Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyéves csúszással indulhat az orosz–finn együttműködéssel tervezett hanhikivi atomerőműnél az érdemi munka, mivel a beruházás nem kapta meg az építési engedélyt.

Nem adta át a finn felügyeleti hatóságoknak az összes szükséges dokumentumot az északnyugat-finnországi város közelében erőművet építő orosz cég, az állami Roszatom holdinghoz tartozó RAOS Project. Emiatt biztosan késni fog a hanhikivi atomerőmű kivitelezése, ami 2018 helyett legkorábban 2019-ben kezdődhet el. Az adatokat az erőmű építését koordináló finn cégnek, a 34 százalékban Roszatom-tulajdonban lévő Fennovoimának kellett begyűjtenie. Csakhogy a cégnél végül úgy döntöttek, hogy visszaadják a Roszatomnak a nem teljes vagy nem megfelelő tartalmú iratokat.

A kudarc ellenére semmi nem fenyegeti a beruházást – nyilatkozta a Fennovoima ügyvezető igazgatója, Toni Hemminki. „A Roszatom világszerte reaktorok tucatjait építette, ő a legnagyobb tapasztalatú gyártó. Az is kedvező a számunkra, hogy a Hanhikivibe tervezett létesítmény referencia-erőművét 2018-ban adják át az oroszországi Szosznovij Borban” – tette hozzá. Az építési engedély kiadásának késése ugyanakkor azt is jelentheti, hogy a reaktor 2024-re tervezett átadása is csúszik. Mindenesetre a Roszatom legalább száz embert vezényelt át Finnországba, hogy felgyorsítsa a még kért adatok átadását.

A hanhikvi atomerőmű látványterve. Nehéz kezdet
©

Bár Finnországban a lakosság többsége támogatja az atomerőművek építését – az arány a legtöbb felmérés szerint kétharmad–egyharmad az igent mondók javára –, Hanhikiviből politikai ügy lett. Nemcsak az atomerőműveket mereven elutasító zöldek tiltakoznak az oroszok bevonása ellen, hanem azok az ellenzéki pártok is, amelyek attól tartanak, hogy túl nagy lesz Moszkva energetikai befolyása. Finnország ugyanis változatlanul importál szenet és gázt is Oroszországból – igaz, csökkenő mennyiségben. Az ellenzék szerint az is figyelmeztető jel, hogy a Roszatom olyan országokban üzletel sikeresen – például Fehéroroszországban vagy Magyarországon –, ahol komoly gondok vannak a demokrácia működésével. A bírálók azt is a finn kormány szemére vetik, hogy az Ukrajnához tartozó Krím félsziget 2014-es bekebelezése után is az orosz állami céggel dolgoztat, noha az EU szankciókat vezetett be Moszkva ellen.

Már az induláskor sem ment minden zökkenőmentesen. Az erőmű teljesítményét először 1700 megawattosra tervezték, és társtulajdonosként a német E.Ont vonták be. A németek azonban öt évvel ezelőtt kivonultak a cégből. Ekkor kapott megbízást a Roszatom, amely olyan, 1200 megawatt teljesítményű reaktort épít be, amilyet Paks, illetve Fehéroroszország is kap.

Az Olkiluoto-3 atomerőmű.
©

Finnországban – ahol a négy működő reaktor a 69 terawattóra áram 30 százalékát szolgáltatja – épül még egy reaktor. A délnyugati országrészben lévő Olkiluoto 3-nak már közel tíz éve működnie kellene, a jelek szerint mégis csak a jövő év végén kapcsolhatják rá az országos hálózatra. A német Siemens és a francia Areva 2005-ben kezdte meg az építkezést, ám a finn tulajdonos, a Teollisuuden Voima (TVO) és a beszállítók közötti nézeteltérések hamarosan túlköltekezéshez és komoly késéshez vezettek. Az erőmű eredetileg 3,2 milliárd euróba került volna, most viszont már 8,5 milliárdnál tartanak. A projekt részesei egymást perelik különféle nemzetközi bíróságokon, hogy kiderüljön, melyikük a fő felelős a késésekért, ki köteles kötbért fizetni a többieknek.

A már üzemben lévő erőművek megbízhatóan és hatékonyan működnek, a fejlesztések révén közel 20 százalékkal emelték meg a reaktorok teljesítményét. Amikor belépnek az új erőművek, az energiaigény 60 százalékát fedezik majd maghasadásból. Az atomenergiával a szenet váltják ki, Helsinki fokozatosan be akarja zárni az összes környezetszennyező erőművet. Az elsőként, 1977-ben átadott Loviisa 1 atomerőművet 2027-ben kell leállítani, míg a Loviisa 2 2030-ig, az Olkiluoto 1 és 2 pedig 2038-ig üzemelhet.