szerző:
Kandó Eszter

Melyik kávéházat látogatta Babits és Karinthy előszeretettel, amikor házszomszédok voltak az 1930-as években? Milyen szavakat, milyen kontextusban használt Obama első elnöki beiktatási beszédében? Hogyan változott Darwin szóhasználata A fajok eredete egymást követő kiadásaiban? Egyre terjednek a szövegvizualizációs alkalmazások.

A kérdésekre a válasz megvan, ott lehet egy múzeumi kiállítótérben, egy részletes politikai elemzésben vagy egy doktori disszertációban. Szemléletessé tenni ezeket az adatokat ellenben külön kihívás, ahol jó arányban kell ötvözni a tényeket a képpel.

A műfajnak egy laza évtizede külön neve is van, a felhasznált anyag típusától függően ez lehet adat-vagy szövegvizualizáció. A dolog technikai hordozója pedig széles skálán mozog: a posztertől, az érintőképernyős megoldáson át egy gif is idetartozhat. A megvalósításban résztvevő programozó és grafikus nemegyszer egy és ugyanaz.

Lényegében erre a kettős szereposztásra készített fel egy speciális kurzus is még 2012-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME), amelynek vezető tanára, Ruttkay Zsófia a hallgatók ihletésére magyar múzeumok, kutatások dokumentumait sorakoztatta fel. Itt találkozott az egyik végzős tervezőgrafikus diák, Szűcs Krisztina is a Petőfi Irodalom Múzeum (PIM) Nyugat kiállítás kurátoraival, akik az órára a folyóirat születésének (1908) centenáriumi évében rendezett kiállítás DVD-jét is magukkal vitték.

A tapasztalat is erősítheti, hogy digitális alkalmazások okos használatával egy hagyományos múzeum sokkal vonzóbbá tehető. A különböző interaktív felületek automatikusan felkeltik a látogatók érdeklődését, bár egy-egy kiállítás információözönében ezek látszólag csak a pár perces “kikapcsolódás” örömét kínálják. Holott jó esetben ezek a kütyük is az ismeretterjesztés (titkos) ügynökei, ahol a vizualitás és a tárgyi szakszerűség kölcsönösen feltételezi egymást.

Szűcs Krisztina a diplomamunka szintig tolta az ismerkedést a Nyugat folyóirattal, a DVD adatbázisából egy érintőképernyős alkalmazást készített, ez a honlapján egy-egy kép formájában ma is tanulmányozható.

A szövegvizualizációban a folyóirat köré csoportosuló írók kávéházi kitérőinek összefüggései láthatóak: az hogy ki, melyik kávéházat preferálta, az mennyire esett messze az otthonától, de az alkalmazásnak kétségtelenül az egyik legérdekesebb része az, hogy maguk az alkotók hogyan kapcsolódtak egymáshoz a kávéházak alapján.

Karinthy Frigyes és Babits Mihály is a VIII. kerületi Reviczky utcában (az 5. és 7. alatt) laktak az 1930-as években, de mindketten két budai, ma már nem létező (az épületeket is elbontották) kávéházban is összefuthattak, az Alagút utcai Philadelphiában vagy a Clark Ádám téri Lánchídban.

Ellenben Nagy Lajossal nem valószínű, mert ő a lakóhelyéhez közel eső Japánt és a New York kávéházat látogatta, de persze ahogy Nyugat tollforgatói közül a legtöbben, a Centrálban is törzsvendég volt – derül ki pár pillanat alatt a programból.

“Nagyon találó, plasztikus ez megoldás” - meséli Kelevéz Ágnes irodalomtörténész, az egykori kiállítás főkurátora. A keresztbe-kasul futó vonalak érzékletesen ábrázolják, hogy “milyen emberi háló kötötte össze a Nyugat munkatársait, azt, hogy a kávéházak milyen fontos színterei voltak a társas érintkezéseknek. A kávéházak egyfajta szellemi gócpontként működtek”. Szűcs Krisztina munkája a PIM tervei szerint érintőképernyős formában hamarosan a Veres Pálné utcai Ady Endre Emlékmúzeumban fog helyet kapni.

Külföldi példák közül pedig sokáig lehet bogarászni a Nobus Labs ügynökség munkájában, amely Nixontól (1969) kezdve vizsgálja az amerikai elnökök beiktatási beszédeit. A mozgó ábrában érdemes a szavak közti kapcsolaton is elidőzni, mert az élőnyelvi hangsúlyozás hiányában a tartalom, az „üzenet” is tisztábbnak tűnik.

Más jellegű projektet csinált Ben Fry amerikai adatvizualizációs szakember 2009-ben, amikor Charles Darwin A fajok eredete című munkájának különböző kiadásait vetette össze, a következtések is izgalmasak. De hasonlóan nagyszabású terv volt egy évvel később Stephan Thiel német dizájner-programozóé is, aki a Shakespeare drámáit vette ötféleképpen is górcső alá.

A MOME Kreatív Technológia Laborjában (TechLab) pedig egymás után készülnek a Szűcs Krisztináéhoz hasonló alkalmazások. Kifejezetten sikeresek voltak Weöres Sándor 100. születésnapjára rendezett A megmozdult szótár című PIM kiállításon szereplő kütyük (lásd videó), de a múzeum jelenleg is látogatható Petőfi-kiállításából sem spórolták ki a „játékos-tanulás” élményét.

 

A témáról bővebben az e heti nyomtatott HVG-ben lehet olvasni.

 

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!