szerző:
Zubor Zalán
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Volt-e alternatívája a két világháború között Horthy Miklósnak, jó tengerész volt-e, akart-e király lenni, melyik bizalmasára hallgatott a leginkább, jó döntést hozott, amikor a német megszállás után is ragaszkodott a székéhez? A kormányző valódi énjéről a Horthy-kultusz és ellenkultusz szakértőjével, a propagandisztikus túlzásokat lehámozva beszélgettünk.

hvg.hu: Nemrég Gyömrő főterét Horthy Miklós térré nevezték át. Jó döntés volt?

Turbucz Dávid: Egy közösségnek joga van átnevezni közterületeket, ha ez megfelel a jogszabályoknak, és a kezdeményezés társadalmi támogatással is rendelkezik. Horthy megítélése viszont ma is rendkívül ellentmondásos. Ha átnevezünk róla egy teret vagy szobrot állítunk neki, azzal a vita nem fog csillapodni, hanem éppen ellenkezőleg felerősödik, és egyfajta szimbolikus állóháborúvá válhat. Egy ilyen döntés előtt érdemes lenne átbeszélni bizonyos kérdéseket, ütköztetni kellene a korszak pozitívumait és negatívumait, érdemeit, eredményeit, hibáit és a bűneit. Lehet, de nem érdemes szelektíven közelíteni Horthy személyéhez. A teljesség igénye nélkül említeném: például arról kellene beszélni, hogy az adott közösség egyetért-e Horthy 1944-ben játszott szerepével? Miként értékeli és hogyan magyarázza azt?

Ellentmondásos személyiség volt egy ellentmondásos korban, erényekkel, érdemekkel, illetve hibákkal és bűnökkel együtt. Horthy kiváló tengerésztisztként, de politikai téren tapasztalatlanul került az ország élére. Egyik legnagyobb érdeme, hogy hallgatott Bethlen Istvánra, egy nála sokkal nagyobb formátumú politikusra. Leginkább problematikus az 1944-es tevékenysége. Államférfinak megítélésem szerint nem tekinthető: egyrészt, mert nem volt hosszú távú, részletesen kidolgozott programja (a revízió támogatása, a rendpártiság és az antibolsevizmus ezt nem meríti ki) és emellett csak közepes kvalitásokkal rendelkezett.

hvg.hu: A könyvben amellett érvel, hogy Horthynak 1944-ben, a márciusi német megszállás után le kellett volna mondania.

T. D.: Edmund Veesenmayer, a későbbi magyarországi teljhatalmú birodalmi megbízott jelentéseiből kiderült, a németek helyén akarták tartani Horthyt, mert tudták, hogy egy nemzeti szimbólum, akit elmozdítani kockázatos. Azzal, hogy a helyén maradt, azt üzente a társadalomnak, még ha ez nem is volt tudatos a részéről, hogy ami történik – a katonai és gazdasági mozgósítás, a háborúpárti politika, illetve a zsidóság deportálása – rendben van, minden egyezik az ő akaratával.

Horthy Miklós fehér lován
©

Az utóbbi üzenetet a propaganda ráadásul jelentősen felerősítette. Horthy a megszállás után is gyakorolta kormányzói hatalmát, például kinevezte az új kormányt. Hitler eredeti jelöltje, Imrédy Béla helyett választotta Sztójay Dömét, volt berlini nagykövetet, aki nem rendelkezett hazai belpolitikai háttérrel. Hamisak azok a legendák, hogy Horthy passzivitásba vonult, házi őrizetben tartották vagy depresszióba esett volna a megszállás után. A zsidókérdés terén passzív maradt, július elejéig nem tett semmit a deportálások ellen. A megszállás előtt, március 18-án Klessheimben Hitler tett egy átlátszó ígéretet Horthynak: ha Magyarország bizonyítja, hogy megbízható szövetségese a németeknek, megszünteti a megszállást. Horthy ezt próbálta elérni, ezért nem mondott le, ezért gyakorolta az államfői jogait, sőt, „kisebbik rosszként” ‒ tekintélyéből, pozíciójából következően ‒ még a zsidók deportálását is jóváhagyta. Horthy ellenállása, lemondása esetén megnehezítette volna a németek dolgát. Amit valójában tett, kizárólag a megszállóknak állt érdekében.

hvg.hu: Milyen volt Horthy Miklós kormányzási stílusa? Egyesek szerint kemény kézzel, határozottan irányította az országot, mint egy katonatiszt, míg mások befolyásolható, határozatlan politikusként írják le.

T. D.: Horthynak mindig voltak tanácsadói, akikre többnyire hallgatott is. A 20-as években egyszerre volt kapcsolatban a konzervatívokkal és a radikális jobboldali katonatisztekkel, politikusokkal. Amikor a radikálisok kalandor revíziós külpolitikával álltak elő, Horthy rábólintott, amikor aztán Bethlennel tárgyalt, visszakozott. Emiatt a jobboldali radikalizmus képviselői arra a következtetésre jutottak, hogy Horthy Bethlen, vagy más rossz tanácsadók, esetleg nők befolyása alatt áll, és nem tud önállóan dönteni. Horthy ekkor még nem tudott arról határozni, hogy melyik irányvonal mellé álljon, végül Bethlen Istvánnak szavazott bizalmat. Kormányzósága idején nem mindegyik miniszterelnökkel volt olyan bizalmi viszonya, mint Bethlennel, és később gyakrabban előfordult, hogy egyénileg döntött, mint például 1941. június 26-án a hadba lépésről.

hvg.hu: A könyv alapján ön szerint tényleg Horthy volt az egyetlen szóba jöhető államfő az első világháború után.

