Az egykor ezüstbányáiról és királyi székhelyéről híres Kutná Hora nevezetességei – Szent Barbara és Miasszonyunk Katedrálisok, Kőház, Olasz udvar, Hradek, stb. – közül a legtöbb látogatót vonz a Sedlec városrészben található Miasszonyunk templomának „csontháza” (évente 200 ezren keresik fel!). Már maga a helyszín is magáért beszél, mivel egy régi temető közepén találtuk meg a gótikus építményt.

Tóth Sándor

A lépcsőkön lefelé haladva, lélegzetelállító látvány fogad az altemplomban: piramisokba rakott csonthalmok, hatalmas csontcsillár, csontból kirakott családi címer, kelyhek, koronák, a falakról, mennyezetről csüngő csontvázak, üres szemgödrökkel ránk meredő koponyák. Szinte hihetetlen mennyiségű csont, közel 40 ezer ember – csehek, belgák, hollandok, lengyelek, németek - kísértetiesen fehérlő földi maradványai találhatók itt.

Tóth Sándor

A sedleci csonttárt vagy osszáriumot befogadó háromtornyú templomot 600 éve építették. Az 1318-ban tombolt pestisjárvány, majd a későbbi huszita háborúk (az 1424-es malesovi csata) sok ezer áldozatának tömegsírjait tárták fel az építkezés során. A legenda szerint egy félvak cisztercita barát irányította a különleges műveletet. Az összegyűjtött csontokat, koponyákat kegyeletből az altemplomban helyezték el. A templomot négy évszázad múlva, a XVIII. században felújították, részben barokkosították. Karl Schwarzenberg herceg, a terület egykori birtokosa 1870-ben egy fafaragó-asztalost, Frantisek Rint bízott meg azzal, hogy „teremtsen rendet” a csonthalmazok felett.

Tóth Sándor

Az átalakító munka a csontok fertőtlenítésével, átmosásával és kiszárításával kezdődött. Miközben a mester is alaposan megdolgozott a pénzéért, mindenki számára megdöbbentő, mindent átformáló változást hozott létre. A megbízója által biztosított alkotói szabadsággal élve, sehol máshol nem látható, egyedi „műtárgyakat” komponált a faragott csontokból és koponyákból, különös mementót állítva a halottak, a Schwarzenberg-család és saját maga emlékének.

Tóth Sándor

Ez utóbbiakat egy hatalmas családi címerrel és a szintén csontokból alkotott szignójával örökítette meg (ebből kiderül, hogy Rint a cseh-lengyel határ melletti kisvárosból, Ceska Skalicéból származott). Az emberi test vázából „berendezett”, s egyben a belső tér „díszítésére” is hívatott csonttár egyedülálló a világon. Vizuális emlékképei sokáig kísértenek, amit egy dokumentumfilmen is feldolgozott a sedleci osszárium centenáriumának alkalmából a neves cseh szürrealista művész/filmrendező, Jan Svankmajer.

Tóth Sándor

Tóth Sándor