Fizetés helyett egy közösségi oldalról elérhető formadokumentum kitöltését és postára adását javasolja egy jogértő szakember Sátoraljaújhelyen, ahol sok vállalkozást annak ellenére – akár évi 30 ezer forintot is meghaladó mértékű – szemétdíj megfizetésére kötelez a régiós kukáscég, hogy a vállalkozók semmiféle hulladékot nem termelnek. A polgármester is azt mondja: senki ne fizessen!

Levelet vitt a postás a napokban több ezer zempléni vállalkozónak. A térség 81 településén szolgáltató Zempléni Hulladékkezelési Közhasznú Nonprofit Kft. (ZHK) arról értesítette a címzetteket, hogy hulladékszállítási hátralékuk van, ezért 15 napon belül fizessenek, különben... 

A tavalyi, utolsó negyedévre számolt "hátralék" egy sárospataki informatikai szolgáltatást végző mikrocégnél például több mint hétezer forint lett, amit a ZHK akként számított ki, hogy állítja: 2015. október 1. és december 31. között 14-szer ürítette ki a cég kukáit. Ez azonban sántít: a mikrocégnek – ahogyan az ügyvezető mondja – "nincs kukája, mivel szemete sincs, legfeljebb digitális, de az is minimális". Vagyis a hulladékkezelő cég igazából semmiféle szolgáltatást nem végzett, az pedig nemigen tekinthető szolgáltatásnak, ha a cég hófehér kukáskocsijainak egyikével időnként el is hajtottak a kapu előtt.

©

Ráadásul abban a lakóingatlanban, ahol a cég székhelye van, a cégvezető ott is él, ezért magánszemély ingatlantulajdonosként fizeti is rendesen a rá kiszabott szemétdíjat. Vele tehát voltaképpen duplán fizettetne szemétdíjat a hulladékkezelő cég: magánszemélyként és cégvezetőként is kellene csengetnie, noha egyetlen ingatlan után gyűlik a szemét. Erre ő azonban, nem hajlandó.

Ettől még ő is, de minden hasonló cipőben járó vállalkozás is pórul járhat, ha a sárga csekkes levélben megjelölt 15 napos fizetési határidő lejártával nem fizet. A ZHK ugyanis gyorsan a követeléskezelés behajtásos módszeréhez nyúlhat: a hátralékosokat átadva a NAV-nál kérheti az érintett cégek számlájának inkasszóját.

Szeptembertől tart az abszurdum

Tavaly szeptemberben indult el ez a magyar abszurd azzal, hogy a régió 81 településén szolgáltató hulladékkezelő cég vezetője levélben szólította fel a szolgáltatási területén működő vállalkozások egy részét szerződéskötésre és szemétdíj fizetésére. Hercsik István ügyvezető a 2013 januárja óta érvényben lévő, és azóta már módosításokon is átesett hulladékgazdálkodási törvényre hivatkozva azt állította, hogy a jogszabályok a díjfizetés alól nem adnak mentességet, mert a cég székhelyén kötelező ezt a közszolgáltatást igénybe venni. A ZHK vezetője azt is közölte, hogy az nem jelent problémát, ha nem válaszolnának a levelére (vagy nem írják alá a szerződést), mert attól még a jogviszony létrejön, és a ZHK az alapján számláz.

A leginkább érintett négy város (Sátoraljaújhely, Sárospatak, Tokaj és Szerencs) első emberei azt követően szánták rá magukat lépésre az előállt helyzet miatt, amikor a polgármesteri hivatalokban tucatszám jelentek meg olyan felháborodott vállalkozók (óraadó tanárok, egyéni vállalkozóként foglalkoztatottak, még kórházi dolgozók is, könyvelők stb.), akik nem értették, hogy miért kellene nekik duplán fizetniük. Novemberben aztán a Zempléni Városok Szövetsége nevében a polgármesteri négyes helyben nagy visszhangot kiváltó bejelentés tett: a térség két országgyűlési képviselőjéhez levélben fordultak, hogy a honatyák kezdeményezzék a hulladéktörvény megváltoztatását úgy, hogy a lakóhelyükre bejelentett székhelyű vállalkozásoknak ne kelljen a cégük után is fizetniük a szemétdíjat. A levelük egyelőre visszhang nélkül maradt, és a polgármesterek most is csak remélik, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakának elején a téma a napirendre kerül.

Több olyan érintettel is beszéltünk az elmúlt napokban, akik levelet kaptak. Mindegyikük vagy egyéni vállalkozó, vagy olyan, jellemzően családi, illetve 2-3 fős mikrovállalkozás vezetője, akinél a tevékenység során gyakorlatilag nem keletkezik hulladék. A zongoratanárnő éppúgy értetlenkedik, mint az otthon dolgozó fogorvos, vagy a könyvelő, a pályázatíró – fizetni nem akarnak, de törvénytelenségben részt venni sem. Ám beszéltünk olyan vállalkozóval is, akinek bár korábbról van hulladékzsákos szemétkezelésre szóló szerződése a ZHK-val (sok papírhulladékkal járó irodai tevékenység a cég profilja), mégis kapott előbb a szerződéstervezetből, aztán most a "kukás" számlából is, olyan kuka ürítése után, amellyel ráadásul nem is rendelkezik. Azért nincs neki kukája, mert szelektív hulladékként, a ZHK-tól vett nejlonzsákba gyűjtve – a hulladékkezelő céggel kötött szerződésének megfelelően – teszi ki a hulladékot.