T. D.: Ez a megállapítás más történészeknél is olvasható. Valóban nem volt reális alternatívája Horthy kormányzóságának, ez azonban nem jelenti azt, hogy ő volt a legfelkészültebb erre a posztra. 1920-ban ötvenegy éves volt, az alatt az ötvenegy év alatt nem szerzett politikai, jogi és közgazdasági tapasztalatokat, ismereteket. Horthy gyerekkorától kezdve tengerésznek készült, tengerésztisztként igen sikeres is volt. Már a haditengerészeten belül sem vonzották az elméleti kérdések, inkább a gyakorlatiasságot igénylő feladatokat szerette. Hajóparancsnokként kiváló volt, ennél magasabb pozícióban viszont már kimutathatók hiányosságok a felkészültségében. Az ország élére egy olyan ember került 1920-ban, aki soha nem készült arra, hogy államfő legyen. Mindez nem kritika, hanem ténymegállapítás. Az, hogy ő volt az egyetlen szóba jöhető jelölt az ország élére, az abból következik, hogy csak ő rendelkezett katonai erővel, már 1919 szeptemberére megnyerte az Antant támogatását, ami később is megmaradt. Elég erős kampány bontakozott ki személye körül, átmenetileg elfogadták őt a Habsburg-párti monarchisták is, akik IV. Károly visszahívásában gondolkoztak. Nemzeti konszenzus persze nem jött létre, hiszen a baloldali erők nem fogadták el, de a két kormánypárt, a Kisgazdapárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja megegyezett a kormányzó személyében. Rajta kívül még Apponyi Albert merült fel jelöltként, de ő hamarosan visszautasította a lehetőséget. A nem akármilyen katonai, háborús hírnévvel rendelkező Horthynak az első világháborús összeomlás következményei adtak esélyt. Azt is mondhatjuk, hogy jó helyen volt jó időben.

Turbucz Dávid Horthyról írt 2011-ben megjelent könyve
©

Az 1919 és 1944 közötti Horthy-kultusz lényegében egy mondatban összefoglalható: a trianoni katasztrófa után a problémák megoldására csak egy ember, Horthy alkalmas, mögötte kell menetelnie a magyarságnak, hogy elérjük a revíziót.

hvg.hu: Mennyiben befolyásolta Horthy személyiségét tengerészeti és katonai pályafutása?

T. D.: Az foglalkoztatott, hogyan lesz egy ötvenegy éves tengerészből hirtelen az ország első embere. Ez nem egy logikus pályafutás. Horthy tengerész pályafutása 1918-ban véget ért, életében új szakasz kezdődött, ahogyan az ország történetében is. A könyv körülbelül egyharmada foglalkozik Horthy 1918 előtti pályafutásával, ami még így is aránytalan, hiszen életének több mint a feléről beszélünk, bár természetesen jóval kisebb történelmi szereppel bírt hajóparancsnokként, mint kormányzóként. Tengerésztisztként alakult ki Anglia iránti csodálata, de az erélyessége, ambiciózus természete sem feledhető, és az sem, hogy itt tett szert kiváló nyelvtudásra és a társasági etikett ismeretére. Fontos tehát tudni, hogy 1920-ban milyen ember került hirtelen az ország élére, és ezt korábbi pályafutásának megismerésével értheti meg legjobban az olvasó. Emellett Horthy tengerésztiszti pályájáról is elterjedtek legendák, mint például a cattarói matrózlázadás leverésében játszott szerepével kapcsolatos tévhitek.

Az ember, aki ott sem volt

Cattaróban (ma Kotor néven Montenegróhoz tartozó város), a Monarchia egyik legnagyobb tengerészeti bázisán 1918. február elsején a lázadó matrózok több hajón is erőszakkal átvették a hatalmat, jobb ellátást, több és hosszabb kimenőt, valamint mihamarabbi békekötést és demokratikus reformokat követelve. A lázadást végül részben ígéretekkel, részben erő bevetésével leverték, majd a haditengerészettől szokatlan keménységgel négy matrózt kivégeztek, 392 embert pedig börtönbüntetésre ítéltek.

A flotta korábbi főparancsnokát, Maximilian Njegovan admirálist IV. Károly leváltotta, és a több, rangban felette álló tisztet átugorva Horthy Miklóst nevezte ki a haditengerészet élére.  Később főként a kommunista történetírás Horthy Miklóst vádolta a lázadás vérbe fojtásával, holott ő az egész idő alatt Póla kikötőjében tartózkodott. Tény viszont, hogy saját hajóján erélyesen tartotta fenn a rendet, a fegyelem megőrzése érdekében a testi fenyítéstől sem riadt vissza.

hvg.hu: Kutatásai mennyiben árnyalhatják, vagy változtathatják meg a Horthyról kialakult képet?

