hvg.hu: Hogyan jellemezhető a reality tévének, vagy ha úgy tetszik, a doku televíziózásnak ez az új hulláma? 

Bence Ottó: Ha nevezhetjük az idehaza is jól ismert reality show-kat  konfliktus-generálónak, akkor ez a koncepció help show, vagy konfliktusfeloldó műsor. Megoldás-orientált, de legalább megoldási lehetőségeket mutató műsorfolyamok ezek. Először én is elképedtem, hogy egyáltalán van ilyen. Olyannyira hódít Európában és a tengeren túlon, hogy különböző alfajai is léteznek.

hvg.hu: Milyen tematikában mozognak ezek?

B.O.: Vannak adósságkezelő típusú műsorok. Aztán az egykori Családi körhöz hasonló, de persze nem a hetvenes évek tévés formanyelvét használó családi konfliktuskezelő műsorok. És léteznek közösségi segítő műsorok, ilyen a most szünetelő, de sokáig hihetetlenül sikeres német formátum, a Helfer mit Herz (Szívből segít), amely az egyik legérdekesebb típus.

Bence Ottó "Ezen keresztül újra deifiniálható volna a közszolgálatiság is." © Stiller Ákos

hvg.hu: A hazai televíziózásban húsz-harminc éve még hagyomány volt a „tévés segítségnyújtás”, dokumentarista eszközökkel. Nehéz sorsokat bemutató műsorok, amelyek valahogy beavatkoztak az illető életekbe, illetve katalizálták a nézői segítő szándékot.

Ahol tud...

A Helfer mit Herz cím nehezen lefordítható, legalábbis úgy, hogy a műsornak ne a giccses vonulata erősödjék fel. Pedig ez talán a legérdekesebb help show formátum. A német tévé egyik nagyasszonya Vera Int-Veen segítségre szoruló családokat keres fel "váratlanul".  A család helyzetének rendezésébe bevonja a környezetet is, önkéntes felajánlások érkeznek a kisközösségből, munka és olykor pénz formájában. A műsor a doku soap eszközeivel belép szociális csateterkre is, munkát szerez a rászorulóknak, segít az integrációban. Válság idején kifejezetten ajánlott volna valamelyik magyar kereskedelmi tévének is, arról nem beszélve, hogy még ha ma a szolidaritás nem is napi gyakorlatunk, az "ahol tud, segít" mégiscsak szállóige Magyarországon.

B.O.: A Helfer mit Herz jó példa ennek a korszerű változatára. Négy évig nagyon erős nézettséggel ment. A német tévé egyik legismertebb műsorvezetője volt a sorozat arca, a negyvenes Vera Int-Veen. A műsor kitelepül különböző helyszínekre, kis közösségekbe. Például egy kisvárosba, ahol él egy perifériára szorult család. Az apa meghalt, az anya elvesztette a munkáját. Lassan leépült az életük, a házukat nem tudták karbantartani, lecsúsztak, kikerültek a peremre. Vera Int-Veen megjelenik a közösség sörözős, zenés, táncos ünnepén. Ez fontos mozzanat. Egyszer csak a közösséghez fordul, hogy emberek, itt él a Bauer család, amelyről megfeledkeztek. Felébreszti a közösség lelkiismeretét, egyben kreativitását. Önkéntes felajánlások történnek, lesz, aki kifesti a házat, rendbe rakja a kertet, mások bútorokat, holmikat adnak, a helyi pék élelmet ajándékoz, mások könyveket, satöbbi. A közösség megmozdul.

hvg.hu: Nem giccses ez?

Kifelé az adósságból

A Raus aus den Schulden német reality-, avagy doku-soap formátum, 2007-óta fut az ottani RTL-en. A 45 perces epizódok adósságcsapdába került családok anyagi helyzetével foglalkozik, s végicsinálja velük a rendezés folyamatát. A szigorú pénzügyér, Peter Zwegat áttekinti a család bevételeit, kiadásait és a szereplők segítségével racionalizálni próbálja a kiadásokat, olykor „megszorító intézkedéseket” bevezetve. A családok dramatikusan feldolgozott történetét és a pénzügyi helyzetük alakulását a weben is nyomon lehet követni. Felmérések szerint az utóbbi években mintegy hárommillió német család került olyan helyzetbe, hogy nem képes önállóan kezelni adósságait.

