szerző:
MTI

"Attól fogva, hogy híre megy valamelyik himalájai növény gyógyító erejének, három-négy év sem kell ahhoz, hogy végleg el is tűnjön a Földről" - figyelmeztet Jacques Fleurentin francia etnofarmakológus, aki a gyógyszerészetet az élővilág védelmével kapcsolja össze.

A szakértő szerint néhány ilyen növényfaj esetében már el is késtek a megóvásukra szolgáló intézkedésekkel. Példaként olyan, Kínában és Tibetben régóta alkalmazott gyógynövényeket említ a szakértő, mint a kínai hernyógomba (Cordyceps sinensis) vagy a illatos varjúháj (Rhodiola crenulata), amelyek az interneten megindult forgalmazás következtében kiveszőfélben vannak. 

A ginszenggyökér vagy a sebgyógyító árnika szabadon már alig található, csak a termesztés révén lehet hozzájutni még ezekhez a keresett természetes gyógynövényekhez. Gyakorlatilag ugyanez a helyzet valamennyi növénnyel, amely stimuláló hatással bír. "Amint a kínai vagy amerikai vállalatok kezdik forgalmazni és hirdetni ezeket a növényeket az interneten, áruk felmegy és a falusiaknak többet fizetnek azért, hogy nagy mennyiségben gyűjtsék őket" - magyarázta a jelenséget Fleurentin doktor. 
 
A kínai hernyógombát hagyományosan az idős emberek köhögésének és lélegzési zavarainak enyhítésére használták. Ára 1975 óta a korábbi kétezerszeresére nőtt, és 2005-ben grammjáért már 8 eurót (csaknem 2000 forint) kínáltak. Ha ennek a gombának a nevét beütik az internet keresőprogramjába, a Google 128 ezer találatot jelez, jobbára olyan honlapokon, amelyek a tüdőre, a vesére gyakorolt jótékony hatását dicsérik. 
 
Az illatos varjúháj - más néven rózsagyökér - a meghűléses betegségek ellen hatásos, a Google 14.500 találatot jelez hasonló portálokon. Ez szintén aggasztja Fleurentin doktort, aki a francia etnofarmakológiai társaság elnöke és 40 éve kutat Tibet és Jemen hegyeiben a hagyományos gyógynövények után, a természeti változatosság, a biodiverzitás védelmében. 
 
"A déli országokban a lakosság 80 százaléka csak gyógynövényekkel kúrálja magát, mert nincs más választása. Amikor azonban a globalizált világ felfigyel egy adott fajra, az veszélybe kerül" - mondja a kutató. Ez már csak azért is nyugtalanító, mert például az EU-ban használt gyógynövényeknek csak mintegy 20 százaléka európai eredetű. 
 
"Sürgős dolog számbavenni ezeket a növényeket, felmérni, mennyire ritkák, megérteni és tesztelni, akár ismételten is, mi adja a gyógyhatást, meg kell őrizni a fajokat a helyszínen, és meg kell tanulni, miként kell művelni ezeket és hogyan állítható elő belőlük hatásos medicina" - fejtette ki a francia kutató. 
 
A ginszenget már nagy területen termesztik Ázsiában és az Egyesült Államokban, de a termesztett gyógynövény nem mindig olyan hatásos, mint a természetben lévő: ellenőrizni kell a körülményeket, a talajt, a tengerszint feletti magasságot. 
 
A gyógynövényekre vonatkozó ismeretek szóbeli továbbadása ma már nem elegendő, arra van szükség, hogy rögzítsék és szabadalmazzák az eljárásokat a termelők, megakadályozandó, hogy az északi termelők maguk szabadalmazzák a hagyományos módszereket - mondja az etnofarmakológus. Jacques Fleurentin szerint 400-500 gyógynövény is van, amelyet ilyen módon kellene védeni a kipusztulástól.