"Az antológiák szerkesztését feladom" – nyilatkozta a hvg.hu-nak Kerényi Imre arra reagálva, sikerült-e tisztáznia az elmúlt hónapokban a Nemzeti Könyvtárban megjelentetett szövegek szerzői jogi hiányosságait.

A miniszterelnöki megbízott újfent elismerte, hogy történtek szerzői jogi lemaradások az antológiáknál, de azt is hozzátette: "sehol nem volt sérelem, sehol nem volt kielégítetlen követelés".

Korábban a Nemzeti Könyvtár sorozatban engedély nélkül adták ki többek között Márai Sándor, Weöres Sándor és Szabó Magda műveinek részleteit is, így egyes kötetek kalózkiadásnak minősültek. A miniszterelnöki megbízott ezzel kapcsolatban akkor az Indexnek azt nyilatkozta: időzavarba kerültek, de a jogok rendezés alatt vannak.

MTI / Beliczay László

A 280 ügyből jelenleg egy-két eset maradt megoldatlanul, a többit rendezték, de a jövőben nem próbálkoznak hasonló kihívásokkal. "Az a baj, hogy egy antológiának hetven szerzője van, és hetven szerzőt, illetve örökösét megtalálni borzasztóan nehéz. Az Október 23-a című kötetünkkel kapcsolatban például meg kellett keresnünk Ronald Reagan, Jean Cocteau és Jean-Paul Sartre örököseit is" – magyarázta a hvg.hu-nak Kerényi.

A miniszterelnöki megbízott tapasztalatai szerint az örökösök vagy egyáltalán nem válaszolnak a megkeresésükre, vagy keveslik a jogdíjat. Az is előfordul, hogy egy örökös mentálisan beteg és egymásnak ellentmondó válaszokat ad, illetve hogy a leszármazottak a felmenők szellemi háborúit folytatják: "egyik a másikra azt mondja, hogy fasiszta, vagy hogy cionista, veszekszenek". "Nagyon sok örökös státuszát üzleti tevékenységként fogja fel, így fordulhatott elő, hogy egy 16 soros Szabó Magda idézetért 100 ezer forintot kellett fizetnem egy ügyes ügyvédnek" – tette hozzá.

Szíve joga

A Nemzeti Könyvtárnak, amelyre az állam 300 millió forintot különített el, huszonnégy kötete jelenik meg karácsonyig, decemberben négy kötettel zárul a roadshow. A Nemzeti Könyvtár aztán 2014. január másodikán újraindul egy újabb 24 kötetes hullámmal.

Kerényi arra a kritikára, valóban szükség van-e arra, hogy az állam könyvet adjon ki, a hvg.hu-nak azt mondta: "A magyar könyvkiadás évi 53 milliárdos hatalmas üzlet, abban ez csepp a tengerben, ezzel egyetlenegy kiadó sem megy tönkre. Az államnak szíve joga, hogy az eszméit propagálja."

"Minden politikai korszak törekszik arra, hogy saját magát nagy könyvsorozatokban is megfogalmazza. Ezek a nagy sorozatok megmaradnak a polcokon, és ötven-száz év múlva ezen sorozatok alapján kutatják majd a kort magát" – tette hozzá a miniszterelnöki megbízott.

A projekt gazdája szerint a könyvtár kulturális innováció, nem pedig kereskedelmi vállalkozás, ennek ellenére szerinte bevételt is generál. "Nagyon szépen jön a bevétel, 11 milliót adunk most a Nemzeti Kulturális Alap Folyóirat Szekciójának támogatásképp, 51 milliót pedig az NKA Könyvkiadói Szekciójának."

A bevétel Kerényi szerint annak ellenére is termelődik, hogy egy könyv a vaskos állami szponzorációnak köszönhetően csak 2500 forintba kerül, vagyis jóval kevesebbe, mint a piaci ára lenne, és a példányok egy részét teljesen ingyen terjesztik.

