szerző:
hvg.hu

A végkielégítések különadójának módosításával együtt beterjesztett törvényjavaslat értelmében nemcsak a kétmillió feletti végkielégítéseket adóztatnák jövő januártól. A közszférában dolgozók éves jövedelmének akár 99 százalékára is kivethetnének adót.

A végkielégítések különadójáról szóló, eredetileg október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után. Az Ab a törvényt alkotmányellenesnek nyilvánította, de a döntést Angyal József okleveles adószakértő viatja, Hack Péter alkotmányjogász egyetért a határozattal

 A kormány - az Ab döntése után - új különadóra és az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett be. Eszerint az Alkotmány mostani 70/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépne:

Miről módusulna az Alkotmány?
A jelenlegi Alkotmány 70/I. § (2) bekezdése "lehetővé teszi a jó erkölcsbe ütköző módon juttatottnak minősíthető jövedelmek eltérő kezelését"

„A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg.” 

Igaz, a tervezett módosítással  már valóban az Alkotmány 70/I.§ (2) bekezdése hatálya alá fog tartozni a végkielégítések különadójáról szóló - tartalmilag változatlanul beterjesztett - törvényjavaslat. De amennyiben a módosítást elfogadják, a közszférában dolgozók jövedelmét bármikor utólag is elvonhatja az állam. Akár decemberben, karácsony előtt dönthet úgy a jogalkotó, hogy a közszférában dolgozók - akár minimálbéren élő portás - éves jövedelmének akár 99 százalékát is elvonja. Mindezt alkotmányos felhatalmazással - figyelmeztet Angyal József, okleveles adószakértő.

A parlament elé ismételten beterjesztett, a végkielégítések különadójáról szóló törvény így már visszamenőleges is lehet. A szakértő szerint a jelen helyzetben egyetlen megoldás felé vezető út van: a jogalkotónak egyértelműen ki kell nyilvánítania a jogalkotói szándékot. Ha valóban a 2 millió feletti jövedelmeket kívánja különadó alá vonni, akkor a törvény szövegéből törölni kell a „60 napra számított összeget meghaladó rész” szöveget és a teljes (4) bekezdést. Ez persze az jelentené, hogy a 20 éves szolgálati viszony után elbocsátott pedagógus 8 havi végkielégítés és 2 havi munka alóli felmentése esetén már havi 200 ezer forint felett alanya lesz a különadónak. Ha marad a jelenlegi szöveg, akkor csak 333 ezer forint felett. Vélhetően csak ez utóbbi lehetett a jogalkotói szándék. Abban meg csak reménykedhetünk, hogy a kormány nem fog élni a módosított Alkotmány 70/I.§ (2) bekezdésében foglaltakkal.

hvg.hu Vállalkozás

Alkotmányellenes lehet a végkielégítés különadója – mi a valódi ok?

Számos érdekvédelmi és szakmai szervezet is jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések 98 százalékos különadója miatt. Az Adózóna okleveles szakértője szerint azonban az eddig beérkezett 52 beadvány megalapozatlan. Miről szólnak a beadványok és mi a valós probléma?

MTI Gazdaság

Munkástanácsok: 3,5 millió fölötti végkielégítés adózzon!

A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) azt javasolja a kormánynak, hogy 3,5 millió forintban állapítsa meg a végkielégítések összeghatárát, s efölött vessen ki progresszív adót - mondta Palkovics Imre, a MOSZ elnöke a pénteki budapesti tájékoztatóján.