Rajtunk is múlik, mennyire vagyunk betegek!
Vannak „versenyek”, melyek megnyerése sokkal fontosabb, mint egy olimpiai aranyérem. Ilyen a születéskor várható élettartam, melyben az OECD országok között a dobogó második fokán vagyunk. Hátulról.
Ez a cikk nem megdöbbenteni vagy depresszióba akar taszítani, egyszerűen statisztikai adatokat közöl közöl. Miközben a világ egyre tudatosabban étkezik, divat lett a sportos életmód, addig Magyarország szinte minden egészségügyi összehasonlításban az utolsó helyeken szerepel. És most nem csak a „fejlett Nyugat” a mérce: a V4 országaiban élők is egészségesebbek és jobb feltételekkel indulnak neki az életnek. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete összegyűjtötte a legfontosabb adatokat, melyeken a hatékonyabb, jobb minőségű és modern kezelésekkel javítani lehetne.
Változtatni kellene az életmódunkon
A „halál nem válogat” tartja a mondás, de a statisztikákat tekintve a magyarokat mégis másfélszer gyakrabban „választja”, mint egy átlagos európai állampolgárt és a korai - azaz 65 éves kor előtti – halálozási statisztikát is vezetjük az öreg kontinensen. Ez persze nem szerencse kérdése.
A szív és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribb halálok Európában is, de míg ott egyharmad az arány, nálunk minden második állampolgár ebben hal meg. Nem is csoda, hiszen minden harmadik ember elhízott ma Magyarországon (önbevallás alapján minden 5.), négy emberből egy rendszeresen dohányzik, a honfitársaink fele egyáltalán nem sportol és alig néhány olyan ország akad, ahol több alkoholt fogyasztanak, mint mi. Tehát sokszor nem az egészségügy állapota felelős a rossz eredményekért, hanem az életmódunk. Ennek is köszönhető, hogy a cukorbetegek országa lettünk: a kétezres évek óta megduplázódott a diabéteszesek száma, mára az ország 8 százalékát (800 ezer embert) érint ez a betegség.
Korán kezdjük
Az alkohol szerves része a társadalmunknak. Ezt a fiatalok is látják, tapasztalják, minden közös eseménynek, legyen az születésnap vagy csak egy baráti összejövetel, elengedhetetlen kelléke a szesz. Így nem csoda, hogy a 15 éves (!) fiúk közül tízből négy legalább kétszer berúgott már életében, míg hasonló korú lányok harmada is átesett a „tűzkeresztségen”. Míg máshol a mozgás trendi, nálunk még mindig a dohányzás. A tinédzserek 20 százaléka már rendszeresen füstöl, annak ellenére, hogy a trafikok elvileg megnehezítették a cigaretta vásárlást.
Fontos lenne a szűrés
Magyarországon a legmagasabb Európán belül a rák okozta halálozások száma. 100 ezer emberből másfélszer annyian halnak meg rákban, mint az európai átlag. Hiába minden prevencióra ösztönző kampány, csak akkor megyünk el orvoshoz, ha már túl késő. Mammográfiai vizsgálaton például az 50-70 év közötti magyar nők kevesebb, mint fele vesz részt, míg az európai arány 60 százalék felett van. Ennek egyik oka, hogy itthon minden második embernek nem megfelelő az egészségértési szintje. Azaz nehezen értik meg a megelőzés fontosságát, nagyobb eséllyel lesznek krónikus betegek, nehezebben kezelik a betegségüket és többször előfordul, hogy nem követik az előírt terápiát. Mindez komoly anyagi terhet ró az egészségügyi ellátás egészére.
A tudatos beteg persze nem azt jelenti, hogy a tünetek alapján valamilyen gyógymódot talál az interneten. A rendszeres szűrővizsgálatokra járás éppúgy a mindennapok részévé kell váljon, mint a rendszeres testmozgás. Bár a jobb egészséghez egy jól működő, megfelelő forrásokkal rendelkező egészségügyi ellátórendszer is szükséges, mi magunk becslések szerint legalább 70 százalékban vagyunk felelősek az egészségünkért az egészségtudatosságon és a szociológiai hátterünkön keresztül.