szerző:
Csíki Sándor

Húsvét: feltámadás, újjászületés, tavaszköszöntés, az esztendő első igazi nagy ünnepe. De mióta? Mit is jelent valójában a szó? S hogyan alakultak ki a szimbólumai?

Az európai nyelvek egy részében a húsvétot jelentő szó a pészah (elkerülés) alatt fogyasztott kovásztalan kenyérre, a pászkára utal. A pászka szó a görög bibliafordítással vált elterjedtté, és az ortodox egyház szóhasználatában egyszerre jelöli a húsvétot és az eredeti zsidó jelentéséhez képest újraértelmezett elkerülést a halálból az életbe, a földről a mennyekbe. Erre utal az angolban ritkábban használatos passover elnevezés, míg a közismert Easter inkább a tavaszköszöntésre, akárcsak a német nyelvben az Ostern (Oestra vagy Ostara tavaszistennő a germán mitológiában).

A cseh, a szlovák, a lengyel nyelvben a húsvét elnevezése megint másra, a feltámadást megelőző Nagy Éjszakára utal. A magyar nyelv profán bájjal a húsevést emeli a feltámadás ünnepének lényegi tulajdonságává. Az ugyanis nem a hús elvételét, hanem a nagyböjt utáni magunkhoz vételét jelenti.

Egybecsengő dátumok

A 325. május 20. és július 25. között Niceában tartott első egyetemes zsinat határozata alapján, a húsvét dátumát a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra rögzítették, és kiszámítását, kihirdetését Alexandria püspökére bízták. A húsvét-számítási metódusban, alapjaiban ma is egyetért a kettészakadt egyház római katolikus és ortodox fele, ennek ellenére mégis eltérő eredményre jutnak, aminek az oka, hogy az ortodox egyház Julius Caesar-féle ókori, a nyugati egyház pedig az ennél pontosabb Gergely naptárt használja. Akad ugyan elvi megállapodás egy egységes számítás rendszerre, ám Isten malmai ez ügyben is lassan őrölnek.

A nyugati kereszténységben a húsvét mindig március 21. és április 26. közé esik. 2015-ben a nyugati keresztény húsvétot április 5-én, a keletit egy héttel később, április 12-én ünneplik. (A zsidó húsvét, a Peszah   az idén április 3-12. közé esik.)

Szimbólumok szintjei

Amiben az egyház és a hívők milliói vélhetőleg maradéktalanul egyetértenek, az a gasztronómiai hagyomány. A hagyományhoz kötődő húsvéti ételek egyszersmind jelentések hordozói is. A húsvéti ételszimbólumok három szintjét a közvetlenül Jézushoz kötődő (bárány, „Isten báránya”), a nyomaiban pogány rítusok (tojás = újjászületés, sonka = szerencse, sütemény/kenyér = termékenység, bárány = áldozat) és a modern értelmezések (cukrok, játékok, kosárkák) elemei adják. A húsvétnak, szerte a világon, a pogány múltban is ünnepelt tojás és a germán tavasz istennő (Oestre/Ostara) szent állata, a nyúl, a legelterjedtebb szimbólumai.

©

A Holdból a földre

Aki látott már baknyulakat tavasszal, párzás idején gyilkos agresszivitással küzdeni, aligha tekinti a nyulat kedvesen megbújó, riadt jószágnak, pláne nem olyannak, amilyet a kereszténység szent ünnepével kapcsolatba hozhatnánk. Talán ezért is van, hogy a húsvéti nyúl, annak ellenére, hogy a számos keresztény kultúrában elterjedt és elfogadott, soha nem kapott specifikus keresztény értelmezést.

A nyúl évezredek óta a mesék, mitológiák, vallások szereplője. A kínai kultúra holdbéli nyula a Holdon növő babérfa alól gyűjti össze azokat a gyógynövényeket, amelyekből a halhatatlanság elixírjét készíti. Az ókorban általánosan elterjedten élt az a hit, hogy a mezei nyulak hermafroditák. Plinius és Plutarkhosz is ebben hittek. Az az elképzelés, hogy a mezei nyulak a szüzesség elvesztése nélkül is képesek szaporodni, vezetett el a Szűz Máriával való asszociációkhoz. Talán emiatt is, de a mezei nyúl a középkori keresztény templomok, festmények népszerű motívuma lett, különösen Észak-Európában, sőt, a zsidó széder esti imakönyv (hágádá) ábrázolásaiba is bekerült, és a pészáhi hagyománynak is része lett.

