Creative Commons

Június elején három hetet töltöttünk a barátommal Bulgáriában. Az utazást egyáltalán nem szerveztük meg előre, csak a visszaútra foglaltunk repülőjegyet Burgas-Pozsony útvonalra Skyeurope fapados légitársasággal, így csak annyi volt biztos, hogy az utolsó napokat a tengerparton töltjük.
Bulgária gyönyörű ország, ahová én személy szerint elsősorban a hegyek és a kolostorok miatt vágytam, és ezek valóban fantasztikus élményt jelentettek. A legszebb hely számomra talán Melnik volt, egy egészen pici falu, tele tradicionális bolgár házzakkal a görög határ közelében – amolyan helyi Szentendre, viszont meglepően kevés turistával.

A Rozheni kolostor kb. 1,5-2 órás gyalogtúrával közelíthető meg, az út gyönyörű-furcsa természeti képződményeken vezet keresztül. Megérkezve egy aprócska kolostor fogad, csodálatos freskókkal, melyben mindössze két szerzetes él. Egyikükkel hosszasan elbeszélgettünk, sőt indulás előtt még egy kávéval és a helyi édességgel – cukorszirupban eltett füge – is megvendégelt bennünket. Egy másik különleges élmény volt a Pirin hegység lábánál fekvő Banskoból Plovdivba tartó, iszonyú lassú, viszont gyönyörűséges, hegyek között kanyargó vonatút.

Creative Commons

Nekem legkevésbé Várna és a Napospart tetszett, melyek tömve vannak diszkókkal és szállodákkal, a tenger pedig egyáltalán nem olyan szép, mint délebbre a török határ közelében. Persze ízlések és pofonok, ahogy szokták mondani, biztosan akad olyan utazó, aki pont itt találja meg azt, amire vágyik.
De térjünk vissza az útitervre: Budapestről vonattal indultunk Belgrádba, ahol egy éjszakát töltöttünk, majd másnap este az éjszakai vonattal utaztunk tovább Szófiába. Innen indultunk az ország felfedezésére: az útvonal a napi hangulat, az időjárás, a találkozások, tanácsok alapján alakult teljesen kötetlenül. Végül is a következő kerekedett ki belőle: Szófia – Rilai kolostor – 2 napos túra a Rila hegységben – Melnik és Rozheni kolostor – Bansko – 1 napos túra a Pirin hegységben – Plovdiv – Véliko Tarnovo – Várna – Sozopol – Sinemorec – Nesebar – Burgas reptér.

Szófiában a Lonely Planet útikönyv „a szerző ajánlata”-ként megjelölt panzióban kötöttünk ki, ami elsőre borzalmasnak tűnt, de aztán valahogy mégis ott ragadtunk. A „szerző ajánlatáról” annyit, hogy egy nyugatról érkező fiatalembernek (angol vagy amerikai, ha jól emlékszem) biztosan nagyon romantikusnak tűnt ez a magánlakásból kialakított, szedett-vedett, lepattant, szocreál hangulatot idéző szoba. Mi már láttunk ilyet eleget otthon, úgyhogy nekünk kevésbé jött be. Mindenesetre a szállás a központban volt és csak 20 euróba került kettőnknek éjszakánként. Egy helyi ismerős szerint viszont 40 euróért már akár normális szállodát is találhattunk volna, úgyhogy nem kell feltétlenül hinni az útikönyveknek, érdemes először átböngészni az internetes szálláskínálatot, de lehet, hogy nem is kell előre foglalni. 

Creative Commons

Ezután az útikönyvet gyakorlatilag elfelejtettük, legalábbis ami a szálláskeresést illeti. Igazából nem is nagyon kerestünk sehol, hiszen a buszról leszállva lépten-nyomon leszólítottak bennünket szobákat ajánlva, vagy más utazóktól kapott címre mentünk egyenesen. A minőség néha ugyan hagyott némi kivetnivalót maga után, de legtöbbször a házigazdák kedvessége kárpótolt ezért (az ár 10 és 26 euró között ingadozott kettőnknek egy éjszakára). A sinemoreci 4 nap kivétel, itt egy igazi panzióban szálltunk meg, erkéllyel és tengerparti kilátással; az utazás végén már igencsak vágytunk valami kényelmes és szép szállásra. Meglepetésünkre az ár igazán kedvező volt (15 euro/szoba/éj).

A 3 hét (19 éj) teljes költsége 800 euro volt fejenként. Ebből körülbelül 130 euró az oda-vissza út és mintegy 150-180 euró a szállás, a többi a helyi buszok, vonat, taxi, étkezés, költőpénz. (Hozzátéve, hogy mindebből az első nap Belgrádban 70 eurót máris elköltöttünk fejenként).

Néhány praktikus tanács:
- A hegyi túrakhoz mindenképp érdemes még Szófiában vagy Plovdivban előre beszerezni az adott hegység térképét, a jól jelölt utakon kísérő nélkül is könnyen elboldogul mindenki. Viszont számítani kell rá, hogy a túrák viszonylag nehezek, és például a rilai kolostortól az első turistaház 7-8 órányira van.
- Akinek van olyanja, annak érdemes felfrissítenie egy picit a lappangó orosztudását, mert például a buszpályaudvarokon jól jön, ha el tudjuk olvasni a menetrendet és a buszokra kiírt célállomást.
- Egyedül Várnában próbált átverni minket egy taxis, különben sehol semmi rossz tapasztalat, de azrét érdemes figyelni.
- A szállásokon nyugodtan lehet alkudni, vagy sikerül vagy nem, de nincs belőle sértődés.

Mindent összevetve pedig érdemes nyitottnak lenni mindenre, mert Bulgária sok tekintetben szép ország, amelyet érdemes látni, megismerni.