Péntek reggelre hevesebbé vált a déloszét szakadár főváros, Chinvali elleni grúz támadás, a városban és környékén nehézfegyverekkel lövik egymást a szemben álló felek - közölte pénteken a helyi tájékoztatási bizottság. Grúzia szerint orosz gépek hatoltak be az ország légterébe és grúz célpontokat támadtak. Mamuka Kurasvili grúz tábornok a Rusztavi 2 tévéállomásnak nyilatkozva azt mondta, hogy a grúz csapatok pénteken hadműveletet indítottak "az alkotmányos rend helyreállítására" a szakadár területen.

Grúz rakétavetők Chnivalira irányítva © AP

A reggeli adatok szerint Chinvaliban eddig több mint 15 polgári személy vesztette életét. A város központjában több épület lángolt. Leégett a parlament épülete, megrongálódott a kormányzati épületegyüttes, kigyulladt több emeletes lakóház és más építmény a belvárosban - állította a tájékoztatási bizottság. Hozzátette, hogy grúz harci gépek bombáztak egy déloszét falut, valamint egy segélyszállítmányt, amely Chinvaliba indult.

A Chinvaliban állomásozó orosz békefenntartók szóvivője azt mondta az Interfax orosz hírügynökségnek, hogy három katonájuk megsebesült és főhadiszállásuk megrongálódott a székhely elleni grúz tüzérségi támadásban. Később már azt közölte a békefenntartók parancsnoksága, hogy a grúz erők tűz alatt tartják az orosz békefenntartók laktanyáját, s hogy a közvetlen tüzérségi vagy rakétacsapásoknak halálos áldozatai és sebesültjei vannak. Az Interfax szerint a grúz erők betörtek péntek reggel Chinvaliba azt követően, hogy egész éjszaka a szeparatista erőket támadták. A hírügynökség helyszíni tudósítóját idézte, aki szerint heves harcok folynak a város déli részén. Ezt megerősítette Eduard Kokojti déloszét elnök is, de hozzátette, hogy erőik ellenőrzik a várost. 

Az EU és a NATO a harcok beszüntetésére szólított fel

Egy meg nem nevezett uniós tisztségviselő közölte, hogy az EU-t nagyon aggasztják a dél-oszétiai harcok. Brüsszel arra szólít fel minden felet, hogy vessen véget az erőszaknak. Hozzátette, hogy az unió soros francia elnöksége konzultációt folytat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) a dél-oszétiai helyzetről. Közölte, hogy Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön telefon beszélt Mihail Szaakasvili grúz elnökkel, akit visszafogottságra és a kérdés tárgyalásos rendezésére szólított fel. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár egy közleményben tudatta pénteken, hogy nagyon aggasztják a Dél-Oszétiában történtek. Felszólított minden felet  arra, hogy azonnal szüntessék be a fegyveres összecsapásokat, és kezdjenek közvetlen tárgyalásokat.

Dél-Oszétia kéri Moszkva segítségét, és számít rá a fenyegető humanitárius katasztrófa elkerülésében - mondta el pénteken Moszkvában egy sajtóértekezleten Dmitrij Medojev, Dél-Oszétia állandó képviselője Oroszországban. Borisz Grizlov, az orosz állami duma (alsóház) elnöke szintén pénteken kijelentette: Oroszország mindent megtesz Dél-Oszétiában tartózkodó állampolgárai védelmére, és nem zárja ki az ehhez szükséges "teljes körű intézkedéseket". A szövetségi tanács (felsőház) jelezte: kész megvitatni az orosz békefenntartók kontingensének növelését.

A Dél-Oszétia elleni grúz agresszió válaszlépéseket fog kiváltani Oroszország részéről - közölte pénteken Vlagyimir Putyin. Az orosz kormányfő Pekingben tartózkodik, ahol részt vesz az olimpia megnyitó ünnepségén. Ezzel egy időben Mihail Szaakasvili grúz elnök teljes mozgósítást rendelt ela tartalékosoknál, és azzal vádolta Oroszországot, hogy átfogó hadműveletet folytat Grúzia ellen. Hozzátette, hogy a grúz erők felszabadították a déloszét főváros, Chinvali nagyobb részét.

Sota Utiasvili, a grúz belügyminisztérium szóvivője szerint "három orosz Szu-24-es harci gép behatolt a grúz légtérbe pénteken, s egyikük bombákat dobott le Kareli település rendőrőrse közelében". A grúz település a szeparatista Dél-Oszétia területétől nem messze helyezkedik el, a grúz hadműveleti terület közelében. A grúz fegyveres erők közlésük szerint lelőttek egy orosz repülőgépet Dél-Oszétia felett - jelentette a Rusztavi-2 grúz tévéállomás. Egy orosz külügyminisztériumi forrás határozottan cáfolta, a grúz hatóságok újabb "aljas" provokációjának minősítette az értesülést.

