A kurszki kiszögellésben bekerített ukránok vagy megadják magukat, vagy meghalnak – jelentette ki Vlagyimir Putyin az Aljakszandr Lukasenkával tartott közös sajtótájékoztatóján.

Az orosz elnök közölte azt is, hogy ugyan a tűzszünet gondolatával egyetértenek, de vannak kérdések, miközben az orosz csapatok a front teljes szakaszán támadásban vannak.

Kérdés, hogy mire fogják használni az ukránok ezt a 30 napot? Hogyan lehet ezt ellenőrizni, ki garantálja, hogy az ukránok közben nem fognak fegyverkezni – kérdezte Putyin.

Fontos, hogy ezeket a kérdéseket alaposan megtárgyalják a felek, illetve az is fontos volna, hogy kijelöljék, hogy ki fogja felügyelni ezt a 2000 kilométeres szakaszt, hogy egyértelmű legyen a felelős, ha valahol megsértik a tűzszünetet.

Mindez arra utal, hogy Putyin a kedvező katonai helyzetet kihasználva az időt igyekszik húzni, miközben nyilvánosan nem zárkózik el a tűzszünet gondolatától, mivel nem akarja az ukránok amerikai támogatását felélénkíteni. Ugyanakkor a saját tanácsadója, Jurij Usakov néhány órával korábban még lényegesen határozottabb hangnemben határolódott el a tűzszünet ötletétől.

A sajtótájékoztató apropóját a két állam, Oroszország és Belarusz közötti együttműködés fejlesztését szolgáló dokumentumok aláírása adta. Ez annyiban érdekes, hogy még a 90-es évek végén indult el egy integrációs folyamat a két ország között, aminek a végső célja az egybeolvadás lenne. Ezt Moszkva presszionálta inkább az utóbbi évtizedekben, míg Lukasenka meg igyekezett késleltetni, de azzal, hogy az oroszok pozíciói javulnak Ukrajnában, úgy szűkül az ő mozgástere is.

Ennek egy elég erős példája, hogy csütörtökön Putyin bejelentette, hogy az aláírt megállapodások között szerepel egy olyan is, ami szerint mostantól orosz állampolgárok is választhatóvá válnak Belaruszban.

Szó volt még a sajtótájékoztatón arról is, hogy közös védelmi területet hoznak létre a két ország nyugati határain, majd a sajtótájékoztatót követően kiadott közös közleményben a NATO-t és az Európai Uniót vádolták meg azzal, hogy destabilizáló aktorokként működnek az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és azt is kijelentették, hogy készek diplomáciai és katonai választ is adni a NATO jelentette fenyegetésre.