Nyereg alatt puhított magyar DNS-ek

2008. november 19., szerda, 06:29 • Utolsó frissítés: 2008. december 05., péntek, 13:14

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#39)

Akik a magyarság török, iráni, mezopotámiai eredetének bizonyítását remélték térségünk eddig legkiterjedtebb etnogenetikai vizsgálatától, most bizonyosan csalódnak. A frissen publikált adatokból kiderül, már a honfoglalás idején túlnyomórészt európai volt genetikai állományunk. Akik viszont a népek keletkezését, az etnogenezist illetően nem a meseszerű magyarázatokat, inkább a tényeket kedvelik, számos izgalmas adatot és főleg kérdést köszönhetnek a mostani kutatásnak.

Honfoglaláskori lovas Feszty Árpádtól. Magas lóról az anyaföldre

Ha mástól nem, Indiana Jones-tól biztosan tudhatjuk, hogy a régésztől nem az igazságot kell várni, hanem a tényeket. A Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézete és az akadémia Régészeti Intézete etnogenetikai kutatásából az is kiderül, hogy ezek a tények felettébb aprócskák és csak rettentően sok megszorítással értelmezhetőek. Az ezredfordulón indult és a pénz fogytával egyelőre idén nyáron zárult az a kutatás, amely X. századi magyarországi emberi és állatcsontok genetikai jellegzetességeit vizsgálta. Az eredményekről a kutatók a Magyar Tudomány októberi számában számoltak be.

Az etnogenezis majdnem olyan, mint a foci, látszólag mindenki prímán ért hozzá, vagy legalábbis megvan róla a véleménye, leginkább a rögeszméje. A kocsmaasztalnál is elmélkedhetünk róla. Ehhez képest a népek eredetkutatása komoly, aprólékos, széles felkészültséget igénylő tudományos tevékenység, amelyet mostanában már etnogenetikai vizsgálatok is segítenek. Ám – mint ahogy a mostani kutatás vezetője, Bálint Csanád régész akadémikus írja – „a genetika segítségével sem »fejtettük meg« a magyar eredetkérdést, és az nem is »fejthető meg«”. Csínján kell tehát bánni az egyébként izgalmas új eredmények interpretálásával, és „messzebb menő következtetésekkel egyelőre nem lehet és nem szabad előállni”.

Kutatók és a közönség képzeletét egyként izgatja évszázadok óta, hogy kik is voltak őseink. A halszagú atyafiságot, a finnugor eredetet nehezen megemésztők vadabbnál vadabb magyarázatokkal örvendeztetik meg a nagyérdeműt. Az elegánsabbnak, daliásabbnak tartott hunok, szittyák (szkíták), avarok, irániak, japánok, pártusok szerepelnek a testvér- vagy anyanépek között. Az efféle szenzációs magyarázatok azonban ritkán vesznek figyelembe tudományos tényeket és játékszabályokat, illetve azt az aprócska körülményt, hogy a nyelvi, illetve a genetikai eredet a sokszor nem esik egybe. És főleg, hogy a nép vagy a nemzet történeti konstrukció, a mai értelemben vett nemzetfogalom pedig a XIX. század terméke, genetikailag pedig értelmezhetetlen, különösen így van ez a Kárpát-medencében. Bálint Csanád is leszögezi: a genetikusok populáció-fogalma nem azonos a nép fogalmával.

Korábban a történeti embertantól, később a vércsoportvizsgálattól várták a megoldást az etnogenezisek feltáratlan területeinek magyarázatára. A korlátokat mi sem jelzi jobban, hogy ott is, ahol teljeséggel ki van zárva a rokonság, egyeznek a vércsoport-gyakoriságok, például a madagaszkáriak, illetve az orosz katonák között – derül ki Mende Balázs Gusztávnak, a Régészeti Intézet archeogenetikai laborvezetőjének írásából.

Egy ország élcelődött Grespik Lászlón, aki a magyar és japán nép rokonságát „bizonyította” DNS-ük „azonos tekeredési szögével”. De nála jelentősebb tudósok, jellemzően nem történészek vagy régészek, hanem biológusok is meghökkentő „eredményekkel” rukkoltak elő. Egyik biológus akadémikusunk például az ukrán, lengyel, illetve a magyar genetikai állomány túlnyomó egyezése miatt arra a következtetésre jutott, hogy a szlávok valójában elszlávosodott magyarok. Miközben ennek még az ellenkezője sem igaz.

