Ki volt a gazdagabb, Elon Musk vagy Dzsingisz kán?
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
A tengeri hulladék 85%-át világszerte műanyagok teszik ki, ennek zömét az egyszer használatos műanyagok adják – ezekkel szemben fogalmazták most meg az új EU-s szabályok tervezetét. A Bizottság közleménye kitér arra, hogy műanyagok még az emberek tüdejébe, továbbá az ételekbe is bejutnak; a levegőbe, a vízbe és az élelmiszerekbe kerülő mikroműanyagok élettani hatása egyelőre ismeretlen. A műanyagok okozta probléma kezelése tehát egyrészt égetően fontos feladat, másrészt az Európai Bizottság szerint új lehetőségeket is teremthet az innováció, a versenyképesség és a munkahelyteremtés terén.
Az EU most a 10 legelterjedtebb egyszer használatos műanyag termékre és a halászeszközökre összpontosít, hiszen ezek együtt a tengeri hulladék 70%-áért felelősek Európában. Az új szabályok a következők bevezetéséről rendelkeznek:
- A műanyag betiltása bizonyos termékek esetében: Azokat az egyszer használatos műanyag termékeket, melyeket ki lehet váltani más, könnyen beszerezhető és megfizethető termékekkel, tilos lesz piaci forgalomba hozni. A tilalom a műanyag fültisztító pálcikákra, evőeszközökre, tányérokra, szívószálakra, italkeverőkre és léggömbpálcikákra vonatkozik, melyeket a jövőben kizárólag fenntarthatóbb anyagokból szabad készíteni. A műanyagból készült egyszer használatos italdobozokat csak a csomagoláshoz rögzített kupakkal vagy fedővel lesz szabad forgalmazni.
- Más termékekből maximalizálják a használható mennyiséget: A tagállamoknak csökkenteniük kell majd a műanyagból készült élelmiszer-tároló edények és poharak használatát. Ennek érdekében nemzeti csökkentési célértékeket rögzíthetnek, biztosítva, hogy az értékesítési helyeken alternatív termékeket lehessen igénybe venni, vagy előírhatják, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni a fogyasztóknak.
- A gyártóknak fizetniük kell: A gyártók hozzá fognak járulni a hulladékgazdálkodás és -eltávolítás, valamint az egyszer használatos műanyag termékekkel – élelmiszertartó edényekkel, gyűjtő és egyedi csomagolásokkal (pl. chipsek és édességek csomagolása), italdobozokkal, poharakkal, filteres dohánytermékekkel (pl. cigarettacsikkek), nedves törlőkendőkkel, léggömbökkel és könnyű műanyag zacskókkal – kapcsolatos ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő intézkedések költségeihez. A szabályozás ezenfelül ösztönzőket tartalmaz az ipari szereplőknek arra, hogy kevésbé környezetszennyező termékeket fejlesszenek ki.
- Vissza kell gyűjteni a PET-palackokat: A tagállamoknak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok 90%-ának begyűjtéséről, például betétdíjrendszerek révén.
Ezeken túl bizonyos termékeket világos és szabványos címkével kell majd ellátni, mely ismerteti, hogyan kell ártalmatlanítani a terméket, milyen káros hatása van a környezetre, és hogy mennyi műanyagot tartalmaz. Ez a címkézési követelmény a következő termékekre vonatkozik majd: egészségügyi betétek, nedves törlők és léggömbök. A tagállamoknak kötelező lesz felhívni a fogyasztók figyelmét a hulladékként kezelt egyszer használatos műanyag termékek és halászeszközök káros hatásaira, valamint az ezekre a termékekre vonatkozóan rendelkezésre álló újrafelhasználási rendszerekre és a hulladékgazdálkodásban rejlő megoldásokra.
Pixabay / the3cats
A tengerben hagyott, műanyag tartalmú halászeszközök vonatkozásában, amelyek a tengerparti hulladék 27%-át teszik ki, a Bizottság arra törekszik, hogy a jelenlegi intézkedéseket a gyártói felelősségen alapuló hulladékcsökkentési rendszerekkel egészítse ki. A műanyag halászeszközök gyártóinak a jövőben viselniük kell a hulladék kikötői fogadólétesítményekről történő begyűjtésének, valamint elszállításának és kezelésének költségeit. Továbbá az ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő intézkedések költségeit is a gyártóknak kell állniuk.
Mikor jönnek az új szabályok?
A Bizottság javaslatait az Európai Parlament és a Tanács meg fogja vitatni, és dönteni fog róluk. A Bizottság arra buzdítja a két társjogalkotót, hogy kezeljék prioritásként ennek a javaslatcsomagnak az elfogadását, hogy még a 2019. májusi európai parlamenti választások előtt konkrét eredmények legyenek.
Erre már csak azért is szükség lenne, mert miközben évente bukkan fel a hírekben egy-egy újabb „műanyagevő” baktérium, a környezetvédő szervezetek mellett egyelőre a tudósok is inkább aggódnak, semmint bizakodnak a jövőt illetően. Egyelőre tehát arra nagyobb az esély, hogy belefulladunk a szemétbe, mire tényleg bevethetjük a műanyagfaló szuperenzimet.
