Tóta W. Árpád
Tóta W. Árpád

Ha Magyarországra jössz, ne feledd: nemcsak a szemetek tudnak magyarul.

Mekkora bunkó a magyar most? Ezt a belemenős kérdést teszi fel a kormány, de tudjuk, hogy nincsenek tabutémák, tehát muszáj kibeszélni ezt is.

Szokásához híven csak kamuból érdeklődik: eldöntötte már, hogy a magyar szerinte egyrészt teljesen hülye, másrészt meg szeret gyűlölni. Azok az arcok, akik ezt kitalálták, alighanem magukból indulnak ki, ami abból is látszik, hogy rendületlenül előadják, miszerint ez most éppen „a választók megkérdezése”.

A választók viszont hallgatnak. Nyolcmillióból kétszázezer vette a fáradságot, hogy visszaküldje a röhejes kérdőívet az előregyártott válaszaival. Sohasem fogjuk megtudni, ebből hányan rajzoltak rá faszt, de azt igen, hogy hétmillió-nyolcszázezer szarik rá. Hiszen ezért is kellenek a plakátok. Hogy minél többen érezzék, milyen fontos is ez a nemzeti konzultáció, hiszen ezen múlik... nos, semmi sem múlik rajta, ahogy az eddigieken sem. Még vége sincs, és máris kész a válasz, ki van plakátozva.

Virág elvtárs, ez az ítélet!

Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!, ez áll a plakáton, így egyes szám másodikban, magyarul. Mi vajon a célcsoport reakciója erre? Hogyan fejti meg?

Először is: ha ez a tisztelt bevándorlónak szól, akkor legalább apró betűkkel illett volna odaírni, hogy Üdvözöljük Magyarországon, vagy valami ilyesmit. Aztán magát az üzenetet arabul, albánul, szerbül. Ezenkívül pedig elég lenne a menekülttáborok kerítésére kifüggeszteni.

Tehát nem nekik szól, csak úgy tesz. Ez eleve gyanús: kilóg a lóláb. Akkor viszont mit is akarnak ezzel az egésszel, amire tehát egymilliárd forinton felül még országos kampányt sem sajnálnak? Nyilván azt, hogy a magyarok ijedjenek meg, és meneküljenek vissza a kormányhoz, hogy megvédje őket. A bevándorló mumus, egyéb vonatkozásai a problémának érdektelenek. Politikailag megéri, ahogy Szauron szája mondja.

Ez az egyetlen célja a nemzeti konzultációnak. Köze nincs semmiféle kérdéshez. Hiszen máskor olyan szuverénül elkormányoznak ezek a fiúk a megkérdezésünk nélkül! Kérdezték tőlünk, hogy akarjuk-e bezáratni a boltokat vasárnap? Hát a nemzeti dohányboltról, stadionépítésről, iskolaállamosításról volt konzultáció? Fel se merült, pedig ezek egyenként többe kerülnek, mint a menekültügy. Paks II. árából örökbe fogadhatnánk egy kisebb afrikai országot, ha már annyira hiányoljuk a gyarmatosítással járó tapasztalatot. De érdekes: Paksról sem kérdeztek egy árva szót se.

Nem fog ezen a kontinensen elférni százmillió bevándorló. Ezt senki sem vitatja, és nem Orbán az első, aki Európa határainak lezárását szorgalmazza. Igen, azért nem engedünk be a halálból menekülő családokat, mert rettegünk, hogy esne az életszínvonalunk néhány százalékot. Nem vagyunk szentek: nem mondunk le a desszertről azért, hogy mások ne haljanak éhen. Nem tesszük ezt meg egymás között sem. Ez szomorú és szívet tépő helyzet, amire nem a gyűlölet a helyes reakció, hanem a bűntudat.

Néha kegyetlennek kell lenni, de élvezni nem muszáj.

Hadiflották járatják a motort a Földközi-tengeren, és rendőrök verik a feketéket a partokon. We shall fight on the beaches! Orbán ellen itthon és külföldön is könnyű felvenni az emberi jogok bejáratott fegyverzetét, kiállni minden egyes földlakó európai állampolgárságáért, csak hogy aznap mi legyünk a jófiúk. De ez nem kevésbé komolytalan szélsőség. Mondhatnánk, hogy Orbán nyitott kapukat dönget, de ez tökéletes képzavar lenne, ugyanis pont hogy a már bezáruló kapuk körül ugrabugrál, és bunkóságokat kiabál a kinnmaradókra, hátha a várnépnek ez bejön.

Magyarok, ne legyetek bunkók!

Európa Orbán nélkül is észrevette a menekültkrízist. Ő az erőfeszítéshez annyit tesz hozzá, hogy uszít, és leterroristázza az összes menekültet. Nem sajnálkozva tárja szét a kezét, hanem ütésre emeli. Nem bízik abban, hogy ennél bonyolultabb intézkedést el tudna magyarázni megmaradt híveinek, ezért olyannal nem is próbálkozik. Csak reméli, hogy a négerezés hátha népszerű lesz Magyarországon, és végre valaminek megint ő lehet a vezéralakja.

Nyilván nincs nagy jövője a próbálkozásnak, viszont az általános rasszizmus azért ennél jobban működhet. És ezért veszélyes rálépni erre a lejtőre. Itt nem a szíreket meg az albánokat utálják a legtöbben, hanem a cigányokat és a zsidókat. Viszont aki egyszer belejön az ugatásba, annak aztán politikailag megéri bármilyen gyűlölet. Egészen a bukásig, a bunker mélyén.

Húsz éve állítólag ki volt írva a bécsi boltokban, hogy „Magyarok, ne lopjatok!”. Nem az osztrák kormány plakátozta ki, de azért megsértődtünk kicsit. Nem esett jól az általánosítás. Most – egyelőre – nem azt üzenik nyugatról, hogy a magyarok mind gyűlölködő bunkók. Különbséget tudnak tenni a gátlástalan gazemberek és az ártatlanok között.

Rajtunk múlik, hogy tartjuk-e a távolságot.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!