“Jók az eredmények: nincs pontos kimutatás a munkatermelékenységről, mert annyira sokféle cég vett részt a kísérleti programban, de nőtt az üzleti eredmény, a dolgozók kevésbé fáradtak el egy négynapos munkahét során, és saját bevallásuk szerint jobb teljesítményt produkáltak a rövidebb munkaidő alatt, mint az ötnapos munkahét során” - értékelte a kísérleti programot a BBC tudósítójának a Boston College kutatója.

Juliet Schor elmondta azt is, hogy a 61 cég, amely részt vett a kísérleti programban, úgy nyilatkozott, hogy elégedett az üzleti eredménnyel, de számokat csak 23 közölt. A számokból pedig az derült ki, hogy a munkatermelékenység nőtt, hiszen ugyanolyan eredményt értek el négy nap alatt, mint korábban a hosszabb munkahéten.

Hogy működik mindez a gyakorlatban? A környezetvédelmi tanácsadással foglalkozó Tyler Grange ügyvezető igazgatója nem tagadja, hogy kezdetben maguk se tudták, mi sül ki az egészből. Simon Ursell elmondta, hogy nem akarták ugyanazt csinálni négy nap alatt, mint amit korábban az ötnapos munkahéten, hanem változtattak a rendszeren. Megszüntettek például sok értekezletet, amelynek a hasznossága eléggé kérdéses volt. Az üzleti utak számát is csökkentették a féléves kísérlet során. Az adminisztrációt is korszerűsítették. Kiderült:

Ha az emberek ilyen hihetetlenül komoly ösztönzést kapnak mint a szabadnap, akkor mindent meg is tesznek azért, hogy az új rendszer jól és hatékonyan működjön.”

Az eredmény: 2 százalékkal nőtt a teljesítmény a korábbi időszakhoz képest, vagyis négy nap alatt többet produkáltak, mint az ötnapos munkahéten. A munkatársak jóval elégedettebbek, mint korábban, kétharmaddal csökkent az igazolatlan távolmaradás, és egyre másra kapják a szakmai életrajzokat, mert olyan sokan akarnak náluk dolgozni. Itt marad is a négynapos munkahét a kísérleti program lejárta után is. Másutt még haboznak.

Kétségek

A Citizens Advice jótékonysági szervezet nem tér át a négynapos munkahétre annak ellenére, hogy az eredmények itt is jók voltak. “Ez az új rendszer abszolút mértékben jól működött a legtöbb területen, de nem mindenütt” - hangsúlyozta a jótékonysági szervezet vezetője. Allison Dunn arra utalt, hogy a megélhetési válság idején nagy a nyomás a jótékonysági szervezeteken Nagy-Britanniában. Olyan sokan fordulnak hozzájuk, hogy a kísérleti program idején kénytelenek voltak új munkatársakat felvenni, mert a szabadnap miatt nem volt elég munkatárs, aki fogadja az ügyfeleket a központokban.

A plusz személyzet többlet költséget jelent. Ezt ellensúlyozhatja az, hogy csökkennek a képzés költségei, mert a munkatársak jobban ragaszkodnak a céghez, de ezt még meg kell vizsgálni. Áprilisra készül el a költségelemzés, és akkor dönthetnek a négynapos munkahétről ennél a szervezetnél.

A baj az, hogy a munkatermelékenység Nagy-Britanniában csak nagyon szerény mértékben növekszik a nagy pénzügyi válság – 2008 - óta: évente mindössze 0,3 százalék az emelkedés. A G7 országok esetében ez 0,9 százalék vagyis a brit növekedés háromszorosa - írja az OECD ezzel kapcsolatos jelentése. Az USA-ban az éves növekedés a munkatermelékenységben 1,2 százalék, vagyis Nagy Britannia jócskán le van maradva ezen a téren.