©

A nyúl és a tojás kapcsolatára számos elképzelés él. Ezek egyike az alvilág germán istennőjéhez, Hélhez kötődik. A mese szerint, a nyúl eredetileg madár volt, ám Hél haragjában négylábúvá változtatta. A húsvéti nyúl (Osterhase) első, ráadásul tojással együtt történő említése Georg Franckenau német gyógyszerész és botanikus húsvéti tojásról írott „De ovis paschalibus – von Oster-Eyern” című, 1682-ben megjelent művében olvasható. „… a húsvéti nyuszi egy fészekalja tojást rejt el a kertben, a fűben, a bokrokban, s így tovább, és a felnőttek, szakadatlan kacagás közben azt akarják, hogy a fiúk keressék meg őket.” A húsvéti nyulak népszerűsége miatt nem meglepő, hogy az első cukorból, tésztából készülő húsvéti nyulak, tojások is éppen Németországban jelentek meg az 19. században, s innen terjedtek el Európában, Amerikában is.

Festett tojások

A tojás dekorálásának lehetősége már az Afrikában élő korai emberősök fantáziáját is megmozgatta, amit hatvanezer éves, karcolással díszített strucctojások is bizonyítanak. A dekorált strucctojás a sumér és egyiptomi kultúrában, ötezer évvel ezelőtt is gyakori. A tojás az ókori világban sokfelé, így Babilonban is szent szimbólum. Úgy hitték, hogy egy csodálatos méretű tojás hullott az egekből az Eufrátesz vizébe, s ebből a csodálatos tojásból kelt ki a szerelem istennője. A misztikus tojás gondolata a világ számos pontján felbukkant. Rómában, a szexualitással hírbe hozott bacchanáliák ceremóniáinak része. A tojás a termékenység (halhatatlanság, megfiatalodás) szimbóluma, ezért is kacsolódik a krisztusi feltámadáshoz, újjászületéshez. Ennél praktikusabb ok, hogy a korai keresztény böjti rendben, a negyvennapos húsvéti nagyböjt alatt sokfelé még tojás sem lehetett enni, amitől a (húsvéti) tojást még kívánatosabb lett.

©

A pirosra festett tojás ötezer évvel Krisztus előtt az életerő és a barátság jelképe volt a tavaszi napéjegyenlőség idején. A messzi régmúltban, Kínában jelent meg az a szokás, hogy a gyermekeknek a boldogságot és hosszú életet jelképező piros színre festett tojás vittek a születésnapjukra. A festett tojások ajándékozása a perzsáknál is fellelhető. A tojás a kereszténység szimbólumrendszerében újabb tartalmakat nyert, s a tojáshéj annak a sziklasírnak lett jelképe, amelyből Jézus harmadnapra feltámadott.

A tojásfestéshez különféle növények főzeteit használták. A barna színt a hagyma héja; a feketét a tölgy, égerfa kérge, dió héja; az arany színt a fiatal almafa kérge, vagy a körömvirág; a lilát a mályvavirág szirmai; a zöldet a rozs fiatal hajtásai, vagy a meténg levelei; a rózsaszínt a cékla levei szolgáltatták. A színeknek régiónként változó jelentése lehetett. A piros talán a legrégibb szimbólum a színek között, s igen sok jelentést tulajdonítanak neki. Lehet minden, s mindennek az ellenkezője is. Ez az éltető vér, a menny, az éj, az öröm, a boldogság, a remény, a házasság, a szeretet színe is. A tojás piros színe Krisztus vérét (és a pogány tüzet) jelképezi.

Benn a bárány

A húsvéti liliomok, pillangók, barkaágak, gyertyák, keresztek, oroszlán (Jézus = a bűnön és halálon győztes Júda oroszlánja) társaságában, a megszentelt ételek közül a húsvéti bárány az ünnep legkifejezőbb szimbóluma. A húsvéti bárány ószövetségi előképe az Egyiptomból való szabadulás előestéjén kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel elfogyasztott páskabárány. A bárány sütése nálunk is szokás, sokhelyütt – például Erdélyben – nem is képzelhető el a húsvét bárányétel nélkül.

©

Bár kétségtelen, hogy nem veheti fel a népszerűségi versenyt, a kereszténység előtti pogány Európában a szerencsét szimbolizáló sonkával, ami nélkül tényleg elképzelhetetlen a húsvéti asztal.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!