Alkalmi munka: joghézag és kiskapuk áprilistól

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: munka; munkavállaló; foglalkoztatás; munkáltató; munkaadók; alkalmi munka; blanketta-munkaszerződés; AM könyv;

A feketefoglalkoztatás felszámolása érdekében tett erőfeszítések egyik jelentős lépése az alkalmi munkavállói kiskönyv április elsejei eltörlése. A kedvezményes adózású napszámozást kiváltó egyszerűsített foglalkoztatás szabályozása azonban hézagosra sikerült. Nem tűntek el teljesen a kiskapuk és a rendszer sem lett sokkal egyszerűbb, ugyanakkor a munkavállalók több juttatásra jogosultak az új rendszerben.

Az alkalmi munka a kormányzati adóbevételek sötét lova, de már csak néhány napig: népszerűségének legnagyobb átka az volt, hogy a „rendes” munkaviszonyok helyébe is ezt léptették az amúgy jóval több adó megfizetésére és adminisztrációra is hajlandó nagyobb vállalkozások is. Ezt jól mutatja, hogy 2009 elejére már egymillió kiskönyvet bocsátottak ki, de 31 431 ellenőrzéséből majd 200 ezer, munkavállalót érintő jogsértést állapított meg az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF), ebből több mint 56 ezer esetben nem jelentették be a munkavállalót. A bejelentés nélkül foglalkoztatottak kétharmadánál az AM könyvvel trükközött a munkavállaló. Az alkalmi munka tehát alaposan „felhúzta” a munkaügyi felügyelőket, akik nem hiába követelték a rendszer megreformálását, a kiskapuk megszüntetését - mutat rá Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Szövetségének alelnöke.

Bírságok feketemunka miatt


Amennyiben az AM-könyves jogsértő foglalkoztatás feketemunkának minősül, akkor a legszigorúbb bírságkategóriába tartozik: azaz egy főt érintő jogsértés esetén 30 ezer forinttól 3 millió forintig, több munkavállalót érintő több jogsértés esetén 10 millió forintig büntethető a munkáltató. Az OMMF 2009-ben összesen több mint 5 milliárd forintnyi munkaügyi bírságot szabott ki. Arról azonban nincs adat, hogy ennek mekkora része esik a feketefoglalkoztatás és ezen belül az ennek minősülő AM-könyves visszaélések miatt kiszabott bírságösszegre.

A fele se tréfa

Április elsejétől tehát az alkalmi munkavállalói kiskönyv helyett, 30 százalékos közteher megfizetése mellett egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgoztathatóak azok, akik a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítása érdekében végeznek háztartási munkát. Ilyenkor cég nem lehet a munkáltató és csak a családtagokat lehet „kiszolgálni”. Ugyanez vonatkozik a szállodai, idegenvezetői tevékenységre, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység kapcsán kifejtett idénymunkára is (a pontos fogalmat lásd a keretben). Továbbá  a 31 napos (évente legfeljebb 90 napos) növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati idénymunkásokat, s idetartozhatnak még a csomagolók és az anyagmozgatók is ebbe a csoportba tartoznak. Szintén az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei vonatkoznak az olyan alkalmi munkára, amely 5 egymást követő, a hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és az éven belül legfeljebb kilencven naptári napig tart - de ebben az esetben a 30 százalékot nem kell megfizetni. Ez első ránézésre jól hangzik ugyan, de a valóságban azt jelenti, hogy ilyen foglalkoztatés esetén a 30 százalék helyett a "hagyományos" foglalkoztatás feltételei szerint - vagyis 30 százaléknál többet - kell vonni a kifizetésekből. Ez leginkább az építőipart és a vendéglátást érintheti.

Fotó:


Blanketta szerződés vagy jelenléti ív?

Nem mindig kötelező alkalmazni a törvényben előírt blanketta szerződést, 5 napnál rövidebb munkavégzés esetén például - a bejelentési szabályok betartása mellett – elég kitölteni az újfajta jelenléti ívet is. A háztartási munka esetében viszont a blanketta szerződés mellett jelenléti ív már nem szükséges - hangsúlyozta Ruszin Zsolt. A növénytermesztési idénymunkánál viszon cifrább a szabály: a dolgozó kérheti, hogy legyen blanketta szerződés, de csak akkor kötelező, ha a munka több, mint 30 napra szól - tette hozzá.

Épeszű foglalkoztató az alelnök szerint nem fog az alkalmi munkásairól újfajta jelenléti ívet vezetni.  A jogszabály ugyanis ismét pongyola, nem derül ki, hogy miért volt szükség ilyen sejtelmes megfogalmazásra: „Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni…”. Különösen úgy, hogy főszabály szerint a blanketta szerződést kötelező írásba foglalni és a kivételek pedig simán kikerülhetőek. A kötelező esetekből pedig olyan sok van, hogy az alkalmi munkára vonatkozó „újfajta” jelenléti ív vezetése könnyedén kiiktatható. Ha a blanketta szerződést megkötik, akkor a jelenléti ív alkalmazása nem kötelező, bőven elég a jóval lazább munkaidő-nyilvántartást vezetni, amit a Munka Törvénykönyve (Mt.) ír elő.

