"Ha azt olvassuk a címkén, hogy E-500 nátrium-hidrogén-karbonát, vagy E-300, a legtöbben laborban előállított veszélyes kemikáliára gondolunk, pedig utóbbi maga a C-vitamin, az előbbi pedig a sütőpor. Számtalan tévhit és mítosz övezi az élelmiszerekben fellelhető adalékanyagokat, dacára annak, hogy sütés-főzés közben magunk is napi szinten használjuk őket" – magyarázta Szűcs Zsuzsa, a Cola-Cola dietetikusa a kutatás eredményeit.

Leoltással keresnek mikroorganizmusokat a Coca-Cola HBC végtermékeiben

Daczi Dóra

A képet azért árnyalja, hogy a besorolásnál a felhasznált mennyiség mellett az anyag élelmiszerben való alkalmazásának célja a döntő: az E300, avagy az aszkorbinsav például akkor tekinthető élelmiszer-adalékanyagnak, ha antioxidánsként kerül felhasználásra, és a végtermékben vitaminként nem fejti ki hatását. Ha azonban azért alkalmazzák, hogy növeljék a termék vitamintartalmát, az aszkorbinsav összetevőnek számít, ilyenkor az elrettentő E-szám helyett már C-vitaminként lehet feltüntetni a címkén.

A Coca-Cola nem véletlenül magyarázza a bizonyítványát; egy szintén általuk megrendelt, országos és reprezentatív kutatásból ugyanis az derül ki, hogy öt magyar vásárlóból négyen elolvassák az élelmiszerek címkéjét, és a legtöbben (77 százalék) az üdítőitaloknál nézik meg, hogy miből is készült.

A Coca-Cola érzékszervi laboratóriumában

Daczi Dóra

Az adalékanyagokról viszont meglehetősen bizonytalan tudással rendelkezünk. A legtöbbet átkozott összetevő a kóla jellegzetes barnás színét adó karamellszínezék, mely 4-metilimidazolt tartalmaz. Néhány évente egy-egy újabb kutatás állítja, hogy a 4MI rákkeltő, Ajóllehet a karamellszínezékben található 4-MEI mennyisége mindig is nagyon alacsony volt, és a Coca-Cola HBC szerint a gyártási technológia fejlődésének köszönhetően ezt tovább mérsékelték. Jelenleg az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (US FDA) álláspontja szerint egy embernek több mint ezer dobozos üdítőt kellene meginnia egy nap alatt ahhoz, túladagolja a 4-MEI-t.

Az aszpartámot mint adalékanyagot gyerekek és felnőttek egyaránt fogyaszthatják, a gond csak az, hogy a benne található fenil-alanint nem mindenki tudja megemészteni. Az édesítőszerek, például a Coca-Colánál is használt stevia – melyet jázminpakóca beáztatásával állítanak elő – pedig „becsaphatja” a szervezetünket: mivel az ízlelőbimbóinkat édes inger éri, a szervezetünk kalóriabevitelre készül fel, és addig sóvárgunk az édesség után, ameddig meg nem kapjuk. A mesterséges édesítőszerek ráadásul csökkentik az ízlelőbimbóink hatékonyságát, így egyre több édes – és ezáltal magas kalóriatartalmú – étel fogyasztását kívánjuk. A Cola-Cola viszont más tanulmányokra hivatkozva azt állítja, hogy az alacsony kalóriatartalmú édesítők inkább kielégítik, semmint növelik az édes ízű termékek iránti étvágyat, így segítenek a cukorbevitel csökkentésében.

Coca-Cola HBC

A foszforsavat azért kárhoztatják, mert szétmarja a fogzománcot, a természetes ízfokozókat pedig azért szapulják a kutatók, mert bár a természetben is megtalálható anyagból állítják őket elő, ez még nem jelenti azt, hogy egészségesek is. A foszforsavat viszont a WHO Élelmiszer Adalékanyagok Szakértői Bizottsága már rehabilitálta.

A Coca-Cola a kutatásban arra helyezi a hangsúlyt, hogy bizony ezeket az adalékanyagokat az otthon sütő-főző, egyszeri fogyasztó is használja, csak éppen nem tud róla. „A magyar felnőtt fogyasztók egyharmada él abban a (tév)hitben, hogy az otthoni ételkészítés során nem használ élelmiszeripari adalékanyagokat, azaz lehetőleg távol tartja magát az aromáktól, ízfokozóktól, állományjavítóktól vagy térfogatnövelőktől. Ha viszont úgy tesszük fel a kérdést, hogy vanillincukrot, ételízesítőt vagy éppen sütőport szokott-e használni, az derül ki, hogy igen széles körben használatosak ezek az összetevők” – érvel a dietetikus.

Daczi Dóra

Míg a fogyasztók közel 90 százaléka állítja szilárdan, hogy nem tesz térfogatnövelőt az otthoni sütés, főzés során a süteményekbe, ételekbe, valójában 80 százalékuk használ több-kevesebb rendszerességgel sütőport – azaz térfogatnövelőt. Hasonló a helyzet az ízfokozók terén is: a megkérdezettek közel 70 százaléka gondolja úgy, hogy az ételkészítés során nem veti be ezt az adalékanyagot, ezzel szemben több mint 60 százalék használ leveskockát, húspácot vagy ételízesítőt, márpedig ezek túlnyomó többsége ízfokozó hatású összetevőt is tartalmaz.

A fogyasztók többsége – tízből hat felnőtt – elolvassa a címkén, hogy a kiválasztott élelmiszerben milyen adalékanyagok vannak, de túlzottan nem tartanak ezektől az összetevőktől. Azon a skálán, ahol az 1-es jelöli az „egyáltalán nem tartok tőle”, az 5-ös pedig a „nagymértékben tartok tőle” véleményt, 3,4-es átlaggal a leginkább elutasított adalékanyagnak az állományjavítók bizonyultak, míg a leginkább elfogadottnak az édesítőszerek (2,9) számítanak.

Daczi Dóra

Egy, szintén a Coca-Cola megrendelésére készült tavalyi országos kutatás alapján a hazai fogyasztókat vásárláskor az befolyásolja a leginkább, hogy van-e a kiválasztott élelmiszerben tartósítószer. Ennek apropóján ezúttal azt a kérdést is feltették, hogy vajon az üzletekben kapható, 100 százalékos gyümölcslevek miért állnak el sokáig felbontás nélkül. A válaszadók közel fele – rosszul – arra tippelt, hogy tartósítószereket tartalmaznak ezek a termékek, és csupán tízből hárman tudták jól, hogy az aszeptikus, csíramentes csomagolástechnológiának – és a pasztőrözésnek – köszönhető a hosszú eltarthatóság.

A gyár zászlóshajója, azaz a kóla összetevői viszont továbbra is titkosak; a Franciaországból érkező koncentrátum receptjét sem a gyár dolgozói, sem vezetői, de még a Coca-Cola dietetikusa sem tudja. Az egyik kommunikációs vezető azt mesélte, ha ő kólát iszik, belekortyolhatnak a gyerekei, de egy egész üveggel biztosan nem adna nekik – ezt azonban maga a Coca-Cola sem ajánlja.