Sokszor a lelkes, pályakezdő fiatalok bizonyulnak a legmegbízhatóbb munkaerőknek, mégis előfordul, hogy a tapasztaltabb kollégák támogatás helyett megalapozatlan előítéletekkel fogadják őket.
Tavaly decemberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző évihez képest 16 ezer fővel, 4 millió 678 ezer főre mérséklődött. A hónapban decemberében a munkanélküliek száma 210 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt.
111 ezer magyar dolgozik külföldön.
A gazdasággal kapcsolatos optimista várakozásokat tükrözi, hogy a hazai cégek több mint harmada munkaerőfelvételt tervez jövőre. Vannak azonban kivételek, mint a kormány számára különösen kedves és a magyar gazdaságban is komoly szerepet játszó autóipari ágazatban aktívak.
Az uniós túlzottdeficit-eljárásban beadott költségvetési terv szerint a magyar kormány 500 ezer új munkahellyel számol 2030-ra. Addigra a munkaerőtartalék optimista számítás szerint is csak 250 ezer fő lesz, tehát vendégmunkások nélkül nem lehet majd betölteni az új munkahelyeket. A kormány a 20-64 éves korcsoportban nem számít a foglalkoztatottak számának érdemi növekedésére, így a fiatalok és az idősebbek (főleg nők) töltenék be az új állásokat.
Nem a szabadnapok száma nő, hanem a tíznapos apasági szabadságot lehet majd két hónap helyett négy hónapon belül kivenni, azaz az apasági szabadság időzítésében lesz nagyobb a rugalmasság.
Nézhetjük akár a béremelkedés eddigi ütemét vagy a kormány hajlandóságát a közalkalmazottak bérének emelésére, kétséges, hogy három év múlva elérjük az Orbán-kormány által belengetett egymilliós átlagbért – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató. Az elemzők szerint a forint árfolyamának romlásával és az inflációval is csak részben sikerülhet a terv.
Magyar Péter után Orbán Viktor is többször beszélt az egymillió forintos átlagbérről. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pénteken már a gazdaságpolitika új célkitűzéseként nevezte meg, és felvázolta az emelkedés menetrendjét is. Ő is jövőre ígérte a nagy gazdasági ugrást.
Szomorú jövőkép: 300 ezerrel kevesebb magyar lesz munkaképes korú hat év múlva, mint idén. Ahhoz, hogy a dolgozók száma ne csökkenjen, az összes korcsoportban az EU legszűkebb élbolyába kell, hogy kerüljön a magyar foglalkoztatási arány, csakhogy immár csak a 24 év alattiaknál és a 60-on felülieknél lehetne érdemi növekedést elérni.
Az USA-ban a foglalkoztatottság a vártnál kevésbé nőtt augusztusban, a munkanélküliségi ráta csökkent, viszont havi alapon 0,7 százalékkal mentek feljebb a bérek.
Nincsenek könnyű helyzetben a fogyatékossággal élő emberek, ha a nyílt munkaerőpiacon szeretnének elhelyezkedni Magyarországon, pedig a cégeknek megérné alkalmazni őket, és nyitottak is lennének rá. A Skilly nemcsak összekötni segít a megváltozott munkaképességű munkavállalókat a potenciális munkáltatókkal, hanem készségeik fejlesztésében is támogatja.
A magát előszeretettel családbarátként reklámozó kormányzat a gyermeket nevelő MÁV-dolgozóknak is egy csapásra megtiltotta a home office lehetőségét.
Az akkumulátor-alkatrészek gyártásával foglalkozó cég öt éve 2,65 milliárd forintos támogatást kapott az államtól munkahelyteremtésre, idén azonban azzal került a hírekbe, hogy elküldte magyar dolgozóit, miután azok betanították a helyükre felvett vietnámi vendégmunkásokat.
A börtönökben mindenki vagy tanul, vagy dolgozik. Sokan a mezőgazdaságban, a büntetés-végrehajtás 4 cége összesen 11 ezer hektáron gazdálkodik.
A BM kibővítené a fogvatartottak által előállítható termékek körét.
A 64–75 éves korosztályban száz nyugdíjasból tíz dolgozik, a kormány szerint ez a „munkavállalást támogató politikájának” köszönhető. Nagy Márton miniszter 2030-ra 300 ezer fővel növelné a foglalkoztatottak összlétszámát – az EU-nak beadott konvergenciaprogram előrejelzése szerint ez irreális célkitűzés.
A fő cél, hogy a 15–64 éves korosztály aktivitási rátája 78 százalékról 85 százalékra növekedjen.
Egyre több a felhő a kódolók egén. Amellett, hogy ma már nem biztos, hogy válogathatnak az állások között, a mesterséges intelligencia is megnehezíti az életüket. Kevesebb álláslehetőségre, rosszabb fizetésekre számítanak.
Kamattámogatott hitelekre és foglalkoztatásjavításra mehet az uniós források nagy része. A programok jövőre pörögnek fel, hogy a 2026-os választásokra beérjenek a gyümölcsök.
Ahol sok új dolgozóra van szükség, ott igen jó pozícióba kerülnek az álláskeresők: magasabb fizetést, rugalmas időkeretet, otthoni munkavégzést és belépési bónuszt is nyugodtan kérhetnek.
