A korrupció elleni küzdelem egyik legnagyobb kihívása a politikai elköteleződés hiánya - jelentette ki Cecilia Malmström, az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa hétfőn. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a korrupció elleni küzdelem kapcsán közzétett új intézkedéscsomag és a hozzá tartozó jelentés új és határozott lökést ad az unió és a tagállami politikusok elköteleződésének.

A biztos szerint azért van szükség uniós kezdeményezésre a korrupció elleni fellépés terén, mert az határokon átívelő probléma. Malmström hozzátette, a magas szintű korrupció  - fehér galléros bűnözés - hasonlóképpen a drogkereskedelemhez, prostitúcióhoz és embercsempészethez egyre inkább határokon átívelő hálózatokon keresztül valósul meg. Ezért hatékony válaszokat csak közösségi és nemzeti megoldások összessége adhat - tette hozzá. A belügyekért felelős uniós politikus szerint ezért erősebb szabályok és keményebb fellépésre van szükség, amelyet szigorúbb ellenőrző rendszereken át lehet megvalósítani. Hozzátette, mindehhez a rendőrök munkájának hatékonyabb tagállamok közötti összehangolása különösen fontos, de példaként említette a közbeszerzések átlátóságának közös javítását is.

Nemzetközi statisztikák szerint öt uniós polgárból négy azon a véleményen van, hogy hazájában súlyos probléma a korrupció. A korrupció becslések szerint évi 120 milliárd euróval károsítja a gazdaságot, ami az EU GDP-jének egy százaléka, és alig alacsonyabb az Európai Unió éves költségvetésénél.

Az EB politikai elkötelezettségének bizonyítékaként - mondta Malmström -  első lépésként létrehozza az uniós antikorrupciós jelentését. E mechanizmus a tagállamok korrupcióellenes erőfeszítéseinek nyomon követésére és értékelésére irányul, jelentősebb politikai szerepvállalást ösztönözve. Az uniós antikorrupciós jelentése hivatott a tagállamokat a jogszabályok érvényesítésének javításában segíteni, de hozzájárul a nemzetközi kötelezettségvállalásaik teljesítéséhez és igyekszik a korrupcióellenes szakpolitikáik közti összhangot is fokozni - áll az EB közleményében.

“Az antikorrupciós jelentés megteremtheti a politikai szándékot, hogy egyrészt feltérképezzük korrupcióellenes erőfeszítéseinket és eredményeinket, másrészt pedig azonosítsuk a 27 tagállamban mutatkozó hiányosságokat és gyengeségeket. Ezzel egyidejűleg biztosítanunk kell, hogy valamennyi érintett uniós szakpolitikán belül erőteljesebben érvényesüljön a korrupció elleni fellépés szándéka.” - magyarázta a biztos.

Végső soron a tagállamok erőfeszítéseink összemérhetősége a cél, amelyet az EU-ban 2003-ban bevezetett korrupcióellenes lépések nem tettek még lehetővé. A Bizottság tervei szerint a 2013-tól kétévente kiadott jelentés elkészítése során az információforrások széles körére támaszkodik, beleértve a meglévő nyomonkövetési mechanizmusokat (Európa Tanács, OECD, ENSZ), a független szakértőket, az érdekelt feleket és a civil társadalmat. Ezzel párhuzamosan az EU-nak tárgyalnia kell az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjában (GRECO) való részvételéről, hogy szinergiák alakulhassanak ki a két mechanizmus között - teszi hozzá az EB közleménye.

Következő lépésként az elfogadott intézkedéscsomag után, szintén az  az európai fehérgazdaság védelmére irányuló átfogó program részeként az ősz folyamán előterjesztik az elkobzás és a vagyonvisszaszerzés felülvizsgált uniós jogi keretét és a bűnügyi statisztikák javításának módját ismertető cselekvési tervet.