szerző:
Kandó Eszter

Melyik kávéházat látogatta Babits és Karinthy előszeretettel, amikor házszomszédok voltak az 1930-as években? Milyen szavakat, milyen kontextusban használt Obama első elnöki beiktatási beszédében? Hogyan változott Darwin szóhasználata A fajok eredete egymást követő kiadásaiban? Egyre terjednek a szövegvizualizációs alkalmazások.

A kérdésekre a válasz megvan, ott lehet egy múzeumi kiállítótérben, egy részletes politikai elemzésben vagy egy doktori disszertációban. Szemléletessé tenni ezeket az adatokat ellenben külön kihívás, ahol jó arányban kell ötvözni a tényeket a képpel.

A műfajnak egy laza évtizede külön neve is van, a felhasznált anyag típusától függően ez lehet adat-vagy szövegvizualizáció. A dolog technikai hordozója pedig széles skálán mozog: a posztertől, az érintőképernyős megoldáson át egy gif is idetartozhat. A megvalósításban résztvevő programozó és grafikus nemegyszer egy és ugyanaz.

Lényegében erre a kettős szereposztásra készített fel egy speciális kurzus is még 2012-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME), amelynek vezető tanára, Ruttkay Zsófia a hallgatók ihletésére magyar múzeumok, kutatások dokumentumait sorakoztatta fel. Itt találkozott az egyik végzős tervezőgrafikus diák, Szűcs Krisztina is a Petőfi Irodalom Múzeum (PIM) Nyugat kiállítás kurátoraival, akik az órára a folyóirat születésének (1908) centenáriumi évében rendezett kiállítás DVD-jét is magukkal vitték.

A tapasztalat is erősítheti, hogy digitális alkalmazások okos használatával egy hagyományos múzeum sokkal vonzóbbá tehető. A különböző interaktív felületek automatikusan felkeltik a látogatók érdeklődését, bár egy-egy kiállítás információözönében ezek látszólag csak a pár perces “kikapcsolódás” örömét kínálják. Holott jó esetben ezek a kütyük is az ismeretterjesztés (titkos) ügynökei, ahol a vizualitás és a tárgyi szakszerűség kölcsönösen feltételezi egymást.

Szűcs Krisztina a diplomamunka szintig tolta az ismerkedést a Nyugat folyóirattal, a DVD adatbázisából egy érintőképernyős alkalmazást készített, ez a honlapján egy-egy kép formájában ma is tanulmányozható.

A szövegvizualizációban a folyóirat köré csoportosuló írók kávéházi kitérőinek összefüggései láthatóak: az hogy ki, melyik kávéházat preferálta, az mennyire esett messze az otthonától, de az alkalmazásnak kétségtelenül az egyik legérdekesebb része az, hogy maguk az alkotók hogyan kapcsolódtak egymáshoz a kávéházak alapján.

Karinthy Frigyes és Babits Mihály is a VIII. kerületi Reviczky utcában (az 5. és 7. alatt) laktak az 1930-as években, de mindketten két budai, ma már nem létező (az épületeket is elbontották) kávéházban is összefuthattak, az Alagút utcai Philadelphiában vagy a Clark Ádám téri Lánchídban.

Ellenben Nagy Lajossal nem valószínű, mert ő a lakóhelyéhez közel eső Japánt és a New York kávéházat látogatta, de persze ahogy Nyugat tollforgatói közül a legtöbben, a Centrálban is törzsvendég volt – derül ki pár pillanat alatt a programból.

“Nagyon találó, plasztikus ez megoldás” - meséli Kelevéz Ágnes irodalomtörténész, az egykori kiállítás főkurátora. A keresztbe-kasul futó vonalak érzékletesen ábrázolják, hogy “milyen emberi háló kötötte össze a Nyugat munkatársait, azt, hogy a kávéházak milyen fontos színterei voltak a társas érintkezéseknek. A kávéházak egyfajta szellemi gócpontként működtek”. Szűcs Krisztina munkája a PIM tervei szerint érintőképernyős formában hamarosan a Veres Pálné utcai Ady Endre Emlékmúzeumban fog helyet kapni.

Külföldi példák közül pedig sokáig lehet bogarászni a Nobus Labs ügynökség munkájában, amely Nixontól (1969) kezdve vizsgálja az amerikai elnökök beiktatási beszédeit. A mozgó ábrában érdemes a szavak közti kapcsolaton is elidőzni, mert az élőnyelvi hangsúlyozás hiányában a tartalom, az „üzenet” is tisztábbnak tűnik.

Más jellegű projektet csinált Ben Fry amerikai adatvizualizációs szakember 2009-ben, amikor Charles Darwin A fajok eredete című munkájának különböző kiadásait vetette össze, a következtések is izgalmasak. De hasonlóan nagyszabású terv volt egy évvel később Stephan Thiel német dizájner-programozóé is, aki a Shakespeare drámáit vette ötféleképpen is górcső alá.

A MOME Kreatív Technológia Laborjában (TechLab) pedig egymás után készülnek a Szűcs Krisztináéhoz hasonló alkalmazások. Kifejezetten sikeresek voltak Weöres Sándor 100. születésnapjára rendezett A megmozdult szótár című PIM kiállításon szereplő kütyük (lásd videó), de a múzeum jelenleg is látogatható Petőfi-kiállításából sem spórolták ki a „játékos-tanulás” élményét.

 

A témáról bővebben az e heti nyomtatott HVG-ben lehet olvasni.