Bejelentkezés  

"Nincsen józan eszünk" - Cserhalmi György-interjú

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Pécs; színház; LMP; színész; Cserhalmi György; magyar filmgyártás; Mesés férfiak szárnyakkal;

A megosztottság onnan fakad, hogy mindenki másként keresi ugyanazt a boldogságot? Például erről is lehet vitatkozni. Cserhalmi György azért sem jár vitákra már régóta, mert mindegyik ugyanúgy végződik.

A színész, aki 64 évéből bőven letagadhatna legalább tízet, az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó díszvendége. A visszavonuláson egyáltalán nem gondolkodó művész szerint a magyar színházi életet mételyező ideológiai viták valójában egzisztenciaféltésről szólnak, a magyar filmgyártás leállása pedig óriási károkat okoz. Cserhalmi Györggyel életmű-kiállítása megnyitója után beszélgettünk.

hvg.hu: Milyen érzés a POSZT díszvendégének lenni? Mire gondolt, amikor megtudta, hogy idén önt kérik fel?

Cserhalmi György: Furcsa ez. Egyrészt az ember ilyenkor már mindent félig-meddig természetesnek vesz, de azért mégis elgondolkodik, hogy mi a fene történt, vége az életnek? Majd lejöttem ide, találkoztam egy csomó és kedves emberrel, és akkor mindez eloszlott.

hvg.hu: A POSZT megnyitóján kétségkívül ön aratta a legnagyobb sikert, holott összesen két mondatot mondott: közölte, hogy éljen Pécs, és hogy nem maradt más hátra, mint a fesztivál megnyitása.

Cs. Gy.: Egy rendes, hosszú beszéddel készültem, ám miután a miniszter úr elmondta a sajátját, az enyémet már nem lehetett elmondani, mert homlokegyenest más lett volna (nevet).

Fotó:

Aztán úgy gondoltam, hogy egye fene, legyen ennyi az én dolgom.

hvg.hu: Milyen élmények fűzik a POSZT-hoz? Járt már itt versenydarabbal, avagy valami más programon belül?

Cs. Gy.: Persze, tavaly voltam itt a Mesés férfiak szárnyakkal szereplőjeként, az előző 11 évben soha, csak vendégként, illetve néhány alkalommal koncert résztvevőként.

hvg.hu: Mit jelent önnek ez a találkozó?

Cs.Gy.: Leginkább azt, hogy megmaradt, mindnyájan ennek kell, hogy örüljünk. Ez az élmény most. Az, hogy hogyan él tovább a fesztivál, a jövő kérdése, de most az is csoda, hogy ilyen megszorítások mellett egyáltalán még létezik. Egyelőre örüljünk ennek.

hvg.hu: A pénzhiány mellett az elmúlt találkozókat a politikai megosztottság árnyékolta be, tavaly épp az ön darabja, a Mesés férfiak szárnyakkal kapcsán szabadultak el az indulatok, amikor a művészeti vita egyértelműen politikai színezetet öltött. Ön hogyan élte ezt meg?

Cs.Gy.: Én már nem járok ilyen vitákra, mert tudom, hogy mindig ez a vége. Annyira nem szeretem, amikor megy előtte a hablaty, az esztétizálás meg a vakarózás, aztán egyszer csak belecsapnak abba, amiért valójában jöttek, hogy összerúgják a port. Talán most van esély arra, hogy ezt megszüntessük, de nem vagyok naiv, ez még jó ideig el fog tartani.

hvg.hu: Honnan fakad ez a mély megosztottság?

Cs.Gy.: Onnan, hogy mindenki máshogyan képzeli el a boldogulását. Ha egy párt azt mondja, hogy én segítek neked boldogulni, akkor az a párt nagyon rosszul cselekszik, de még rosszabbul cselekszik az, aki ezt elfogadja.

Fotó:

Namármost, ezt az egész színházi szakma megtette, és innentől kezdve lehet háborúzni. Nincsen józan eszünk.

hvg.hu: Az idei POSZT hátterében álló megállapodás, kiegyezés segíthet vajon ezen?

