szerző:
Lukács Andrea
Tetszett a cikk?

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni férjével való házasságának teljes kilenc évét naplóba foglalta, de megjelentetését csak halála után engedélyezte. Ferencz Győző történész többéves munkával tárta fel, értelmezte és szerkesztette össze a terjedelmes anyagot, amit decemberben adnak ki kötet formájában.

3 és fél millió karakter. Gyarmati Fanni 1936 és 1945 között gyorsírással jegyezte fel mindennapjait Radnóti Miklóssal, a végére hatalmas mennyiségű anyag gyűlt össze. Ferencz Győző véletlenül bukkant rá a vastag paksamétára 2003-ban, amikor Fifi néni megkérte, hogy szedje rendbe az ágyneműtartóban tárolt iratokat. Bár nem rejtette véka alá Radnóti özvegye, hogy írt naplót, de kikötötte, hogy csak halála után lehet vele bármit kezdeni, pontosabban így fogalmazott: „halálom után azt csinálsz vele, amit akarsz” – mondta állítólag a történésznek, aki Radnóti életének kutatója és életrajzírója, így szoros kapcsolatot ápolt az amúgy nyilvánosság elől elzárkózva élő özveggyel

Ferencz Győző irodalomtörténész a mai sajtótájékoztatón
Fülöp Máté

Fifi néni 2014. február 15-én, 102 éves korában hunyt el, ezek után Radnóti hagyatékának ráeső része is közkézre, azaz az Magyar Tudományos Akadémia levéltárába kerülhetett. A Radnóti-rajongók decemberben vehetik kézbe a vaskos naplót, amit Ferencz Győző sokéves munkával szerkesztett kötetté.

Semmilyen írói ambíciója nem volt Fifi néninek, mégis a töretlen és kitartó jegyzetelés az idő múlásával egyre kiforrottabb lett Ferencz szerint. Sopánkodás, sőt érzelmek nélkül tudta megírni a II. világháború alatt őt, férjét és családját ért borzalmakat. „Kíméletlenül őszinte” – így jellemzi az asszony stílusát Ferencz, de akármennyire is száraz tényközlésre korlátozódott a gyorsírásos jegyzet, a hatás állítólag „infernális”. Gyarmati Fanni életfeladata az volt, hogy Radnóti költői tevékenységét támogassa, a naplóírással is ez volt a célja.

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni
MTI / Kallos Bea

Ferencz szerint azonban ennél sokrétűbb lett az eredmény: irodalomtörténeti szerepe mellett hiteles holokauszttörténet, de még az időszak szociológiai és genderproblémáit is felfedi. Gyarmati Fanni ugyanis gyorsírás-oktatóként dolgozott, majd átvette apjától a bizniszt, így Radnóti irodalmi útjának egyengetése mellett meg kellett küzdenie a férfias munka világával is. A legfontosabb mégis az volt neki, hogy férje dolgozzon: azaz verseket írjon. Minden más polgári tevékenységre úgy tekintett, mint ami hátráltatja Radnótit az igazi feladatában. „Miki ma verssel várt”, ez többször is szerepel a naplóban, de ez még korántsem jelentette azt, hogy remekmű készült. Fanni belelátta Radnótiba a nagy költőt, és mindent ennek a szolgálatába állított. Még a munkatáboros levelezéseik során sem volt rest kritizálni a költeményeket, van olyan levél, amiből kiderül, hogy arra kérte férjét, írja át egyik verse zárósorait.

Radnóti Miklós szobra a költő nevét viselő gimnázium előtti téren Szegeden
MTI / Kelemen Zoltán Gergely

A naplóban más részletekre is fény derült közös életükből, a háztartásról, de még szexuális életükről is. A híres síelős kép ellenére például Fifi néni leírja, hogy mennyire utált férje kimenni a hóba, és egy idő után kénytelen volt egyedül siklani. Ennél megrendítőbb az a momentum, amikor Radnóti Miklós koszosan, kopaszra nyírt fejjel ért haza 1943. március 16-án. Felesége lejegyezte megkínzásának részleteit is, amit férje már otthon mesélt el, miután egy önkéntes megállította az utcán, bevitte az Aréna úti Albrecht laktanyába és megkínozta.

Azt tudni lehetett, hogy Radnóti is írt naplót, de ezen a márciusi napon abbahagyta az írást. Neje 1946-ig írta sajátját, férje harmadik temetéséig. A befejező mondatáról is mesélt Ferencz Győző, azokban a napokban az özvegy ugyanis egy francia író művét olvasta, aki történetesen náci kollaboráns volt, a kor egyik populáris írója. Fifi néni azt írta le utoljára a naplóban, hogy elkezdte a könyvét olvasni, de abbahagyta.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!