Bánkuti András nyolcvanas és kilencvenes években készített fotóinak szentelt külön anyagot a New York Times rangos rovata, a Lens. A rendszerváltás előtti Magyarország hétköznapjait bemutató fotók mellett a cikk az alkotót is idézi, aki szerint a szocialista érában a fotósok sokszor a saját archívumuknak dolgoztak csak. A negatívokat fiókokban rejtegették, és csak egy kisebb szakmai körnek mutatták meg, mivel a szegénységről, cigányságról, vallási témákról tilos volt képeket közzétenni.
"Úgy kellett megközelítenem az alanyaimat, hogy érezzék az empátiámat, és a bizalmukba fogadjanak. Szembetűnő, ha ezek közül valami hiányzik egy fotóról" – jellemezte munkáit Bánkuti. A fotós arról is beszámolt a lapnak, hogy több fotója miatt is nyomoztak ellene a szocialista rendszerben, egyik II. János Pál pápáról készített fotóját pedig leszedették a Magyar Sajtófotó Kiállításon.
Bánkuti András 1995 és 2011 között vezette a HVG fotórovatát, kollégái akkor ezzel az összeállítással búcsúztak tőle:
A türelmes Bánkutya sokezer fotójából szemezget ez a rendhagyó Nagyitás-mustra, ezzel köszönve meg az együtt töltött éveket a HVG fotórovatának éléről másfél évtized után sajátos belátó önkéntességgel távozó Bánkuti Andrásnak az általa verbuvált csapat. Fél fülén telefon, a másikkal rád figyel, nem tudni, hogy éppen kinek válaszol, kitől kérdez, kitől kér egy pillanatnyi türelmet, s közben néhány instruáló, kérdő szót vet egy-két-három íróasztallal odébb.