szerző:

Porhintésnek, a lényegről való elterelésnek tűnik a vasárnapi nyitva tartást tiltó jogszabálytervezetnek azon része, amely a világörökség-védelmi területeken egyes üzlettípusok működését korlátozná. Ha már valakit ki kell választani, akiket ez károsan érint, akkor az a Lidl és az Aldi lehet – bár ezek terjeszkedését a belvárosban más jogszabályok is nehezítik.

A kereskedelmi törvény tervezett módosítása értelmében a világörökségi területen tilos lesz 2016. január elsejétől diszkontot, nagyméretű szupermarketet és hipermarketet üzemeltetni, és ilyen üzletek üzemeltetésére működési engedélyt kiadni. Ennek a passzusnak a megszegését a kereskedelmi hatóság azonnali bezárással sújthatja.

Első látásra mindez rendkívüli, büntető intézkedésnek tűnik az élelmiszer-kereskedelmi láncok budapesti üzleteivel szemben. Magyarország jelenleg nyolc világörökség-védelmi helyszínnel rendelkezik, ez a "szankció" a gyakorlatban alapvetően csak a fővárosiakat, a Duna-partokat, a budai Várnegyedet, valamint az Andrássy utat, illetve az azok körüli védelmi zónákat érintené, hiszen a többi helyszínnek az esetében jóval kevésbé fajsúlyos probléma a kereskedelmi hálózatok jelenléte.

A jogszabály-tervezet azonban úgy definiálja a vonatkozó passzus hatálya alá tartozó kereskedelmi egységeket, hogy a szankcióktól a budapesti szuper- és hipermarketeknek sem kell tartaniuk, és a diszkontokat is legfeljebb kis mértékben érintik. Így bár a Sparnak, a CBA-nak van egy sor szupermarkete az örökségvédelmi területen, 2500 négyzetméter alapterület fölötti azonban csak a Batthyány téri Spar szupermarket lehet. Márpedig a tervezet 2500 négyzetméter fölött értelmezi a nagy szupermarketet, illetve a hipermarketet.

A lila és a halványpiros területek (világörökségi helyszínek és védőzónáik) tartoznak a világörökségi területhez

Mi számít világörökségi területnek Budapesten?

Úgy tűnik, mintha

Első ránézésre a passzus vesztese az Aldi és a Lidl lehet: ezek azok a láncok, melyek a Penny Markettel együtt ma a diszkont kategóriába tartoznak. Ezeknek a láncoknak a terjeszkedését már a plázastoppal is meg akarta akadályozni a törvényhozó, a hvg.hu birtokába került tervezet pedig úgy fogalmaz, hogy a diszkontok 400 négyzetméter fölött tartoznak ide. Az Aldinak jelenleg a Belvárosban a Báthory utcában, a Lidlnek pedig a Bajcsy Zsilinszky úton, valamint a Király utcában van olyan, nagy belterületű üzlete, mely a vonatkozó rész hatálya alá eshet. (A Penny Marketnek egy ilyen üzlete sincs.) Ezekből a tervezet szerint ki kellene költözniük, és a továbbiak építését nem csak ez a törvény tiltaná. Újakat ugyanis azóta nem lehet kialakítani, mióta megfelelő mennyiségben parkolóhelyeket is kellene a kereskedelmi üzleteknek biztosítaniuk – márpedig ez a belső kerületekben lényegében lehetetlen küldetéssel ér fel.

Mint látogatásunk során felmértük, mind az Aldi, mind a Lidl boltjai 400 négyzetméternél nagyobbak. Bár a Bajcsy-Zsilinszky úti üzletről a Lidl hivatalosan azt közölte, hogy a mérete miatt nem tartozik a tervezet hatálya alá, mi ellenkező tapasztalatot szereztünk. A Lidl illetékese szerint a Király utcai Lidl nem áll védett területen (valójában az Andrássy út örökségvédelmi területének a pufferzónájához tartozik, amely abban az irányban épp a Király utcáig ér – szerk.), s bár az üzlet nyitását a kerület speciális kritériumokhoz kötötte, azokat a Lidl kivétel nélkül teljesítette.

