szerző:

Andrzej Duda elnök - miután áttanulmányozta a hivatalába befutott összes véleményt - aláírta a lengyel médiatörvény módosítását, amely a lengyel közmédia átalakításának első fázisát jelenti. Minden korábbi vezetőt leváltanaka a csatornánál és a rádiónál, szűkitik a felügyelőbizottság létszámát, valamint nyilvános pályázat helyett a kincstárügyi miniszterhez rendelik az új vezetés kiválasztását. A jövőbeli átalakítások több rokonságot mutatnak az Orbán-kormány közmédiájával.

A lengyel közmédia átalakítását célzó törvénymódosítást az óév végén a Jog és Igazságosság (PiS) párt kezdeményezte, később többségi szavazataival és néhány ellenzéki képviselő támogatásával hagyta jóvá a lengyel parlament. "Az államfő számára is fontos, hogy a közmédia betöltse küldetését, sokszínű, objektív és hiteles legyen" - magyarázta az államfői hivatal főnöke, Malgorzata Sadurska az elnök döntését, hozzátéve, hogy a lengyel közmédia jelenleg nem teljesíti ezeket a követelményeket. "Azt észleljük, hogy az objektív tájékoztatást nagyon gyakran szubjektív újságírói vélemény helyettesíti" - fejtette ki.

Az objektivitást azzal próbálják első körben elérni - nemzetközi és hazai kritikák kereszttüzében -, hogy a közmédia korábban megválasztott vezetését a kis médiatörvény azonnali hatállyal meggszüteti, megvonja az országos rádió- és televíziótanácstól azt a jogot, hogy nyilvános pályázaton válassza ki a közmédia és a felügyelőbizottságok vezetőit, a kinevezés jogát átmenetileg - június végéig - a kincstárügyi miniszterhez rendeli, és hétről három főre csökkenti a közszolgálati televízió  (TVP), a közszolgálati rádió (PR), valamint a regionális tévé- és rádiócsatornák felügyelőbizottságainak létszámát.

A közmédia vezetésében való személycseréket 1992 óta több törvénymódosítás is lehetővé tette, a kis médiatörvény azonban már a parlamenti tárgyalások során az egyes uniós tisztségviselők, valamint a nemzetközi újságírószervezetek tiltakozását váltotta ki. Szerintük a kormánypárt valódi célja a közmédia feletti állami felügyelet megerősítése.

Emellett kedden Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára levelet küldött Andrzej Dudának, amelyben azt kérte tőle, hogy ne írja alá a törvénymódosítást, amíg bizonyossá nem válik, hogy annak rendelkezései összhangban vannak az emberi jogok európai egyezményével. A Lengyel Újságíró Szövetség (SDP) ezzel szemben a kis médiatörvény felsőházi jóváhagyása napján nyilatkozatot adott ki, mely - kifogásolva a közmédiában az utóbbi évek során jellemző nézetpluralizmus-hiányt - "a sokszínű és szabályos társadalmi vitát elősegítő, radikális átalakítást" szorgalmazott.

Krzysztof Skowronski, az SDP elnöke szerdán a TV Republika konzervatív hírtelevízióban elmondta: a nyugati sajtó és az európai politikusok "komprommitálják magukat", támadva a demokratikusan megválaszott lengyel kormány lépéseit. Rámutatott: különösen a német újságírók és politikusok foglalkoznak Lengyelországgal, "ahelyett hogy alaposan tájékoztassák saját társadalmukat a kölni és hamburgi tömeges szexuális és rablótámadásokról".

A  lengyel ellenzéki politikusok csütörtökön, az államfői jóváhagyás bejelentését követően élesen bírálták a kis médiatörvényt. A korábban kormányzó Polgári Platform (PO) nevében nyilatkozó Malgorzata Kidawa-Blonska, a parlamenti házelnök-helyettese "a közmédia megtámadásának" minősítette ezt, és úgy vélte, hogy a közmédiát ezentúl "egy párt sajátítja ki". A Nowoczesna párt nevében nyilatkozó egyik képviselő úgy látta, hogy a kis médiatörvény "rossz irányba mutat", a közmédia  "a kormány szócsövévé válik"

A kis médiatörvény a lengyel jogtárban való közlést követő napon - az átmeneti időszak, az úgynevezett vacatio legis mellőzésével - lép majd hatályba, sajtóértesülések szerint már pénteken. Az egész közmédia-reformra irányuló törvény tervezete az utóbbi napokban szivárgott ki a lengyel sajtóban. Ennek értelmében az eddig kereskedelmi alapon működő lengyel közmédiát közhasznú állami társaságokként működő "nemzeti médiává" alakítanák át, amelynek tevékenységét egy új testület, a Nemzeti Médiatanács felügyelné - utóbbi hasonló az Orbán-kormány álal kialakított magyar rendszerhez.

Cikk megosztása
Címkék