A Demokratikus koalícióról Gyurcsány azt mondta a szlovákiai magyar lapnak, hogy a párt támogatóinak nagyjából egyharmada volt MSZP-s, kétharmada az inkább nem volt pártban. A volt miniszterelnök szerint mind a 106 választókörzetben megvannak a szervezeteik, sőt, az Az LMP-s szavazók 70 százaléka hajlandó a DK-ra szavazni. Az MSZP-nél még magasabb ez az arány.

Arra a kérdésre, hogy mi tartja még mindig a politikában, Gyurcsány többek közt azt mondta: "Egyáltalán nem izgat az, hogy keressek még pénzt. És a gondolataim a nap folyamán a közügyek környékén járnak. Az izgat, úgy ahogy az ember nem tud elfelejteni egy jó csajt, mert állandóan az jár az eszében. Engem a világ dolgaiból ez izgat."

A kettős állampolgárságról tartott 2004-es népszavazásról Gyurcsány ma is ugyanazt gondolja. "Tartalmilag ma is egyetértek a válaszokkal. Legfeljebb abban kárhoztatnánk magunkat, hogy a kampány leegyszerűsítő logikájában, ahol millióknak kell elmondanod, ott nem lehet hosszú elméleti kifejtést elmondani, ott a választó számára a legegyszerűbb érveket használod, mint a szociális érveket, ami kétségkívül lehet bántó."

Gyurcsány szerint a Trianon előtti Magyarország részei, a kárpát-medencei magyarság közti élénk kapcsolatokhoz "nem állampolgárság kell, hanem nyitott kultúra, egy befogadó ország, nyelvismeret. Az állampolgárság nem erről szól. Ha valaki, akkor az én pártom ebben a fajta nyitottságban nagyon hisz. Itt van egy torz világ, amit építünk. Nem abban van vita közöttünk, hogy nyilván sok ember számára nyomorú dolog volt, hogy átlépett rajtuk a határ, mivel ez egy személyes nemzeti tragédia. De mint egy sor más tragédia, visszafelé nem oldható meg.

"Ne adja az isten, hogy egyszer legyen egy olyan magyar kormány, amit a határon túliak többletszavazatával választanak meg. Amit egy ilyen hoz destabilizációban, meg a magyar ügyek szembenállásában, azt nem szeretném megismerni. Szerintem a tűzzel játszik az, aki ezt teszi." - mondta a határon túliak szavazati jogáról a volt miniszterelnök.

Gyurcsány ugyanakkor úgy látja, hogy a magyar kormánynak felelősséget kell vállalnia a határon túli magyar közösségekért. "Ez a felelősség nem közjogi természetű, mivel ők más ország állampolgárai. Ez a felelősségvállalás elsősorban ahhoz kötődik, hogy megőrizhessék magyar identitásukat, ennek része, hogy legyen iskolája, kulturális intézménye, sajtója. És úgy, ahogy a többségi nemzettel meg tud állapodni, legyen minél szélesebb autonómiája. Van ahol ez kulturális autonómia, van ahol ez helyi önkormányzati autonómia. Ebben viszont már óvatosnak kell lenni Budapestnek, mert például itt Szlovákiában másként reagálnak az autonómia kifejezésre, mint Délvidéken, mint Erdélyben. Ezért azt kell mondani, hogy a határon túliaknak van legitim képviselete, pártok - ahol látom már több is mindenhol, - és alapvetően nekik kell eldönteni, hogy ezekben az ügyekben milyen messze mennek el."

A volt miniszterelnök mindezek alapján kizártnak tartja, hogy kampányolni induljon a határon túl. "Fel nem tudom fogni, hogy mi lehet azoknak a szoci barátaimnak a fejében, akik elvileg elutasítják a szavazati jog megadását, aztán meg elmennek kampányolni."