B.O.: Van egy ilyen vonulata, kétségtelenül. Sokféle módon kritizálhatók ezek a műsorok. Az utókövetés is hiányzott belőlük. A családi konfliktusok esetén például stigmatizálhat egy gyereket, ha több millió ember előtt tárgyalták a problémáikat. Megvan a veszélye ennek is. A Helfer mit Herzben azonban más módon jelenik meg a média hatalma. Aktivista, kérdést tesz fel, katalizál. Végigköveti, hogyan „jön rendbe” Bauerék élete. Vera Int-Veen elmegy a közeli szupermarketbe, és tárgyal a vezetővel, aki elbocsátotta Bauernét. A műsor munkát szerez neki. Addig telefonálnak és kilincselnek, amíg meg nem oldják. A végén aztán a közösség jelképesen visszafogadja ezt a családot, katartikus pillanat, együtt sírnak, együtt nevetnek.

hvg.hu: Ahhoz, hogy ez működjön, kell egy fogadóképes közösség is. A német társadalomban úgy tűnt, inkább az az ethosz, hogy „legyünk fegyelmezettek, igyekezzünk nem kimutatni, hogy bajaink vannak, tartsuk meg magunknak…”

B.O.: A német demokrácia történetében többféle mentális hullám zajlott le. Mostanra felállt az a kontextus, amelyben egyértelmű, hogy a szolidaritás az ember alap kötelezettsége. Amerikában ez sokkal inkább a társadalmi viselkedés része volt, Németországban pedig a hatvanas évek eleje óta alakuló folyamat. Én magam 2002-2003 folyamán hosszabb időt töltöttem Németországban. A mostani válság előjelei már mutatkoztak. Dekonjunktúra kezdődött, egyre több munkanélkülivel, a recesszió előszelével. Ez az ország már nagyon nem a nyugat-német hetvenes-nyolcvanas évek kiegyensúlyozott, jóléti világát, de nem is az egyesítés eufóriáját mutatta. Megviseltebb volt, nehezebben kezelte a konfliktusokat.

hvg.hu: Mire erősített rá a média?

B.O.: Ott már lecsengtek az extrém helyzetben összezárt szereplőkből, egymásnak eresztett indulatokból nézettséget generáló műsorok. Ekkor jelentkezett a help show műsorfolyam, éppen a megváltozott társadalmi közegre reagálva.

hvg.hu: Minálunk minden délután azt nézzük, hogy a közönség előtt – megrendezve, vagy spontán módon –, hogyan szidalmazza egymást egy házaspár, vagy szülő-gyerek páros. Nem ritkán romák. És aztán csodálkozunk az utcai indulatokon.

B.O.: Magyarországon egyelőre meseszerűnek hangzik, hogy az embernek van egy jó oldala, és hogy ezt a tévé meg tudja szólítani. Annyira erős annak a szuggeszciója, hogy nem lehet az esélyegyenlőségi, kisebbségi, közösségi tematikát kereskedelmi televíziós módszerekkel, élvezhetően, üzletileg is sikeres formátumokban megvalósítani, hogy már nem is hiszünk benne. Ezek szerint mégiscsak lehetséges. Mindenki pozitív önképre törekszik, s a help show-kban a néző éppen annak szurkol, hogy embertársai pozitív irányba mozduljanak el.

© Stiller Ákos

hvg.hu: A kereskedelmi tévé a profit maximalizálására törekszik, nem a pozitív önképre. A hazai kertévékben az esélyegyenlőségi tematika enyhén szólva nem főcsapás. Hírműsorokban, vagy este tizenegy után itt-ott előfordul.

B.O.: A nemzetközi televíziózásban kulturális trendváltás zajlott le. Az említett műsorokat fő műsoridőbe, este 8-10 közé

Bence Ottó

Kultúrakommunikációs szakember, író. 1965-ben született, az ELTE történelem szakán végzett. Többekkel együtt a 90-es évek egyik legfontosabb irodalmi műhelye, a Törökfürdő című  folyóirat alapítója volt, írói pályája ezzel a körrel (többek között Péterfy Gergely, Ficsku Pál) indult. A lap ugyan megszűnt, de Bence a "kulturális innovációval" foglalkozó Törökfürdő Alapítvány munkájában ma is részt vesz. Ezzel párhuzamosan futó pályája érdekesen alakult, volt a Hungarofest kht. igazgatója, a Magyar Televízió kulturális műsorokért felelős főszerkesztője is. Jelenleg saját kommunikációs cégét vezeti.

illesztették. A német kereskedelmi televíziózásban a szerda este lett az a héten, amelyet – kis jóindulattal – szociális, esélyegyenlőségi tematikájú estének lehet nevezni. Két-három ilyen formátum fut aznap este, amelyet 4-5 millió ember néz rendszeresen.

hvg.hu: Milyen üzleti megfontolás van a műsorok mögött?

