Szinte teljesen eltűntek a Magyar Nemzeti Galéria tervezett épületéről a lebegő tetők, amik a pagodaszerű – vagy más vélemények szerint fára hasonlító – épület karakterét adták. Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója kérdésünkre azt válaszolta, hasznossági szempontok vezettek a változásokhoz, amire a japán SANAA tervezői nyitottak voltak.

Shági szerint a mai igényeknek megfelelő kiállító tereknek természetes fénytől elzárt dobozoknak, míg a közönségforgalmi tereknek nyitott, levegős, világos tereknek kell lenniük. Ez a kettős funkció látszik az áttervezett épületen is, amely 1500 ezer négyzetméterrel kevesebb helyet foglal el a Ligetből, mint a most ott álló, 10,7 ezer négyzetméteres Petőfi Csarnok (PeCsa).

A meglehetősen rossz állapotban lévő egykori szórakozóhely bontása decemberben kezdődik meg – hangzott el a helyszínen tartott bejáráson, ahol a megváltozott terveket is bemutatták.

Újságírói kérdésre Shági elmondta: a bontáshoz a már meglévő utakat használják felvonulási útvonalként, az építkezés 71 fát érint, ezek közül 63-at a parkon belül átültetnek, a 8 rossz állapotban lévő példányt pedig a szabályoknak megfelelően pótolni fogják.

Az új épületet négy oldalról lehet megközelíteni majd. Nemcsak jeggyel lehet belépni, a parkhasználókat olcsó étterem, ingyenes kiállítások, és más közösségi terek is várják majd.