Cs. Gy.: Az első lépés megtörtént azáltal, hogy vegyes társaság válogat, ez a négy ember négy különböző ízlésvilágot, világnézetet képvisel. Persze aztán megint lesznek majd vesztesek és nyertesek. Az a lényeg, hogy le tudunk ülni egymással és beszélgetni, és szó sincs ilyesmiről. Azok nem tudnak leülni, akik állítólag okosabbak nálunk.

hvg.hu: 2009-ben önnek is volt egy politikai szerepvállalása, amikor elvállalta a Lehet Más a Politika EP-listájának huszadik helyét. Tervez hasonlókat a jövőben is?

Cs.Gy.: Már jóval hamarabb, a rendszerváltás idején csináltam ilyen bulit, de attól sem lett közöm a politikához, meg ettől sem, csak kifejeztem azt, hogy jobb lenne még egy párttal több a parlamentben. Láttam, hogy kiesőben van az SZDSZ, meg az MDF, és azt szerettem volna, ha színesebb a mezőny. Ennyi volt az én dolgom.

hvg.hu: Térjünk vissza a színházra a politikából, hiszen ezért vagyunk itt. Az életmű-kiállítása megnyitóján többen megfogalmazták, hogy nagyon jó formában van, ahogy egyik ismerőse mondta, „marha jól néz ki”, szóval egyáltalán nem úgy tűnik, hogy életműve lezárására készülne. Van-e olyan álomprojekt, amelyet hosszú évek óta dédelget és szeretne megvalósítani?

Cs.Gy.: Soha nem volt szükségem ilyenre. Én mindent megkaptam. Ha nem moziban, akkor a színházban, ha nem a színházban, akkor a moziban, vagy ha nem itt, akkor a televízióban, de mindent elértem. Eszembe sem jutott, hogy álmaim legyenek, mert nem volt rájuk szükségem.

hvg.hu: Szerencsésnek érzi magát?

Cs.Gy.: Én ezt nem szerencsének tartom, nem hiszek ebben a dologban, szerencse maximum a lottóban van. Nálunk, színészeknél meló van, kőkemény meló. Az jut előre, aki bírja ezt, és akinél mindez képességekkel is párosul. Az csak látszat, hogy mi nem dolgozunk, valójában hülyére dolgozzuk magunkat. Büszke vagyok arra, hogy ennyit munkát megengedett nekem az élet.

hvg.hu: Most éppen mire készül?

Cs.Gy.: Garaczi László ír egy darabot, amit Bagó Bertalan rendez majd a Tháliában. Egyelőre munkacíme van csak: Vonósnégyes. Még nem olvastam.

hvg.hu: Filmszerepekről nincs szó?

Cs.Gy.: Nem tudom, mert az elmúlt időszakban, hogy szépen fejezzem ki magam, erősen leállt a magyar filmgyártás. Pihen a komp, kikötöttünk (nevet).

hvg.hu: Az elmúlt két évben valóban alig készültek új magyar filmek. Sikeres és keresett filmszínészként hogy éli meg mindezt?

Cs.Gy.: Nem jól, mert dolgozni kell. Enélkül egyrészt éhen hal a szakma, másrészt pedig szétzüllik, még jobban, mint ahogy az a rendszerváltás után a Mafilm szétverésekor történt.

Eszenyi Enikővel Az utolsó jelentés Annáról című filmben

Fotó:

Ami akkor megmaradt, az most megy az ebek harmincadjára. Valakit ez nem érdekel, de minekünk ez az életünk, mi ezért és ebből is éltünk. Lehet, hogy csúnya dolog, hogy már 40 éve csinálom ezt, de szeretném még pár évig.

hvg.hu: Gondolkodik a szakma valami megoldáson erre a tarthatatlan helyzetre?

Cs.Gy.: Nem. De (nevet). Mindenki másban (nevet). Valamiért csodára várnak az emberek, holott semmiféle csodára nem lenne szükség, csak pénzre.

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X