Ahhoz képest, hogy efféle vizsgálatoknál különösen indokolt az elővigyázatosság, a kutatók hajmeresztő hibákat vétettek, mert nem jártak el körültekintően. Czeizel Endre és társai például a mai budapesti lakosság genetikai állománya alapján akarták megrajzolni a magyar népesség genetikai jellegzetességeit és történetét. Köztudott, a mintavétel meghatározza a kutatás végeredményét. Nem lehet komolyan venni az olyan az etnogenetikai vizsgálatokat, amelyek mai, és nem korabeli (régészeti) mintákból dolgoznak. Bálint Csanád figyelmeztet arra, hogy már a X. és a XI. századi minták genetikai állománya között is jelentős a különbség.

Génvándorlások kora »

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#39)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

39 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2009. március 2., 22:39

Szabina Tibold

"Nyereg alatt puhitott Magyarok" Ha az Izraelitaknak sikerult elkuloniteni a Levi papcsaladi ag ferfi tagjaiban oroklodo meghatarozo DNS molekulat, s meg a fekete ethiopiai zsidok kozott is feltuntetni azt, akkor nem tudom miert olyan elkepeszto, hogy valaki a sztyeppek es a Karpatmedence Szittya-magyar osenepenek meghatarozo DNS-et is kepes volt elhatarolni? Hol a bizonyiteka, hogy ez nem igaz??? Ahelyett, hogy hozza nem erto ostoba gunyoritassal kezeli ezt a temat, inkabb ismerkedjen meg valo osmultunkkal es a Joisten mikroszkopikus "rovasirasaval". Tibold Sabina

2009. március 2., 20:10

bihari

Üdv A cikk nagyon gyenge Fagyöngynek: - Szerintem ennyiben hasonlít a mi történelmünk. A mai történelemkönyvek lényegében az "államalkotó" nemesség, azaz a Szent Korona tagjainak a története - más szóval a politikailag egyedül aktív réteg, a nemesség - az akkori társadalom 2-5 százaléka - évszázadokon át kisajátította, illetve saját szempontjai szerint értelmezte - machinálta - a történelmet. > Ahogy minden más uralkodó osztály abban az időben. No comment... Mohács: A szultán ismételt szövetségkötési ajánlatai ellenére (1521) egy picsányi ország picsányi serege szembe száll az akkor világ legnagyobb seregével. A központi vezetés (II. Lajos) totális csődje a király halála után is folytatódik, az egymással marakodó főurakból végül Szulejmánnak elege lesz, és megszállja az országot, ami egyébként korábban nem állt szándékában. (A török területen némi fejlődés - mezővárosok- a "királyi Magyarország" területén stagnálás, illetve pusztulás, kivétel önkormányzati joggal rendelkező bányavárosok.) > A szövetségkötési ajánlat vagy legenda vagy nem, de a őicsányi jelzés az akkori magyar hadseregre egyszerűen hazugság. Az akkori Európa egyik legersőebb állama volt, pillantnyilag rosszul szervezve és felhaszbálva az erőforásokat, ami a vereség oka, de nem a "merjünkkicsiklenni"-féle picsányi országról van szó. Az említése is nagyfokú elfogultságra és történelem-ismeret hiányra vall. Bocskai -Rákóczi- Kossuth: A magyar nemesség érdekeit védelmezve időről-időre szembeszáll a modernizációt hirdető Bécsi udvarral szemben. (érdemes megnézni Csehország példáját, ahol 1620 után Bécs korlátlanul keresztülvitte az akaratát, és valahogy mégsem németesedtek el a csehek.)Bécs végül beletörődik, hogy a nemesek ellenállása miatt a Magyar Ugarral nem tud mit kezdeni, és ez elvezet a kiegyezéshez. Eredmény: a modernizáció elmarad, illetve féloldalas lesz. > Ez megint csak ordítót történelem-ismeret hiányról tanúskodik-. A katolikus ellenreformációt, erőszakos németesítést, abszolutizmust hirdető Habsburgok mint a modernizáció hordozói? A 42 eladott protestáns gyályarab lelkész a modernizáció? Vagy Caraffa? Még viccnek is rossz.... Az általad lefitymált fejedelmek Erdélyben és Partiumban iskolákat, főiskolákat, kollégiumokat alapítanak, Sárospatakon egy Comenius-szal, Gyulafehérváron Apáczai Csere Jánossal, hogy csak kettőt említsek. Trianon: A magyar történelmi arisztokrácia és a romantikus-historicizáló, a ősmagyar múltba belerévedő politika XIX - XX századi tökéletes csődje. Eredmény: a magyar társadalom legporgresszívebb részének távozása (részint kinyírják őket részint elmenekülnek.) Trianon a pillanatnyi világpolitika eredménye. Nem helyeslem az akkori magyar (nemzet)politikát, de az akkori Európában egyáltalán nem, a legrosszabbak közé tartozott. Bár Trianon gazdasági szempontból kifejezetten Magyarországnak kedvezett - a szlovákok és a románok többnyire nagy Magyarország leglepukkantabb részeit kapták meg - míg a kisebb méretre csökkentett, immáron homogén népességű államot vihargyorsan lehetett modernizálni (30' évek)a történelmi múltjába belerévült "keresztény középosztály" és a politikai vezetés a legostobbább revizionista törekvései miatt fokozatosan egy politikai hullarabló - a náci Németország - felé orientálódik. Erdély, Felvidék mint a leglepukkantabb részek??? A trianoni Magyarországon maradt 3 millió cseléd, a 2x akkora elcsatolt részeken összesen nem volt annyi. No comment!!! A többi tévedésre már nincs türelmem.

