szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Október 31-én állítjuk át az órákat, hogy kevesebb energiát használjunk fel a sötétebb hónapok során. Néhány éve már felvetődött, hogy van-e értelme az évente kétszeri változásnak, amelynek akár egészségügyi, illetve a közlekedésben tapasztalható hatásai is lehetnek. Az energiaiparban dolgozó szakembereket kérdeztünk.

Mintegy hatmilliárd forinttal csökkent a nyári időszámításnak köszönhetően az áramfelhasználás költsége, a fogyasztás így 120 gigawattórával kevesebb, mint átállás nélkül lenne - áll a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR) október 28-án kiadott közleményében. A megtakarított árammennyiség lényegében egy kisebb város éves fogyasztásának felel meg - emelte ki Tari Gábor, a MAVIR vezérigazgatója. A cég szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a fogyasztási adatokat.

„Több kutató - főleg az Egyesült Államokban - vitatja az óraátállítás pozitív hatásait” - mondta a hvg.hu-nak Boross Norbert, az ELMŰ szóvivője. „Időről-időre hallhatunk meggyőző statisztikákat és számokat, hogy mekkora megtakarítást jelent az átállás, de érdemes ilyenkor utánagondolni, hogy mit mivel hasonlítunk össze. Magyarországon legutóbb 1980-ban vezették be újra a téli-nyári időszámítás használatát. De a 2010-es energiafogyasztásunkat nehéz lenne összevetni a 30 évvel ezelőttivel, nem beszélve arról, hogy a mindenkori áramfogyasztás jelentősen összefügg a napi időjárással is.”

A kékkel jelölt területeken átállítják az órákat, a pirosakban nem. A narancssárgával jelölt területeken eltörölték az óraátállítást.
©

„Mivel az utolsó referenciaév, amelyben nem volt óraátállítás, már nagyon régen (a hetvenes évek végén) volt, a megtakarítás mértékére csak becslés adható” - fejtette ki Tari Gábor. „A becslés módszere az óraátállítás körüli, hasonló típusú napok fogyasztói igényalakulásának összehasonlításán alapul. A megtakarítás lényegében a világítási igény csökkenéseként jelentkezik, az órák átállításának lényege ugyanis a napkelte és a napnyugta közötti időszakhoz minél jobban igazodó napi aktivitás beállítása. A megtakarítás ennek megfelelően a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség között a legjelentősebb, főként a tavaszi és a kora őszi hetekben, a reggeli és az alkonyat körüli órákban. A megbízható becslés feltétele természetesen, hogy kiszűrjük a fogyasztói igényeket befolyásoló egyéb tényezők hatását.”

„Nem feltétlenül jelent az átállás annyi megtakarítást, mint régen, mert az új rendszerek sokkal rugalmasabbak, sokkal jobban alkalmazkodnak a külső körülményekhez” - tette hozzá a Boross Norbert. „A légkondicionáló-berendezések miatt is teljesen megváltozott a fogyasztási struktúra, régen a terhelési csúcsok télre estek, de akkor leginkább csak a világításra, esetleg esti rádiózásra, ritkán tévézésre használták az emberek az áramot, fűtésre pedig szinte egyáltalán nem.”

Az ELMŰ szóvivője  hozzátette, amikor az átállást bevezették, az egyik legnagyobb fogyasztó a közvilágítás volt, amely eleinte kapcsolóórás rendszerben működött: az előre beállított időpontban kapcsolta le- és fel az utcai lámpákat. Ma már számítógépek vezérlik a közvilágítást, amelyek a kültéri fény erejét mérik, és sötétedéskor gyújtják fel a lámpákat.

[[ Oldaltörés (A légkondi külön kategória) ]]

„Fontos, hogy ne keverjük össze a különböző hatásokat” - figyelmeztetett Tari Gábor. „A légkondicionálók esetében például a melegebb időjárás miatt megjelenő többletfogyasztás független az órák átállítástól, vagyis mindenképpen megjelenne a rendszerben, ezért a megtakarítás szempontjából ezt a hatást ki kell szűrnünk a vizsgálatok során. Az őszi átállásnál egyébként kevésbé „látványos” a változás az energiafelhasználás tekintetében. A nyári időszámítás hatása ugyanis a szeptemberi napéjegyenlőség után már rohamosan csökken. Az órák visszaállítását pedig az európai harmonizáció jegyében, a tőlünk jóval nyugatabbra fekvő országok érdekének megfelelően húzzuk el október végéig.”

Országonként csaknem lehetetlen lenne eltörölni az átállást - felborulna az európai közlekedés
©

„A légkondicionálók valóban növelik a fogyasztást, sőt, ma már a nyári csúcsfogyasztás - vagyis a elektromos áramot szolgáltató rendszert érő maximális pillanatnyi terhelés - meg is haladhatja emiatt a téli időszakra jellemző értéket” - mondta a hvg.hu-nak Tállai László, a Dalkia Energia Zrt. műszaki vezetője. „Ám ez független az órák átállításától, egy Magyarország méretű területen tartós kánikula esetén a többség be fogja kapcsolni a légkondit, ha lehetősége van rá.”

Megszűnik vagy marad a két időszámítás?

