MTI / Kallos Bea

Ha a devizahitel "hibás termék", akkor Magyarországon minden bankok által forgalmazott kölcsön szintén hibás termék. Ugyanis mi is a "hibája" a devizahitelnek? Nyilvánvalóan az, mondják a bankok kritikusai, hogy a devizák mozgása kiszámíthatatlan és ez beláthatatlan kockázatot ró a kölcsönvevőre. De ugyanilyen kiszámíthatatlan kockázat fennáll a forintkölcsönök esetében is, hiszen ezek törlesztőrészletei a mindenkori kamatlábak függvénye. A kölcsönfelvevő szempontjából kedvezőtlen változás esélye a kamatlábak esetében pontosan ugyanakkora, mint a kedvezőtlen változás a devizapiacon. Persze, a devizahitel-felvevő egyszerre viseli az árfolyam- és kamatláb-változás kockázatát. De így keletkezett összkockázat nem feltétlenül nagyobb, mint két kockázat közül az egyik kockázat. A kockázatok ebben az esetben nem algebrailag adódnak össze. Előfordulhat, hogy az egyik kockázat az adós számára kedvezőtlen változását a másik kockázat kedvező változása kompenzálja.

Ha szerződések megkötésekor hozzáadjuk a devizahitel árához egy olyan biztosításának az árát, ami megvédi a kölcsön felvevőjét a forint árfolyamának számára kedvezőtlen elmozdulásától, akkor a forinthitel és a devizahitel fillérre ugyan annyiba kerültek. Ha ez nem így lett volna, akkor valaki nagyon sok pénzt kereshetett volna azzal, hogy kölcsönt vesz fel az egyik, az olcsóbb pénznemben, és kölcsönt ad a másik a drágább pénznemben. Ilyen nyilván nem történt. A devizahitel tehát nem hibás termék, hanem csak egy kicsit más termék, mint a forinthitel. Annak nem lett volna semmi értelme, hogy a devizahitelt egy kiegészítő biztosítással együtt árulják, hiszen akkor semmi különbség nem lett volna a két termék között. A devizahitelt az különböztette meg a forinthiteltől, hogy olcsóbb volt annak, aki hajlandó volt kockázatot vállalni, amire – minden ellenkező híreszteléssel szemben –, nyomatékosan felhívták az ügyfél figyelmét.

Most a devizahitelesek úgymond megmentésével az állam hatalmas gazdasági és pénzügyi károkat okoz nemcsak a bankoknak, hanem az ország minden lakosának. De még ennél is súlyosabb az a morális rombolás, amit az ország mentalitásában végez.

A kormány szokásos olcsó demagógiájával azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a terheket majd a bűnös bankoknak kell viselniük. A tervezett mentőcsomag természetesen rontani fogja a bankok pozícióit, ami nyilván csökkenteni fogja a bankok kölcsönzési lehetőségeit, ez pedig nyilván negatív hatással lesz a gazdaság teljesítményére. De a devizahitelesek félresikerült spekulációja folytán keletkezett veszteséget mindenki fizetni fogja; a tervezett mentőcsomag hírére a forint árfolyama esni kezdett. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek, akinek forintban jövedelme vagy vagyona van szegényebb lett. Az alacsony forintárfolyam tulajdonképpen adó, amit mindenki fizet.

De van még ennél is rosszabb hír. Két leckét tanult meg az ország a devizahiteles történetből. Az egyik az, hogy ha kockáztatunk és nyerünk, a nyereség a miénk, ha vesztünk a veszteséget a közösség fizeti. A másik az, hogy a szerződés, azaz a magántulajdon nem számít, abba bármikor beleavatkozhat az állam.

A Fidesz az elmúlt években háborút folytatott a gazdasági prosperitás és emberi büszkeség két alap pillére, a magántulajdon és az egyéni felelősség ellen. A 2008-as népszavazás, nyugdíjpénztárak államosítása, a takarékbankok zabrálása után a devizaszerződések demagogizálása egy újabb morális dúlás, aminek katasztrofális következményeivel még hosszú évtizedekig együtt kell majd élni ennek az országnak.

Ez a politika a hibás termék.