A támogatók elsődleges érve az volt, hogy a jogszabály elfogadásával Svájc behozza lemaradását a többi fejlett országgal szemben- írja a BBC: Az ellenzők viszont a polgárok szabadságát féltették, illetve arra hivatkoztak, hogy az ország semlegességét sértheti a szorosabb együttműködés más államok szolgálataival.

A szavazók csaknem kétharmada (65,6 százaléka) végül igent mondott a referendumon. A megfigyelést, lehallgatást a bíróság, a védelmi minisztérium és a kormány engedélyezheti. A kabinet egyébként utalt arra, hogy ezeket az intézkedéseket legfeljebb havonta egyszer lehet elrendelni a legveszélyesebbnek ítélt gyanúsítottak körében. Mindebből az következik, hogy a svájci törvény jóval „puhább”, mint például az amerikai, vagy más nagyhatalmak által alkalmazott jogszabályok.

A korábbi szabályozás nem tette lehetővé a svájci hatóságoknak, hogy a nyilvánosan hozzáférhető adatok felhasználásán túl más módon is információkat gyűjtsenek, vagy elfogadjanak külföldről kapott tippeket a hazai veszélyforrások vizsgálatakor.

Az új törvényt már tavaly elfogadták, de a jogszabály ellenzői összegyűjtötték a népszavazásra bocsátáshoz szükséges számú támogató aláírást, így a közvetlen demokrácia svájci előírásainak megfelelően ki kellett írni a népszavazást. Amelyen egyébként arról is döntöttek a polgárok, hogy elvetik az állami nyugdíjak 10 százalékos emelésére vonatkozó baloldali javaslatot. Túl drága. Arra az előterjesztésre is nemet mondtak, amely csökkenetett volna az ország ökológiai lábnyomát.