T. D.: Ami Horthy tényleges szerepét illeti, miért döntött így vagy úgy, hogyan változott a gondolkodásmódja, hogyan változtak a nézetei, az már nagyjából feltárt terület. A Horthy megítélésével kapcsolatos kutatás azonban az egész Horthy-problémát új megvilágításba helyezheti. Ugyanis már az első világháborútól kezdve mind a mai napig ellentmondásos a megítélése, így ennek a folyamatnak a rekonstruálása elengedhetetlen. A fehérterror esetében például a támogatói abszolút felmentették a fővezért, az egészet rágalomnak tekintették, tagadták, hogy Horthynak bármilyen szerepe lett volna a megtorlásokban. Ellenfelei, a Bécsben tartózkodó politikai emigránsok pedig véreskezű szörnyetegként ábrázolták. Valójában csak feltételezhető, hogy Horthy adott volna parancsot a tisztogatásokra. Fővezérként azt várta el a hadseregétől, hogy úgy viselkedjen, hogy a felszabadított területek lakossága valóban felszabadításként élje meg a bevonulást, azonban az elkövetett atrocitásokat elkerülhetetlen és „kiérdemelt büntetésnek” tartotta. Horthy leginkább vitatott döntéseinél mindig kitérek arra, hogyan magyarázták félre azokat a kortársak és az utókor, az egyik és a másik oldalról.

Horthy Hitlerrel - 1944-ben le kellett volna mondania
©

hvg.hu: Melyek a Horthyval kapcsolatban legelterjedtebb tévhitek?

T. D.: Az első világháború alatt számos túlzás hangzott el Horthy erélyességével, vagy éppen kegyetlenségével kapcsolatban, ugyanez vonatkozik a fehérterrorban betöltött szerepére. A Horthy-rendszer jellege ma is vita tárgya, pedig azt nem maga Horthy Miklós, hanem inkább Bethlen István teremtette meg, persze a kormányzó támogatását élvezve, mégis a rendszer és a korszak minden hibáját Horthy nevéhez kötötték 1945 után. Ugyanezt teszik Horthy támogatói is, de természetesen már a korszak eredményei kapcsán. Az 1944-es szerepvállalása ugyanúgy meglehetősen kényes téma. Olvastam már olyan állításokat is, hogy Horthy Hitlerrel kiváló viszonyt ápolt, ráadásul világnézeti okokból, pedig erről szó sincs. A külpolitikai döntések kapcsán 1945 után szintén számos valótlanság volt olvasható. Nem igaz az, hogy Horthy király akart lenni, vagy dinasztiát akart volna alapítani. Amikor 1937-ben a nyilasok előálltak ezzel az ötlettel, azt Horthy a leghatározottabban elutasította. A Habsburg-dinasztiához való viszonya és református vallása miatt is ezt lehetetlennek tartotta. A dinasztiaalapítási szándékáról szóló legenda a kormányzó fiának, Horthy Istvánnak kormányzóhelyettesi kinevezése miatt terjedt el, azonban ez a pozíció kizárólag rá volt szabva. Az idősebb fia halála után a kormányzóhelyettesi intézményt nem töltötték be.

Névjegy

Turbucz Dávid az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem és politológia szakán végzett. A doktori tanulmányait az ELTÉ-n kezdte meg 2009-ben, jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola doktorandusz hallgatója.

Kutatási területe Horthy Miklós 1919 és 1944 közötti vezérkultusza, illetve Horthy megítélésének története az első világháborútól kezdődően napjainkig. Tanulmányait a Múltunk, az Első Század, a Médiakutató és a Kommentár. 2010 áprilisában blogot indított , ahol Horthy megítélésének aktuális vonatkozásait elemzi. Tavaly januárban kérte fel a Napvilág Kiadó egy tudományos ismeretterjesztő Horthy-életrajz megírására, ami mind a nagyközönség, mind a történészek számára hasznos lehet.

MTI Itthon

Horthyról nevezik el a gyömrői főteret

A Jobbik helyi képviselőjének indítványára és a többségében független tagokból álló képviselőtestület támogatásával Gyömrőn Horthy Miklósról nevezik el a város főterét - jelentette be szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Sas Zoltán, a kezdeményező jobbikos önkormányzati képviselő.

MTI Tech

Braham: Horthy a zsidókérdést ráhagyta az antiszemitákra

Amikor a magyarországi deportálások elkezdődtek, már a német vezetők is ráébredtek, hogy el fogják veszíteni a háborút. Legtöbbjük úgy gondolhatta, hogy legalább a "párhuzamos háborút" - a zsidóság megsemmisítését - megnyerhetik - fogalmazott Randolph L. Braham egy Bécsben tartott előadásában. A neves holokausztkutató szerint a magyar zsidók az utolsó pillanatig meg voltak győződve arról, hogy biztonságban vannak. Horthy Miklós a zsidókérdést ráhagyta az antiszemitákra - mondta a történész.