A La Pazban kiadott közlemény szerint Bolívia (amelynek elnöke, Evo Morales nyugati értékelések szerint baloldali, populista politikát folytat) nem fogad el semmilyen külső beavatkozást belügyeibe, és "elítéli az Európai Parlament jobboldali frakcióinak ostoba és meggondolatlan újgyarmatosító cselekedetét".

David Choquehuanca Céspedes külügyminiszter egyúttal megerősítette, hogy a szóban forgó ügy "nagyon súlyos és bonyolult, mert egy szeparatista célzatú fegyveres csoport megszervezésével van összefüggésben".

Strasbourgban elfogadott állásfoglalásában az EP a folyó perre vonatkozó elvárásai mellett független vizsgálatot sürget a bolíviai biztonsági erők által lelőtt, szintén romániai magyar Magyarosi Árpád, az ír Michael Martin Dwyer és a horvát–magyar–bolíviai állampolgársággal rendelkező Rózsa-Flores Eduardo halála körülményeinek felderítésére. 

A bolíviai igazságszolgáltatás és ezzel összefüggésben Tóásó és Tadic ügyének napirendre vételét Gál Kinga (Fidesz) kezdeményezte az Európai Parlamentben. A magyar képviselő a vitában úgy fogalmazott, hogy Bolívia a saját törvényeit is semmibe veszi.

A bolíviai hatóságok – amelyek azt állítják, hogy terrorcsoportot számoltak fel, amely Morales elnököt is meg akarta gyilkolni – Tóásót és Tadicot vádemelés nélkül tartják előzetes letartóztatásban több mint négy éve, holott a bolíviai törvények ezt legfeljebb 36 hónapig tennék lehetővé.

Az előzetes letartóztatás maximális idejét ráadásul már akkor növelték, visszamenőlegesen egy évről háromra, amikor ők már előzetesben voltak. Tóásó Előd és Mario Tadic alapvető jogait állítólag mind őrizetbe vételükkor, mind az eljárás folyamán megsértették – állapította meg az EP, amely állásfoglalásában emlékeztet, hogy 2011-ben az ENSZ munkacsoportja megállapította, hogy Bolívia több ponton megsérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, Tóásót és Tadicot parancs nélkül tartóztatták le, és törvényellenesen tartják fogva. 

Felszólalt a strasbourgi EP-vitában a magyar képviselők közül Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője is, aki egyebek között annak a véleményének adott hangot, hogy jó lenne, ha az EU nemcsak a magyar piacot tekintené sajátjának, hanem ki is állna a jogsértéseket elszenvedni kénytelen magyar, uniós állampolgárok mellett. 

Choquehuanca külügyminiszter a vitára reagáló bolíviai közleményt ismertetve nyomatékosan követelte, hogy kívülről senki ne avatkozzon országa belügyeibe. Egyúttal megerősítette, hogy még érvényben van kormányának az Európai Unió emberi jogi szerveihez tavaly címzett meghívása, hogy látogassanak el Bolíviába, és "jussanak valós információkhoz erről az ügyről".