2008. december 19., 08:34

gazsiba

Ideológiai mázzal leöntött tudálékos cikk, jópár tévedéssel. Sajnos...

2008. december 9., 15:13

Klassz dolog ez a genetika. Ez csak az anyagi nézete az embernek. De még ezt sem ismeri a tudomány valójában! Szerintem meg inkább az a fontos hogy a szíved hová húz! Ha magyarnak érzed magad Magyar vagy. Ilyen egyszerű. Az lehet hogy egy őstől származik a föld összes lakója, de azért elég nagy különbségek vannak a fajok között... Ez tény.

2008. november 23., 02:06

Moré Csaba József

Egy kicsit erősnek tűnik a cikk azon megfogalmazása, mely szerint a finnugor eredet ellenzői vadabbnál vadabb magyarázatokkal örvendeztetik meg a nagyérdeműt. A cikk továbbá megfogalmazza, hogy a nyelvi és genetikai eredet sokszor nem esik egybe. Bizony nem, mert számtalan más körülmény összessége alapján lehet csak őstörténetünket kutatni. Pl. Sir John Bowring /1972-1872/ angol nyelvkutató így fogalmaz a magyar nyelvről: " a magyar nyelv messze magában áll minden nyelv felett. Egész sajátos módon fejlődött és szerkezete olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. A magyar nyelv egyetlen gránitkő, amely nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem alkalmazkodik, csak ad, de nem vesz el senkitől." A fentiek csak egy nyelvkutató gondolatai. De történelmünk során nagyon sokan foglalkoztak és foglalkoznak íráskutatással, történetírással,genetikával,mikrobiológiával,bölcsészettel,anyagvegyészettel,régészettel, népzene kutatással, regék,mondák elemzésével, mert ezek mind szorosan összefüggésbe vannak őstörténetünkkel. A teljesség igénye nélkül megemlítek ilyen kutatókat, akik őstörténetünkkel foglalkoztak: Anonymus, Viterboi Gottfried, Kézai Simon, Thuróczi János, Antonio Bonfini,Oláh Mihály,Verancsics Antal, Heltai Gáspár, Werbőczi István, Szamosközi István, Istvánffy Miklós,Lisznyay K.Pál, Fodor László, Baráth Tibor, László Gyula, a 17.századi szász történetírók csoportja, Timon Sámual, Kertai Zalán, Körösi Csoma Sándor, Badiny Jós Ferenc, Kiszely István, Benkő Mihály, Csajághy György, Dr. Bobula Ida, Csőke Sándor, Barabás László,Biró József, Dr. Béres Judit, Dr.Szabó István Mihály, Dr. Gyárfás Ágnes, Dr. Bakay Kornél, Dr. Erdélyi István, Varga Csab, aSzent Katolnai Bálint Gábor, Vámbéry Ármin , Varga Zsigmond és sorolhatnám tovább a neveket . Sokan egész életüket ennek a cél érdekében szentelték,ezért tiszteljük őket . Mindenki más alapokon kezdte el kutatását, a történelmi tények feltárását , ezért gyakran ellentmondások tapasztalhatók, melyek azonban áthidalhatók, megmagyarázhatók.Érdekesek az ilyen jellegű őstörténeti előadások. A Szent László Akadémia és a Herman Ottó Társaság rendezésében Biró József őstörténet-kutató " A magyarság szabír -onogur eredete " c.könyvének bemutatására kerül sor 2008.december 8.-án este 18 órakor a Magyarok Háza /Bp. Semmelweis u 1-3 / Széchenyi termében. Én minden esetben el szoktam menni az ilyen előadásokra,könyvbemutatókra, mert az előadásokat, bemutatókat követően közérdekű kérdéseket lehet feltenni.

További 34 hozzászólás megtekintése »