta. Ideiglenes külföldi tartózkodás bejelentésére volt példa, azonban csupán egy-két alkalommal havonta, ami nem több, mint a munkaerő-piaci nyitás előtti időszakban” - tudtuk meg Domanyik Esztertől, a város kommunikáció, marketing és turizmus osztályvezetőjétől. Budapesten a fővárosi önkormányzatnál nem készül összesítés a kerületek által regisztrált lakcím-megszüntetésekről, illetve a külföldi tartózkodás bejelentéséről. Amikor próbaképpen felhívtunk néhány kerületi polgármesteri hivatalt, lapunknak sehol sem jelezték a kitelepülők számának növekedését.

 

A határ túloldalán sem észleltek változást

 

Hasonlóan nyilatkozott a hvg.hu-nak Max Schulyok, az osztrák Burgenland tartomány székvárosának kommunikációs vezetője. Ez nem is meglepő, hiszen ha a határ innenső oldalán nem tapasztaltak nagyarányú mozgást a hatóságok, akkor nyilvánvaló, hogy például az eisenstadti, vagyis a kismartoni polgármesteri hivatal sem észlelt nagy változásokat. Schulyok egyébként már korábban, a munkaerő-piaci nyitás előtt is elmondta, hogy sokan dolgoznak, dolgoztak náluk a magyarok közül. Most, a határok teljes megnyílása után pár hónappal sem módosult a helyzet: Schulyok szerint továbbra is számos magyar van kint, de létszámuk nem változott jelentősen az utóbbi időben.

László Éva Lilla - Szegő Iván Miklós


Csábító német állásajánlatok magyaroknak: mire kell figyelni?




  Másolat Önnek

APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
HVG HIRDETÉSFELHŐ
HIRDETÉS
Keresse az újságárusoknál!
Előfizetek a HVG-re Előfizetek a DHVG-re

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X