Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A 126 milliós ország népessége rohamosan öregszik és évente félmillióval csökken. Közben terjed a szingli életmód, a nők egyre kevesebb gyereket vállalnak. A lakosság fele hamarosan már az idős kategóriába sorolható. A jólétnek és a kiemelkedő orvosi ellátásnak köszönhetően az egekben van a várható életkor. Ma Japánban több pelenkát adnak el kilencven feletti, magatehetetlen felnőtteknek, mint a csecsemőknek. A fejlett technológiájú üzemekben, például az autógyárakban, az ember robotokkal helyettesíthető. De vannak munkahelyek, ahol az emberre még nagy szükség van. Például a mezőgazdaságban, az építőiparban, az üzleti eladásban vagy a vendéglátó és hotel szakmában. Főként az idősek gondozásában nélkülözhetetlen az ápoló vagy az ápolónő.
Japán az európai bevándorlásellenes nacionalisták mintaállama: a 124 milliós országban a külföldiek részaránya az összlakosságon belül alig 1,4 százalék. De 2016-ban a vendégmunkások száma már meghaladta az egymilliót, és tavaly 1,3 millióra emelkedett. A japán törvényhozás a napokban újabb fontos, a munkaerőhiányt mérséklő döntést hozott: 500 ezer külföldi vendégmunkásnak ad ideiglenes tartózkodási engedélyt. A fő feltétel a japán nyelv alapszintű ismerete. A vízum öt évre szól, de a kedvezményezett nem hozhatja magával családtagjait. Eddig is dolgoztak külföldiek Japánban. De ők egy trükkös konstrukcióval, a szakmai ösztöndíjas státusszal lehettek munkavállalók – igaz, csak három évre. Ez az új törvény gyakorlatilag az ő eddigi pozíciójukat erősíti meg, hiszen ők már régóta ott vannak, és valamennyire tudnak japánul.
A külföldiek alkalmazásában kulcstényező a 2020-as olimpia, ami sok építkezést követel. Ugyanakkor a hét évvel ezelőtti cunami és földrengés okozta katasztrófa által sújtott területeken akadozik a helyreállítás és ott nemigen alkalmaznak vendégmunkásokat. De erre kisebb nemzetközi figyelem terelődik, mint az olimpiai előkészületekre. A Japánban hivatalosan vendégmunkásként dolgozók 30 százaléka kínai, mögöttük a vietnamiak és a nepáliak következnek. Tehát főleg ázsiaiak, akik csak Európából nézve hasonlítanak a japánokra, a szigetországban idegeneknek számítanak, vagy legalábbis számítottak eddig.