B.O.: Az adósságkezelő műsoroknál olyan piaci szereplőket vontak be, amelyek ezen a területen mozogtak, érdekeltek az adósságkezelésben. A Raus aus den Schulden (Kifelé az adósságból) műsorvezetője, Peter Zwegat, egy szúrós tekintetű tanácsadó, szintén erről a területről jön.

hvg.hu: Magyarországon most másról sincs szó, mint a megnövekedett lakossági hitelekről. Talán jól jönne egy tanácsadó a tévén keresztül.

Pá, pá rosszaság!

A Supernanny brit televíziós formátum, amely hansonló címmel fut több országban is. Lényege a családi konfliktuskezelés. A műsorvezetőnő - képzett pszichológus, vagy nevelési tanácsadó - szülőknek nyújt segítséget a "problémás gyerek" nevelésében, a rosszul rögzült modellek, viselkedések, veszedelmes viszonyok  megváltoztatásában. A Channel 4-on futó brit sorozat házigazdája Jo Frost, mintákat mutat a szülőknek, nemcsak a nevelésre, hanem a háztartásvezetésre is. A Supernanny-nek spanyol, holland, olasz, német, lengyel, görög, román, izraeli változatai is elkészültek, s úton van a kínai verzió is, amelyet – természetesen- a CCTV ad majd.

B.O.: Ezeknek a műsoroknak a megjelenése összefügg a tévés marketing-szegmentáció fejlődésével is. Azaz nehezebb lett pénzt behozni a műsorokra. Mélyebbre kellett menni, jobban megnézni az igényeket. Németországban 2002-2003-ban már látszott, hogy sokmillió eladósodott család lesz, és ha a dekonjunktúra folytatódik, a családi adósságkrízis-helyzetek robbanni fognak. Rátették erre a folyamatra a műsort, és hozzákapcsolták a megfelelő üzleti partnereket. És még valami: hiteles arcokat találtak hozzá. Olykor a civil színtérről is, vagyis nem voltak restek a szociális gondozói körben is castingolni. A Supernanny műsorvezetője egy hivatásos szociálpedagógus. Történetesen alkalmas volt a tévés szerepre, anélkül, hogy önfeladásra kényszerülne. Hiteles személyiségek váltak sztárrá, és közben maradtak a szakmájukban.

hvg.hu: Szeretjük átvenni a külföldön sikeres formátumokat. Akkor ezt eddig miért nem?

B.O.: Talán itt kezdődik a restség a magyar tévéknél szellemi és marketing-értelemben is. Nem tudják elgondolni, hogy jó társadalmi ügyek prezentálásával pénzt is tudnak keresni, s ha valaki erről beszél, nem azért teszi, mert meg akarja vezetni a másikat. Pedig ehhez üzleti csoportokat, akár állami szereplőt is lehet kapcsolni. Nézői tömegekről nem is szólva.

© Stiller Ákos

hvg.hu: Biztos? Merthogy a szolgáltató-műsorokból nálunk a gasztro- és lakberendező műsorok jöttek át. De lehet, hogy mások nehéz helyzetéről inkább elfordítjuk a tekintetünket.

B.O.: Nem hiszem, hogy annyira silány a hazai nézői mentalitás, hogy kizárólag táncos infotainment show-kat, vagy celebeket lehet prime time-ban eladni. Egyrészt adakozó műsorok nálunk is vannak, például az Aranyág. Másrészt a hetvenes-nyolcvanas években voltak „kijáró” és segítő műsorok, s ennek a hagyománynak komoly értéktartalma van. A köztévének a help show műfaja ma kiutat mutathatna. Ezen keresztül például újra tudná definiálni a közszolgálati értékeket.