Ha a munkáltató nem tarja be a munkavédelmi előírásokat, enyhébb esetben szabálysértési, súlyosabb veszélyeztetésnél munkavédelmi bírságot kell fizetnie, függetlenül attól, hogy történt-e baleset. 

A szabálysértéskor  - az elkövetés súlyának megfelelően - 50-100 ezer forint közötti pénzbüntetés szabható ki. 

1.

• Ha szándékosan akadályozza a munkavédelmi képviselőt jogainak gyakorlásában, és számára hátrányos intézkedést  hoz. 
  
2. 60 ezer forint:

• Ha úgy tart üzemben  veszélyes gépet vagy berendezést, hogy nem vizsgáltatja meg azt munkavédelmi szempontból, vagy
• a vizsgálat kedvezőtlen eredménye ellenére, illetve érvényességi idő lejárta után használja,
• nem tartja be a biztonságos üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat
• nem tartja üzemképes állapotban, vagy nem használja a biztonsági szabályzatokban előírt berendezéseket.

3. 100 ezer forint:

• Ha megszegi a biztonságos munkavégzés szabályait, vagy csak eltűri ezt,
• nem teljesíti időben az üzemi balesettel vagy foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos nyilvántartási, kivizsgálási, és bejelentési kötelezettségét,
• valótlan adatot közöl, eltitkolja a baleset  tényleges  okát, vagy akadályozza a nyomozást.

Munkavédelmi bírság már 10 millió is lehet

Telephelyenként ötvenezertől tízmillió forintig terjedő pénzbüntetéssel sújtható az a munkáltató, aki nem teljesíti a biztonságos munkavégzés követelményeit. Nem kell, munkavállalója balesetet szenvedjen, elég, ha súlyosan veszélyezteti az életét vagy testi épségét.

A munkavállalót súlyosan veszélyezteti, ha hiányzik:

• a munkavédelmi üzembe helyezés;
• az időszakos biztonsági felülvizsgálat;
• a balesetet okozó gép soron kívüli ellenőrzése;
• kockázatértékelés (I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltatónál)
• a szükséges védőberendezés, illetve az egyéni védőeszközök
• a munkaköri alkalmasság esedékes orvosi vizsgálata.

Ha bizonytalan abban, hogy Önnek milyen munkavédelmi feladatai vannak, akkor automatikusan felmérheti azokat az űrlapunk segítségével.

Nem ússza meg pénzbírsággal a foglalkoztató, ha mulasztása balesetet okozott, vagy szándékosan okozott kárt. Ilyenkor kártérítést is kell fizetnie. Az ő pénztárcáját terheli az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátás, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíjat és/vagy a baleseti hozzátartozói nyugellátás.

A munkáltató által megtérítendő kár lehet:

- keresetkiesés, egyéb elmaradt jövedelem,
- orvosi műtét, ápolás,
- nem vagyoni, azaz a fizikai és pszichikai károsodás.

Az első három pont viszonylag könnyen számszerűsíthető, a negyedik viszont problémás. A Munka Törvénykönyve sem nevesíti, a felek megegyezésére, ennek hiányában pedig bírósági döntésre bízza. A munkáltatónak 15 napon belül lehetőséget kell adnia a károsultnak vagy hozzátartozójának kárigénye előterjesztésére.
 
Ezt 15 napon belül el kell bírálnia, és indoklással együtt írásban elküldenie a munkavállalójának. Ha nem vagy nem teljes mértében fogadja el a kárigényt, a károsult munkaügyi bírósághoz fordulhat.

Köztartozásnak számít

A munkáltató teljes mértékben felel a munkavállalónak okozott kárért, függetlenül attól, hogy vétkes vagy sem. A Társadalombiztosítás (TB) állapítja a fizetendő összeg nagyságát, melyet az APEH köztartozásként behajthat.

A foglalkoztató csak akkor mentesülhet kártérítési kötelezettsége alól, ha be tudja bizonyítani, hogy a baleset nem volt kapcsolatban a cég működésével és elháríthatatlan külső ok következménye. Mentesítő körülménynek számít, ha  kizárólag a dolgozó okozta a bajt, például fusizás közben.

Más felelősség terhel egy tíz főt foglalkoztató egyéni vállalkozót, mint egy társas vállalkozást. Az előbbi csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha a balesetet szándékos, vagy gondatlan magatartásával okozta.

Büntetőjogi felelősség

Amennyiben a  munkavédelmi előírások megszegésével bűncselekményt követ el a munkáltató, büntetőjogi felelősségre vonható. Például, ha más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen veszélynek teszi ki. Ilyenkor akár egy évig terjedő szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára is ítélhető.  

További büntetések:

• 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó  fogyatékosságot,      súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget okoz,

• 1-5 év börtönbüntetésre ítélhető a munkáltató, ha a bűncselekmény halálos kimenetelű,

• 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel súlytható a foglalkoztató, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.