Az Egyesült Államokban az óraátállítás az egyik olyan kérdés, amellyel a törvényhozás gyakran foglalkozik, a szabályozás azonban nem egységes, vagyis nem minden államban élnek a lehetőséggel. Időről-időre felröppennek olyan kezdeményezések, amelyek eltörölnék a téli-nyári időszámítást, a korszerű technológiákra, az egészségügyi hatásokra, illetve a járulékos költségekre hivatkozva, de a Föld északi féltekéjén (főleg Európában, az USÁ-ban és Oroszországban) a mai napig alkalmazzák a módszert.

28 órás nap - egy alternatív megoldás
Néhány éve jelent meg az interneten egy oldal, amely a 28 órás napokra való áttérést propagálja. A bohókás ötlet gazdái szerint számos előnnyel járna, ha 4 órával meghosszabbítanánk mindennapjainkat. A 4 napból, illetve 56 órás hétvégéből álló hét legfőbb előnye az lenne, hogy minden tevékenységünkre több idő jutna: többet tudnánk munkával foglalkozni, cserében több idő jutna alvásra és pihenésre is. Heti 40 óra munkával számolva ez annyit is jelentene, hogy hamarabb végzünk a teendőinkkel, így korábban foghatunk hozzá szabadidős elfoglaltságainkhoz.

A 28 órás napokból álló hét beosztását úgy alakították ki, hogy bár csütörtökön sötétben töltenénk napunk "aktív" időszakát, cserébe a leghosszabb világos időszak esik hétvégére. Az ötletgazdák szerint egy ilyen időbeosztásnak további előnye lenne, hogy függetlenítené az alvási ciklust a világostól és a sötéttől - noha ennek hosszú távú egészségügyi vonatkozásairól nem ejtenek szót - aminek eredményeként teljesen eltérő karakterisztikájú napok követnék egymást a héten. A dbeat.com szerzői szerint ennek segítségével könnyebben meg tudnánk különböztetni egymástól az egyes napokat, illetve az egyes napokon elvégzendő tevékenységeinkre is jobban emlékeznénk.

„Bár mindkét oldalról lehet hallani véleményeket, nem hiszem, hogy változtatnának a téli-nyári időszámítás rendszerén” - mondta Tállai László. „Az órák átállítása főként a fogyasztókat, végfelhasználókat érinti, a termelés a zónaidőhöz alkalmazkodik, a mi termelésünk is ennek tükrében változik. Ma már a lakossági fogyasztás jelentősebb, mint az ipari, de ebbe valószínűleg a válság hatására csökkenő ipari termelés is beleszól. Ennek ellenére nem hiszem, hogy eltörölnék az óraátállítást.”

„Az átállás során mérhető megtakarítás mértékét feltehetően csökkenti majd az alacsony energiafogyasztású világító berendezések elterjedése” - tette hozzá Tari Gábor. „A csökkenés mértéke ugyanakkor nehezen megjósolható, és feltehetőleg differenciált lesz. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a fogyasztók igénye a szolgáltatások színvonalát illetően nem állandó. Az egy világítótestre jutó kisebb áramfogyasztás hatását csökkenti, hogy nagyobb fényerő, vagy dekoratív világítások kialakítása válik lehetővé ugyanazon költség fejében. Sok múlik tehát a környezettudatosságon. Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy amint a makrogazdaságban a fejlődő és a fejlett országok helyzete, igényei és felelőssége is eltér, úgy kicsiben az egyén és a családok bizonyos életszínvonalhoz tartozó, korábban kielégítetlen igényét is figyelembe kell venni.”

„Ma már nyáron is jóval több energiát használunk fel, működtetjük a légkondit, de sok háztartásban szinte egész nap megy a tévé vagy a számítógép is” - mondta Boross Norbert. „Az óraátállítás kérdésében szerintem ma már sokkal inkább az emberek komfortérzetén van a hangsúly, mint az energiafelhasználáson. Azt sem szabad elfelejteni, hogy összhangban maradjunk az Európai Unió közlekedési hálózatának ritmusával.”

Szegő Iván Miklós Tech

Nagy válság idejére esett az óraátállítás bevezetése

A nyári időszámítástól búcsúzva azt nézzük meg, a 20. század Magyarországán milyen helyzetekben vezették be a tavaszi óraállításokat. A nyári időszámítás elrendelésére az első és a második világháború idején, illetve a sztálini iparosítás kifulladásakor, Nagy Imre első kormányzása alatt került sor. Negyedszerre pedig a második olajválság és a Kádár-rendszer pangása miatt kényszerült erre a vezetés.

hvg.hu Itthon

Mikor lesz a 2010-es őszi óraátállítás?

Szombatról vasárnapra virradóra, azaz 2010. október 31-én hajnali három órakor két órára kell visszaállítani az óramutatókat, mivel ekkor ér véget a nyári, és kezdődik a téli időszámítás.

MTI Gazdaság

Óraátállítás: hatmilliárd forintnyi áramot takarítunk meg

A tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, akkor naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra csökkenés tapasztalható az áramfelhasználásban. Az október 30-i óraállítás hatása az energiafogyasztás mérséklésére nem olyan látványos, mint a tavaszié.

Hírszerző/FH Itthon

Óraátállítás: csak néhány vonatot érint

A téli időszámításra való átállás nem érinti a VOLÁNBUSZ járatainak közlekedését október 31-én - közölte a társaság. A vonatok menetrendjét szintén nem kellett módosítani az óraállítás miatt, négy nemzetközi és egy belföldi vonat azonban a határállomáson, illetve a kiinduló állomáson várja majd be a téli időszámítás szerinti indulást - adta hírül a MÁV-Start Zrt.