szerző:
hvg.hu

Cabin crew, boarding completed – halljuk minden egyes alkalommal a beszállítási folyamat végén, miután minden utas belépett a fedélzetre. Mindig a repülőgép valamelyik bal oldali ajtaján. De miért pont azon?

Nem véletlenül fordíthatjuk a repülőtér kifejezés sok idegen nyelvű megfelelőjét légikikötőnek – a repülésben sok dolgot a hajózás ihletett. Nehezen kikövetkeztethető, de ilyen például az is, hogy a repülőgépek bal oldali ajtaját (vagy ajtajait) használjuk be- és kiszálláskor. Az ősokot a középkor legnagyobb tengerésznépénél kereshetjük: a vikingek hajójukat egyetlen kormányevezővel irányították, melyet mindig a jobb oldalra tettek. Ebből következik, hogy a parthoz/kikötőhöz a hajó bal oldalával tudtak beállni, azon zajlott a ki- és beszállás. A magát pilótaként bemutató Andrew Stagg a Quorán ezt a történelmi tényt eleveníti fel, és azt írja, a hajók tervezőinél teljesen megszokottá vált formulát vették át a korai repülőgépek tervezői is, végül annyira hozzászokott mindenki, hogy "így maradt".

A MailOnline Travel egy Dreamliner-pilótára hivatkozva azt írja, a jobb oldalon lévő szervizajtók valamivel kisebbek is – hiszen minél nagyobb az ajtó, annál nehezebb megtartani a gép borításának szerkezeti merevségét. Manapság tehát már nem is lenne kényelmes a jobb oldali ajtókon át mozogni. (Vész esetén persze a kényelem nem számít, akkor a jobb oldali ajtókat is használják.)

Ahova még a király is gyalog jár – és még ő is a bal oldalon.
©

Az utasok bal oldali mozgásával függ össze, hogy a repülőgép kapitánya is a bal oldali helyet foglalja el a fülkében. Mivel a gép bal oldalával kell odagurulni a beszállítókapu/utasfolyosó csápjáig, így egyszerűbb a földi navigáció.

A vikingekig visszanyúló szokást ma már nehéz lenne megváltoztatni. Egyrészt komoly költség lenne a repülőterek átalakítása is, de ami fontosabb: a jobb oldali utasmozgás biztonsági kockázatokkal is járna. A repülőket ugyanis jellemzően jobb oldalról töltik fel üzemanyaggal, illetve ott történik a csomagok és a fedélzeti ellátmány ki- és berakodása is. Az pedig mindenkinek jobb, ha a földi kiszolgálás és az utasmozgás egymástól jól elkülönítve történik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló érdekességekről, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Balogh Csaba Tech

Hova üljünk, hogy túléljük, ha lezuhan a repülő?

A legtöbb légi baleset után megszaporodnak a vacsoraasztal mellett az “Ígérd meg, hogy nem repülsz többet” mondatok, pedig a jövő heti gép útja semmivel sem lesz veszélyesebb attól, mert a múlt heti lezuhant. Sőt. A repüléstechnikai megoldásoknak köszönhetően pedig, ha meg is történne a repülőbaleset, kivételesen nagy esélyünk van arra, hogy semmi bajunk nem lesz.