"Ilyen esetek nem voltak és nem lehettek" - mondta Csurov, de hozzátette, hogy a beérkezett jelentések és panaszok kivizsgálásán dolgoznak. Példaként felhozta az egyik moszkvai választókörzetet, ahol a pártok megfigyelői masszív csalást észleltek, de éjjel három óra körül ott is elkezdődött a szavazatok számlálása.

Valójában az történt - amint egyebek közt az Eho Moszkvi rádió műsorából még éjszaka kiderült -, hogy a megfigyelők látták, amint valaki egy nagy köteg szavazócédulát dobott az urnába. A helyi választási bizottság addig nem akart hozzákezdeni a szavazatok számlálásához, amíg a megfigyelőket el nem távolítják a szavazókörzetből, s ehhez a rendőrséget és a belügyi erőket hívták segítségül, akik meg is érkeztek. Innentől nem tudni részleteket, csak annyit, hogy a megfigyelők állítása megalapozottnak bizonyult.

Masszív csalásokat gyanítanak az indulók

Gyakorlatilag az Egységes Oroszország kivételével az összes induló párt masszív csalásokról számolt be. Mindez főleg azzal függ össze, hogy az Egységes Oroszország Vlagyimir Putyin iránti bizalmi népszavazásnak kiáltotta ki a választásokat, így a 110 millió, meglehetősen apatikus választóból olyan arányú részvételt kellett kihozni, amely valóban az elnök iránti bizalom kinyilvánításának tekinthető. A pártok eredményei közötti arányok hasonlóan alakultak volna, ha teljesen tisztán mennek végbe a választások - állítják megfigyelők.

A Gennagyij Zjuganov vezette kommunista párt (KPRF) megfigyelői - köztük számos jogász - annyi csalást regisztráltak, hogy Zjuganov szerint "ilyen piszkos" választás Oroszországban még nem volt, és a párt megtámadja az eredményt. Zjuganov szerint eleve megpróbálták zsarolni azokat, akik megfigyelőként szándékoztak tevékenykedni: például munkahelyi problémákkal fenyegették meg őket vagy rokonaikat, ezért a párt mindenhová máshonnan vitt megfigyelőket.

Nem volt zárt fülke

Az Eho Moszkvi rádió műsorából kiderült az éjszaka folyamán - s több lapból reggel -, hogy a legkülönfélébb csalási módozatokat alkalmazták. Akadt hely, ahol egyáltalán nem volt zárt fülke. Másutt a szavazócédulákat nem urnába kellett dobni, hanem egyenesen a szavazatszedők kezébe kellett adni, akik aztán beszkennelték a számítógépbe.

A Novoje Vremja című ellenzéki lap riporterei számos helyen szavaztak Moszkvában: elmagyarázták, hogy nem volt idejük beszerezni a lakhelyük szerint illetékes hatóságoktól a kellő igazolást, céloztak rá, hogy az Egységes Oroszországra akarnának voksolni, és sehol nem ütköztek akadályba. A többszöri szavazásnak külön neve is van: karuszelnek, vagyis körhintának nevezik.

Az Eho Moszkvi egyik betelefonáló hallgatója arról számolt be, hogy ahol ő szavazott, a szavazókörzet környékén a közeli kollégium diákjai árulták a szavazócéduláikat.

Buszokon vitték a szavazókat Moszkvába

Ugyancsak a pártok megfigyelői tapasztaltak számos olyan esetet, hogy egész munkahelyi kollektívák érkeztek buszokon Moszkvába szavazni. A megfigyelők szerint ezekben az esetekben nem bizonyítható, hogy csalás történt volna, de furcsa, hogy több autóbusznyi embert messziről Moszkvába hoznak szavazni.

Vidéken sok helyütt a munkahelyeken szigorú utasításba adták, hogy szavazni kell és hogy mely pártra, s kilátásba helyezték, hogy aki ettől eltér, annak baja lesz. Másutt ellenkező előjellel próbálkoztak: a megfelelő pártra szavazóknak jutalmat ígértek, sőt arra is számos példa volt, hogy a szavazókörzet kijáratánál készpénzt adtak annak, aki mobiltelefonjával lefényképezett szavazócédulájával igazolta, hogy a megfelelő pártra szavazott.

Csalás még a parlamenti választásokkal párhuzamosan több helyen megtartott egyéb választásokon is történt: a Moszkva melletti Elektrogorszkban nem tudtak polgármestert választani, mert valakik elloptak 17 ezer szavazócédulát. A gyanú a megbízott polgármesterre terelődött, a nyomozás folyik.