szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Szigorítást sürgetnek kutatók, miután egy vizsgálat rámutatott a fékpor káros egészségügyi hatásaira. Ráadásul ez egy olyan probléma, ami minden járművet érint, függetlenül a hajtáslánc fajtájától.

Károsabb lehet a tüdőre az autók fékbetétéből áradó fékpor, mint a dízelfüst – erre az aggasztó megállapításra jutott egy friss kutatás, mely a Particle and Fibre Toxicology tudományos folyóiratban jelent meg.

A szerzők a The Conversation hasábjain publikált összegzésükben kifejtik: a légszennyezettség évi hétmillió korai halálért tehető felelőssé világszerte, melyek középpontjában a közhiedelem szerint a dízelfüst áll. És bár vitathatatlanul káros az is, úgy tűnik, a fékpor még veszélyesebb is.

A szakemberek külön kategóriába sorolják a nem kipufogóból származó káros anyagokat, melyek mára a közúti közlekedésből eredő káros anyagok fő kategóriáját képviselik. Ide sorolható a gumiabroncsok és a fékek kopásából eredő por is, és utóbbi az aggasztóbb. Ennek ellenére még mindig nincs rá semmilyen szabályozás – hangsúlyozzák a kutatók.

A kerekek és fékbetétek kopása ezerszer károsabb, mint az üvegházhatású gázok kibocsátása

Richard Lofthouse, az Emissions Analytics vezető elemzője szerint ijesztő, hogy miközben évről évre megjelennek a károsanyag-kibocsátással foglalkozó újabb szabályok, senki sem foglalkozik a nem kibocsátásalapú környezetpusztítással.

Az is probléma, hogy ennek az egészségügyi hatásai kevéssé ismertek, mint mondjuk a kipufogógázoké. Ezen szerettek volna változtatni a kutatók, ezért laboratóriumi sejteket növesztettek, melyek a tüdő nyálkahártyáját utánozzák. Ezt követően a sejteket fékpornak és dízel kipufogógáznak egyaránt kitették.

Az eredmény: a fékpor sokkal károsabbnak tűnt több mérőszámban is.

Ilyenek a különféle tüdőbetegségek, melyek rákhoz, vagy asztmához kapcsolhatók. Érdekesség, de úgy találták, hogy ha eltávolították a fékporból a réz részecskéket, akkor ezek a kedvezőtlen hatások mérséklődtek.

A szakemberek hangsúlyozzák: az eredményeik ismeretében sürgősen meg kéne fontolniuk a döntéshozóknak az ilyen kibocsátások szabályozását is. A potenciális egészségügyi hatások mérséklésének egyik módja szerintük a fékbetétek újratervezése, bár nem fejtik ki, hogy mégis hogyan lehetne ezt a gyakorlatban kivitelezni, és mit kéne a mostani technológiák helyett alkalmazni.

Újabb szigorítás jöhet az autóknál, a fékporszennyezést is szabályoznák

A fékbetétek kopásából származó szálló részecskékre a hamarosan bemutatásra kerülő Euro 7-es normában először vonatkozna uniós rendelet.

Azt ugyanakkor kiemelik, hogy korábban az azbesztrostokat tartalmazó fékeket is leváltották az ismertté vált, súlyos egészségkárosító hatásuk miatt, és ehhez is újratervezésre volt szükség iparági szinten.

Végezetül arra is felhívják a figyelmet a kutatók, hogy bár az elektromos autók terjedésével a kipufogógázok okozta károsanyag-kibocsátás mérséklődik, de ezek a járművek is kibocsájtják a nevezett gumi- és fékporokat. És mivel az akkumulátor miatt általában nehezebbek, még többet bocsátanak ki ezekből – erre már korábbi tanulmányok is rámutattak.

Az új, Euro 7-es szabályozás már a fékporkibocsátást is korlátozzák, így elképzelhető, hogy a gyártók ennek hatására majd új fékezési megoldásokat dolgoznak ki.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!