szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Uniós elnökségének első munkanapján újabb kritika érte Magyarországot, a médiatörvény után most a nagy külföldi befektetők elleni diszkrimináció miatt – írja a New York Times, amely éles hangú szerkesztőségi véleményében is bírálja az Orbán-kormányt.

A több mint tucatnyi nyugat-európai vállalattól érkezett panaszt követően az Európai Bizottság megvizsgálná, hogy a külföldi cégeket sújtó új válságadó kivetésével Magyarország megszegi-e a szabályokat – írja hétfőn megjelent cikkében a New York Times.

A lap ezt követően összefoglalja, hogy a különadó az energetikai, távközlési és kiskereskedelmi ágazatokat érinti, és a kormány ebből az adónemből 2,4 milliárd dollárnyi bevételre számít a következő három évben. A lap felidézi, hogy a válságadók kivetését a német gazdasági miniszter, Rainer Brüderle is bírálta. Szintén összefoglalja a cikk, hogy Magyarországot az elmúlt hetekben az új médiatörvény miatt érték éles bírálatok.

Az uniós elnökség hat hónapja alatt Magyarország szokatlanul nagy figyelmet kap – teszi hozzá a lap, amely szerint Szlovénia és Csehország után Magyarország a harmadik keleti tagállam, amely betölti az elnökségi posztot. A soros elnökség a „főállású” elnöki és külügyi megbízotti pozíciók létrehozása után veszített ugyan jelentőségéből, de az aktuálisan elnöklő országnak jelentős szerepe van több területen is – írja a New York Times.

Az amerikai lap kedden szerkesztőségi véleményében is foglalkozott a magyar médiatörvénnyel. A Mr. Orbán felejt címmel megjelent írás szerint a törvény sajnálatos lépés visszafelé, egy olyan politikai cenzúra felé, amely a kommunista rezsim alatt sújtotta Magyarországot. "Nem lenne helye egy demokratikus Európában" – teszi hozzá a törvényről az éles hangú írás, amely szintén összefoglalja az új jogszabály alapvető részleteit és a vele kapcsolatos eddigi nemzetközi kritikákat is, amelyeket, állapítja meg a cikk, „Orbán, mint valami régi szovjet blokk-beli vezető, azzal utasított el, hogy 'a messziről vagy Nyugat-Eurpából érkező kritika nem félemlít meg bennünket'”.

"A magyarok jogosan büszkék arra, ahogy 1956-ban szembeszálltak a szovjet tankokkal és 1989-ben szabadabb kivándorlással segítettek átszakítani a vasfüggönyt. De nem lehetnek büszkék arra az új médiatörvényre, amely ezen a héten lépett életbe, akkor, amikor Magyarország átvette az Európai Unió soros elnökségét" – emeli ki az írás, amely szerint a tiltakozásul üres címlappal megjelent magyarországi újságok "erős, folyamatos nemzetközi támogatást érdemelnek".

A New York Times így fejezi be szerkesztőségi véleményét: "Mr. Orbán talán elfelejtette, de Magyarország tragikus történelme már megtanította a népnek, hogy a sajtószabadságot - és a kormány ellenőrzését - nem lehet természetesnek venni."

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

FAZ: Orbán Viktor nem Lukasenka miniatűr mása

Aki azt állítja, hogy Orbán a 30-as évek politikusainak új kiadása, vagy a fehérorosz Lukasenka miniatűr mása, annak nemcsak történelmi és geopolitikai ismeretei hiányosak, de az európai szokásokat sem ismeri - érvel a FAZ kommentátora.

MTI Világ

Die Welt: az EU-nak gondot okoz a magyar különút

A német konzervatív újság korábbi főszerkesztője, Thomas Schmid megállapítja: a tehetetlen, a felbomlás szélén tántorgó Belgium után egy erőtől duzzadó Magyarország veszi át az EU soros elnökségét.

hvg.hu Világ

Kovács László: az EU nem akar botrányt, majd fél év múlva lép

Ha most szeretnénk csatlakozni az Európai Unióhoz, akkor azt kérnék tőlünk, hogy vonjuk vissza a törvényt és dolgozzuk át - mondta Kovács László az ATV Egyenes beszéd című műsorában hétfőn este a médiatörvényre, s annak nemzetközi visszhangjára utalva.

hvg.hu Itthon

Pár éve még Orbán is féltette a sajtószabadságot

Veszélyben a sajtószabadság – legalábbis ezt állította nyolc évvel ezelőtt, a Medgyessy-kormány hivatalba lépését követően Orbán Viktor, aki Mádl Ferenc akkori államfőnek panaszkodott, amiért szerinte a magyar sajtó szabadságát sorozatos támadások érték. Az elmúlt nyolc évben gyakori volt a csörte az ellenzéki sajtó és a hatalom között.

hvg.hu Itthon

Mit tesz az Ab a médiatörvénnyel?

A médiatörvény életbe lépését a magyar elnökség első napjára időzítette a kormány, így most a történtektől hangos Európa. Magyarország sem hallgat, kérdés azonban, hogy mit kezd a kifogásolt jogszabállyal az Alkotmánybíróság.