Nemzeti másképp

Kerényi Imre a hvg.hu-nak a Nemzeti Színházban történt igazgatóváltásról is beszélt, miután hétvégén megnézte Vidnyánszky Attila első rendezését, a Vitéz lélek című darabot. (Kritikánkat itt olvashatják el.)

"Nagyon kell, hogy ilyen színház is legyen Magyarországon. Állva tapsoltak az emberek, ki voltak éhezve arra, hogy ilyen előadást is lássanak. Katarzis volt, az előadás nem a rosszat kereste, hanem a jót. Alföldi színháza trendi, neonaturalista és kritikai színház, mely az embert a maga esendőségében ábrázolja, és kinevethetővé teszi. Én ezzel egyetértek: kinevethetők vagyunk."

Vidnyánszky Attila színháza Kerényi Imre szerint ezzel szemben költői, kicsit tanító jellegű, jövőbe mutató, idealisztikus.

"A színjátszásnak több húron kell történnie, az pedig nem jó, ha valamelyik izmus azt mondja, hogy csak én vagyok az érvényes. A probléma az, hogy az úgynevezett balliberális színház – tisztelet és becsület a toleráns kivételnek, mely egyébként ritka, mint a fehér holló – az elmúlt évtizedekben kizárólagosságra tört, ez a folyamat most megszakadt. Most többféle színház van és ez helyes. A helyére kerültek a dolgok, csak Vidnyánszkynak meg kell csinálnia a maga jó színházát, ez pedig, úgy látom, sikerülni fog neki. Ehhez idő kell és tehetséges emberek, akik jól vannak vezetve. Egy jó színház kifejlődése több év" – fejtette ki Kerényi.

hvg.hu

Alföldi színházát nem sajnálja, mert úgy gondolja, az a továbbiakban is jelen lesz a magyar színházi életben. "Alföldi már most is rendez Magyarországon, azon kívül világsztár lehet, hiszen hívták külföldre is. Előbb-utóbb pedig Magyarországon is biztos kap színházat bármelyik városi polgármestertől, ha akar – akár a budapesti főpolgármestertől is. Ha én lennék Tarlós István, és Alföldi Róbert pályázna, akkor én adnék neki színházat, mert neki is jár egy műhely. Mint ahogy a Vidnyánszkynak és a Dörnernek is járt" – magyarázta Kerényi, aki az igazgatóváltás előtt is minden darabot megnézett a Nemzetiben.

Annak ellenére, hogy Kerényi Imre hatalmas botrányt váltott ki egy májusban nyilvánosságra került beszédével, melyben többek között azt mondta: Vidnyánszky Nemzeti Színháza Alföldijével szemben "nem a buzikról fog szólni, hanem a szerelemről, a barátságról, meg a hűségről", most elismerően beszél a Nemzeti Színház elmúlt öt évéről.

"Nagyon elismerem azt a színházat, és jónak tartom, csak azt gondolom, hogy kell másféle színház is. Alföldi kitűnő színházában például katarzishiányom volt. Ez volt a fő bajom. Nem engedték például meg nekem, hogy meghatódjam Hamlet herceg sorsán, pedig én ehhez ragaszkodom."

"Nem a porból eszem a moslékot"

Annak ellenére, hogy Alföldi munkásságát elismeri, az István, a királyról Kerényi lesújtó véleményt fogalmazott meg lapunknak. "Magyar vagyok, nem a porból eszem a moslékot, mint a disznó, és akár István-hívő vagyok, akár Koppány-hívő, nem a náci keresztény hordák akaratát teljesítem, amikor rajongok István királyért, vagy amikor rajongok Koppány hercegért. Ez provokáció volt, amire nincs szükség” – magyarázta Kerényi, majd hozzátette: "Azért is rossz a véleményem erről az előadásról, mert a főszereplő itt a pénz utáni hajsza volt. Hogy el lehessen adni a jegyeket. Volt benne valami kíméletlen profithajhászás."

"Tisztelettel kérem a producer hölgyet, kicsit a szerzőket is, hogy ne provokálják a magyarságot. A mű jó, bízzanak benne. Az egyszer, s mindenkori profit garantált" – zárta szavait a miniszterelnöki megbízott.