Megvizsgáltuk a nagyobb belterű szupermarketeket is: ezek közül a Batthyány téren található Spar lehet érintve, ugyanis itt az eladótér nagysága közel lehet, vagy meghaladhatja a 2500 négyzetmétert, a rakodótérrel pedig ez bőven 2500 négyzetméter fölé kúszik.

Ha egyébként a törvényt valóban "keményen" szövegezték volna meg, akkor az a főváros belső kerületeiben nemcsak az örökségvédelmi területre, vagy csak az élelmiszerláncokra koncentrált volna. Azzal, hogy Budapesten a belső kerületekbe is beengedték a bevásárlóközpontokat, nagy csapás érte a néhány fős, de összességében sok embert foglalkoztató kisboltos kereskedelmet. Ez a téma bárkinek ismerős lehet, aki az elmúlt években akár csak egyszer is megfordult a Kossuth Lajos utca, Rákóczi út vagy a Nagykörút bármely szakaszán. A bezárt üzletek sokaságára, illetve azok revitalizálásának lehetőségére hívta fel a figyelmet a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) Lakatlan, valamint a főváros a Corvinus Egyetemmel és a KÉK-kel közös Rögtön jövök! című projektje.

Máshonnan fúj a szél?

Ha a jogszabály valóban a belső kerületekben lévő kiskereskedelem támogatását tűzte volna ki célul, akkor nekiment volna a világörökség-védelmi terület határán lévő plázáknak, a Westendnek vagy a Mammutnak is – és generálisan azoknak a bevásárlóközpontoknak, melyek nem az agglomerációban vannak, mint Bécsben a Shopping City Nord és Süd. Az, hogy a tervezet szövegezése mennyire nem ezt az elvet vette figyelembe, jól jelzi, hogy a szövegezők az Auchan-, illetve a Tesco-buszjáratok megszüntetését is célul tűzték ki, amely a bevásárló közönség kiutazását segíti a főváros körüli bevásárló-metropoliszokba.

A tervezettel kapcsolatban megkerestük az összes szóba jöhető áruházláncot (CBA, Aldi, Lidl, Tesco, Penny Market stb.), de többségük nem csak azért értetlenkedett, mert állításuk szerint a világörökségi helyszíneken nincsenek áruházaik (valójában nem ismerték, hogy az örökségvédelmi területet jogilag hogyan kell értelmezni – szerk.), hanem mert a jogszabálytervezetről korábban nem tudtak, és így arról ők is csak rajtunk keresztül értesültek.

©

A kereskedelmi törvény módosításának sokkal hangsúlyosabb, a piacot alapvetően megváltoztató tétele a vasárnapi nyitva tartás tiltása. A világörökség-védelmi passzusoknak sokkal nagyobb a füstje, mint a lángja. A vesztesei a diszkontok, melyeknek a terjeszkedése a belső kerületekben nemkívánatos, a szupermarketek piacát azonban nem érinti.

Nem magyar találmány, de...

A világörökségi területeken folytatható kereskedelmi tevékenység szabályozása nem egyedi, nem magyar találmány. A teljes tiltásra például Pekingben, a 2010-es nyári olimpia előtt került sor a császári palota titkos kertjében, ahol addig évekig működött egy Starbucks kávéház. Az olimpiai játékokkal Kínán nyitott ajtó azonban nem engedte meg, hogy az amerikai üzletlánc tovább működtesse a kávéházat – ezért (hivatalosan a világörökségi területek szabályozásaként) kitiltották a kereskedelmi tevékenységet e területekről. Hasonló "visszaszabályozásra" Moszkvában is sor került – még mielőtt a McDonald's egész Oroszországban nemkívánatossá bélyegzetté vált: az étteremláncot kitiltották a Vörös térről. A bolti nyitva tartásokat az EU-ban a legszigorúbban szabályozó Ausztriában pedig a bécsi belváros történelmi örökségvédelmének fontos része, hogy csak az abba látványban és kínálatban beilleszthető, nem nagy méretű boltok nyitását és nyitva tartását engedik meg.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!