Ennek pontos tartalmát, formáját a jogalkotó nem határozta meg, de 2006. január 1-jétől követelmény, hogy a nyilvántartásnak naptári naponként a munka kezdő és befejező időpontját tartalmaznia kell. A bírósági gyakorlat szerint nem elég a jelenléti ívet az adott napra csak aláírnia a dolgozónak, hanem pontosan, naprakészen kell vezetni, be kell írni, hogy a munkavállaló mikor kezdte, mikor fejezte be a munkát. A jelenléti ív kiemelt szerepének jele, hogy önmagában is létrehozza a munkaviszonyt, de biztosítékként a munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt pedig az elévülési idő végéig megőrizni. A jelenléti ívről a törvény kimondja, hogy szigorú számadású nyomtatvány, sőt az is következik belőle, hogy azt személyenként kell (kellene) vezetni.

Mit tartalmaz a jelenléti ív?

 

A kormány az említett rendeletében – talán azt gondolván, hogy a jelenléti ív vezetése minden esetben kötelező – kizárólag nyomdai úton tette elérhetővé a nyomtatványt. A jelenléti ívnek tartalmaznia kell az APEH sorszámtartományt és magánnyugdíjpénztári tagságot is, ami a bevallások elkészítését és feldolgozását jelenősen megkönnyíti majd. Ez utóbbit a törvényben nemcsak jelenléti ívből, de a blanketta szerződésből is kifelejtették. A jelenléti ív beszerzéséről, megvásárlásáról szóló számlár is meg kell őrizni. Erre a nyomtatványforgalmazó nemcsak a sorszámtartományt, de a vásárló adószámát is rögzíti.

Mi változhat?

A munkáltató a foglalkoztatás megkezdése előtt köteles bejelenteni az adóhatóságnak a munkaviszonnyal kapcsolatos adatokat. Csakhogy hiába felejti el a munkáltató bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatást, továbbra is csak a helyszíni ellenőrzésen derül majd ki a fekete foglalkoztatás ténye - mutat rá a szabályozás gyengeségére Viszló László, a hvg.hu munkajogásza.  A munkáltatók alapvető érdeke a költségek csökkentése, így várhatóan az eddig alkalmi munkaviszonyban állókat majd kiterelik a vállalkozói jogviszonyba - teszi hozzá. Ebben az esetben ugyanis a munkáltató a közterheket megússza, s nem szükséges betartania a munkavállalókat védő garanciákat, például munkavédelmi előírásokat. 

A megbízási szerződéssel vagy egyéni vállalkozóként dolgozó természetes személyek esetén - amennyiben felmerül a színlelt jogviszony lehetősége - kevés az esély az átminősítés elkerülésére. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban a munkaügyi felügyelet tehetetlen azokkal szemben, akik társas vállalkozás keretében látják el az addig munkavállalóként végzett feladataikat. Ilyen cég esetében ugyanis a jogviszony átminősítése problematikus. Az OMMF szerint azonban az ellenőrzés hatékonyságát növelheti a munkavállalók nyilatkozata, amelyből szerződés vagy jelenléti ív hiányában is kiderül, ha esetleg a felek Mt. szerint munkaviszony létesítésében állapodtak meg, de a munkáltató a kedvezőbb adózású egyszerűsített foglalkoztatásra jelentette be.

Telefonos bejelentés: 10 perc

Az új rendszer előnye lehet, hogy az alkalmi munkások - legyen szó bármelyik csoportról - nyugdíjra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra jogosultak. A munkáltató bejelentési kötelezettségének - a háztartási és a növénytermesztési idénymunka esetében - telefonon is eleget tehet a Kormányzati Ügyfél tájékoztató Központon keresztül. Július 1-jétől pedig elég, ha sms-t küld. Ruszin Zsolt szerint azonban a hangalapú telefonos bejelentés nehezen vehető komolyan és összehasonlítva a közteherrel igencsak drága közigazgatási módszer. Mint mondta, hiába a szándék, hogy a visszaéléseket visszaszorítsák és a munkáltatók adminisztrációs terheit csökkentsék, ha a papír alapú adminisztrációnak a gyorsabb és naprakész ellenőrzést lehetővé tevő elektronikus bejelentési kötelezettséggel rosszul bánik a törvény.

A telefonba lediktálható adatsor szerinte tipikus PR-fogás, a lehetőség csak azoknak a leszerelésére lesz jó, akik azt hiszik, hogy az adatokról jobb beszélni, mint leírni. Megszakadhat a hívás, kérdéses a visszaigazolás és a téves adatok kiszűrése miatt pedig a bediktált információkat azonnal ellenőrizni kell. Először a telefonáló saját magát kell, hogy azonosítsa (név, születési idő, adóazonosító jel és TAJ), aztán jöhet a bejelentés. A bejelentésben végig kell menni az APEH nyomtatvány összes rovatán, még akkor is, ha azt éppen a háztartási munka esetében nem is kötelező blanketta szerződést kötni, így például a várható munkaidő se biztos, hogy előre megmondható. Előre láthatóan 10 perc szükséges a bejelentéshez a telefon felemelésétől számítva.

Nem az AM-könyv eltörlése az egyetlen lépés mostanában a feketemunka visszaszorítására. Az OMMF új intézkedési hatásköre lehetővé teszi a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban jogalap nélkül részesülőkkel szembeni hatékonyabb fellépést - hangsúlyozták a sajtóosztályon. Abban az esetben ugyanis, ha a munkaügyi ellenőrzés során a hatóság tudomására jut, hogy az ellenőrzés alá vont munkavállaló rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesül, erről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet is tájékoztatja.

(További részleteket olvashat az alkalmi munka adózásáról, a közteher-előlegről és a külföldiek magyarországi alkalmi foglakoztatásáról április elsején az Adózónán.)

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X