A Dél-Oszétia elleni agresszió alapos indokot szolgáltat az orosz parlamentnek ahhoz, hogy áttekintse a déloszét parlament függetlensége elismerésére vonatkozó felhívását - közölte pénteken Szergej Mironov, az orosz törvényhozás felsőházának elnöke. Kijelentette: Mihail Szaakasvili grúz elnök stratégiai hibát követett el. "Megmutatta az egész világnak, hogy miképpen viszonyul állampolgáraihoz." A történtek fényében különösen meggyőzőek azok a felhívások, amelyekben az orosz parlamenthez fordultak Dél-Oszétia és Abházia állampolgárai, hogy nem akarnak Grúziához tartozni. Az Oroszországgal határos két terület, amely Grúziától az 1990-es évek elejének háborúiban szakadt el, mára de facto független államalakulatként működik, és támogatást élvez Moszkva részéről, számos állampolgára pedig orosz útlevéllel is rendelkezik.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) a Dél-Oszétia elleni erőszak azonnali leállítását kell követelni - jelentette ki pénteken New Yorkban Vitalij Csurkin Oroszország ENSZ-nagykövete. Együttesen kell megakadályozni az erőszakot, amíg az nem válik sokkal súlyosabbá - mondta. Hozzátette: Oroszország folytatja erőfeszítéseit, hogy a dél-oszétiai helyzetet újra békés mederbe terelje. A BT ezután kifejezte nyugtalanságát a dél-oszétiai helyzet súlyosbodása miatt, de nem sikerült megegyeznie olyan nyilatkozatban, amely az erő alkalmazásáról való lemondásra szólítja fel a feleket. Az amerikai Fehér Ház - Pekingből - a harcok azonnali leállítására és a hadviselő felek közti közvetlen párbeszédre hívott fel. Gordon Johndroe szóvivő beszélt erről, aki a pekingi olimpiai megnyitón részt vevő George Bush elnök kíséretében van.

Grúzia addig folytatja a hadműveleteit Dél-Oszétiában, amíg nem sikerül tartós békét elérnie - jelentette ki pénteken Tbilisziben Lado Gurgenidze grúz kormányfő. A politikus újságíróknak azt hangoztatta, hogy "amint sikerül elérni a tartós békét, utána párbeszéd és békés tárgyalások útján kell tovább lépni" a rendezésben.

A 3900 négyzetkilométernyi Dél-Oszétia a Nagy-Kaukázus központi részének déli lejtőin terül el, lakóinak száma az 1995-ös adatok szerint 129 ezer fő. Fővárosa Chinvali. Az oszét etnikum a 9-13. század népvándorlási hullámai során alakult ki, s a 14-15. század fordulóján húzódott a Kaukázus védett, magashegyi vidékeire. Az oszét letelepedési terület északi részét a terjeszkedő cári orosz birodalom 1774-ben kebelezte be, s ez a mintegy 8000 négyzetkilométernyi vidék ma is Oroszország részét képezi autonóm köztársaságként. A dél-oszét területek akkor kerültek Moszkva fennhatósága alá, amikor Grúzia 1801-ben csatlakozott a hatalmas északi szomszédhoz.

Az oszét területek megosztottsága a szovjet korszakban is fennmaradt. A birodalom végnapjaiban, 1989 novemberétől Dél-Oszétiában véres összecsapásokba torkolló tüntetéseken követelték az itt élők az Észak-Oszétiával való egyesülést, s a Szovjetunió összeomlását követően is folytatódtak a zavargások. 1990. szeptemberében Chinvali az oszét törvényhozás kikiáltotta Dél-Oszétia függetlenségét Grúziától, illetve kinyilvánította szuverenitását a Szovjetunión belül. Tbiliszi nem ismerte el ezt a határozatot, s decemberben megvonta az autonóm státusát is a területnek, s rendkívüli állapotot hirdetett. 1991 januárjában Gorbacsov szovjet államfő mindkét fél határozatait érvénytelenítette, de amikor a Szovjetunió megszűnt, 1991 decemberében Dél-Oszétia másodízben is kikiáltotta függetlenségét, egyben kinyilvánította azt a szándékát, hogy csatlakozzon Oroszországhoz. E határozatokat jóváhagyta az 1992. januári népszavazás is, mire ismét fellángolt a fegyveres harc az oszétok és a grúz kormányerők között. Az öldöklő küzdelem során ezrek haltak meg, s grúzok tömegesen menekültek el a vidékről.

1992 júniusában orosz közvetítéssel a felek tűzszünetet kötöttek, amelynek értelmében orosz-grúz-oszét békefenntartó alakulatokat állítottak fel a Független Államok Közösségének (FÁK) jóváhagyásával. A helyzet azonban nem rendeződött, inkább állóháborúvá merevedett. Dél-Oszétia nemzetközileg el nem ismert államiságot épített ki önálló parlamenttel, kormánnyal és államfővel, 1993. december 23. óta új alkotmánnyal, amely Dél-Oszétia Köztársaság elnevezéssel ruházta fel a területet.

Az érdekeltek között kisebb-nagyobb megszakításokkal immár másfél évtizede folytak a tárgyalások, 1995-től az EBESZ bevonásával, de eredménytelenül, mert a konfliktus időről-időre fellángol. A helyzet észrevehetően azután romlott még jobban, hogy Mihail Szaakasvili 2004-es államfővé választása után Grúzia feladta a kaukázusi ország külpolitikájának hagyományos orosz orientációját. A NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tbiliszi vezetés azzal vádolja Moszkvát, hogy az Abháziának és Dél-Oszétiának nyújtott gazdasági, katonai és adminisztratív támogatása valójában a két terület Oroszországhoz való csatolására irányul, ezért az orosz békefenntartók nemzetközi rendőri erőkkel való leváltását követeli.