Lehetnek ilyenek szép számmal. Becslések szerint akár 3200-3500 olyan vállalkozás is működhet a térségben, melynek a működési engedélye nem kötődik a hulladékkezelési szerződéshez – ezt alapul véve pár tízmillió forintot akarhat most bevasalni a hulladékkezelő cég a vállalkozásokon.

Töltse ki, adja postára!

Most a vállalkozások reménye Szabadka Sándorban van, aki a sarkára állt. A számlalevelet ő is megkapta, mert ő maga is vállalkozó. Korábban képviselő is volt Sátoraljaújhelyen, és évek óta mint közbeszerzési szakértő és tanácsadó számos városi és térségbeli pályáztatási folyamatban segédkezett, arra jutott, hogy nem törvénymódosításra van szükség, hanem annak kimondására, hogy a ZHK félreértelmezi a jogszabályokat, ezért az egész miskulanciát vissza kell vonni.

Úgy látja, hogy a nonprofit szolgáltató érvelése pontatlan, több esetben is hiányosan utal azokra a jogszabályokra, melyekből a vállalkozások kötelezettségeit megállapították. "Ott csúszott el végleg a dolog, hogy a jogszabályokból nem az következik, hogy ha valakinek vállalkozása van, akkor azért a cég székhelyén szemétdíjat kell fizetnie, hanem az, hogy e szolgáltatás igénybevételére szóló kötelezvény akkor áll fenn, ha a vállalkozás (vagy gazdálkodó szervezet) a tulajdonosa, illetve a birtokosa, a vagyonkezelője az ingatlannak" – magyarázta a szakember. 

A jogszabályokból szerinte az hámozható ki, hogy ha egy ingatlanon egy cég székhelye van bejegyezve, az önmagában még nem kötelezi a céget szemétszállítási szerződésre, "mivel nem feltétlenül ő az ingatlan tulajdonosa vagy birtokosa". Tehát ha az ingatlan teljes egészében például családi tulajdon (akár a cégvezető tulajdonában is van), akkor a hulladékkezelési kötelezvény nem a céget, hanem az ingatlan tulajdonosát, azaz a családi kasszát terheli. Ez akkor nincs így, ha például egy épületrész már egy vállalkozás tulajdonában van – ez esetben a ZHK a tulajdonrész után a cégtől kérheti a szemétszállítási díjat, állítja Szabadka.

©

A közbeszerzési szakértő egy jogász bevonásával készítette el a Facebook-oldalára kiposztolt és onnan letölthető formalevelet, mely véget vethet a bonyodalomnak. A gyorsan kitölthető levél – melyet Szabadka reményei szerint minél több érintett cégvezető kitölt és elküld a ZHK címére – kifogásolja, illetve formálisan is megtámadja a ZHK által hivatkozott szerződést, valamit a számlázás alapjául használt jogszabályi tételeket. Erre a ZHK-nak 15 napja van hivatalosan válaszolni. Amennyiben azt nem fogadják el az érintettek, máris lehet a fogyasztóvédelemhez, a közszolgáltatásokat felügyelő Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) fordulni – vagy akár az ügyet bíróságra is lehet vinni.

Az ügyben kerestük Hercsik Istvánt, aki ha reagál a megkeresésünkre, a ZHK álláspontját is közölheti. Korábban, még az ügy őszi kipattanásakor is csak sokadszori kérlelésünkre reagált kurtán, annyit, hogy a ZHK „mindenben a jogszabályoknak megfelelően járt el”.

A polgármester szerint is nonszensz

Szabadka nemcsak a ZHK-nak küldött levelet, hanem a hulladékkezelő cég egyik tulajdonosának, Sátoraljaújhelynek, pontosabban annak polgármesterének, Szamosvölgyi Péternek is. Kérdésünkre a város első embere elmondta: az szerinte is nonszensz, ha az egyéni vállalkozóként a városi kórházban dolgozókat, vagy egyéb, hulladékot nem termelő vállalkozást vivőket pusztán a létezésük miatt fizettetné a hulladékkezelő cég, ezért kifejezetten javasolja az érintett vállalkozóknak, hogy ne fizessék be kiszámlázott díjat a ZHK-nak addig, amíg a kérdést 'odafent' nem tisztázzák.

A sátoraljaújhelyi polgármester azt jelezte még, hogy "a városvezetés annyit tehetett, hogy maga is felterjesztette a törvényalkotó felé a törvénymódosítási igényt". Szamosvölgyi úgy látja: ez a helyzet senkinek nem jó, mivel az így beszedhetőnek vélt összeg a hulladékkezelő problémáit nem oldja meg, az érintett vállalkozókat igazságtalanul terheli, és miközben emiatt a városvezetés és a cégek közt feszültséget szül, abból könnyen perek is lehetnek, hogy a ZHK el nem végzett szolgáltatásról állít ki számlákat.

Az ügyben heteken belül valaminek történnie kell. Ha végül mégsem lesz változás, előfordulhatnak mindenkire nézve károsabb következmények is. Lehet, hogy nem marad egyedi példa annak a szoftverfejlesztéssel foglalkozó, országos megrendelői körrel dolgozó cég vezetőjének a döntése, aki a hvg.hu-nak azt mondta: elviszi a vállalkozását még a környékről is. A cég székhelyét legalábbis biztosan: azt a Gödöllőn élő testvérhez jelenti be. „Ott ilyen lehúzásról még csak nem is hallottak!” – mondta, indulatosan hozzátéve, hogy neki így is jó, mert „ha a városom, ahová eddig az iparűzési adómat fizettem, ebben a kérdésben nem áll mellém, akkor azt inkább majd máshol fogom befizetni".